Egyre nő a feszültség. Németország orosz intézményeket záratott be a lipcsei repülőtér ellen tervezett dróntámadás miatt
Fotó: Orbán Orsolya
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
2026. szeptember 02., 09:272026. szeptember 02., 09:27
2026. szeptember 02., 09:312026. szeptember 02., 09:31
Az egyre növekvő feszültség legújabb fejleményeként Berlin orosz intézményeket záratott be, amire Moszkva megtorló lépéseket helyezett kilátásba.
– jelentette ki kedden az újságíróknak Alexander Dobrindt német belügyminiszter a CNN szerint, miközben az ország fenyegetettségi szintjét „általánosról” „magasra” emelte.
Johann Wadephul német külügyminiszter elrendelte a bonni orosz konzulátus, valamint a berlini Orosz Ház kulturális központ bezárását is.
Németország emellett szigorítja az országba belépő orosz állampolgárok ellenőrzését is.
Ursula von der Leyen, az EU végrehajtó szervének elnöke kijelentette, hogy az európai külügyminiszterek a hét folyamán „egyértelmű válaszlépéseket” fognak bejelenteni Oroszországgal szemben, amelyek további szankciókat is magukban foglalnak.
Egy Európában tartózkodó amerikai védelmi tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy az Egyesült Államok korábban úgy értékelte, hogy a kelet-németországi repülőtéren felfedezett, robbanóanyaggal megrakott drón egy orosz hírszerző szolgálathoz tartozott.
A német hatóságok akkori tájékoztatása szerint a drónt augusztus 4-én éjszaka fedezték fel a Lipcse–Halle repülőtér biztonsági övezetén belül, a repülőtér déli kifutópályája közelében, ahol teherszállító járatok közlekednek.
Bombaszakértő robotot vetettek be, és eltávolították a drónhoz rögzített gyújtószerkezetet.
A helyszíni felvételeken látható volt, hogy a robot egy ukrán teherszállító repülőgép közelében tartózkodott.
Az amerikai védelmi tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy
Később, augusztus 5-én egy második repülő tárgy csapódott egy teherszállító repülőgépbe a repülőtér közelében, ami kisebb károkat okozott.
A repülőgép később biztonságosan landolt Hannoverben.
Oroszország abszurdnak nevezte azt a feltételezést, hogy felelős lenne a dróntámadásért.
Szergej Necsajev, Oroszország németországi nagykövete korábban azzal vádolta Berlint, hogy „példátlan mértékben eszkalálta az orosz–német kapcsolatokat”.
A vádakat „alaptalannak, abszurdnak és irracionálisnak” nevezte, és megtorló intézkedésekkel fenyegetőzött.
Mark Rutte, a NATO főtitkára üdvözölte a Németország által bejelentett intézkedéseket, kijelentette, hogy a szövetség elkötelezettsége Ukrajna iránt „megingathatatlan” marad.
– hangsúlyozta.
A német média nemrég arról is beszámolt, hogy az incidensek után körülbelül egy héttel egy harmadik drónt találtak a repülőtér közelében lévő mezőn, ami arra enged következtetni, hogy a támadáshoz több drón használatát is tervezték.
A lipcsei/halli repülőtér – amely Európa egyik legforgalmasabb teherszállító repülőtere – az ukrán Antonov Airlines teherszállító légitársaság bázisa lett, miután Oroszország 2022-ben, az Ukrajna elleni invázió kezdetén megsemmisítette a társaság kijevi északnyugati részén, Hosztomel városában található bázisát.
„A drónok észlelései, a drónok által jelentett fenyegetések – beleértve a hibrid kontextust is – már ismerősek számunkra a múltból. Az azonban, hogy egy robbanóanyaggal felszerelt drón jelenik meg egy repülőtéren, új fenyegetési forgatókönyvet jelent” – mondta.
A nyugati hírszerző szolgálatok többször is Oroszországot vádolták meg egy sor, látszólag egymástól független biztonsági incidenssel kapcsolatban Európa-szerte.
Ezek között szerepeltek gyújtogatások, nagy horderejű hackertámadások, GPS-zavarások, valamint kulcsfontosságú infrastruktúrák – többek között tengeralatti kommunikációs kábelek, logisztikai központok és vasutak – elleni szabotázsok.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy szövetséges ország ellen, hogy próbára tegye a NATO elszántságát – állítják a jelentésekkel tisztában lévő három forrás.
Oroszország nem hagyta válasz nélkül a vádakat.
Németország meg fogja kapni a megfelelő választ arra a döntésére, hogy bezáratja a berlini Orosz Házat és a bonni orosz főkonzulátust – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kedd este Vlagyivosztokban a TASZSZ hírügynökségnek.
„Az Orosz Ház, és a bonni főkonzulátusunk egyaránt rég nem hagyta nyugodni a (német) kormányzó elitet. Most kitaláltak egy ürügyet. Nos, akkor megkapják a méltó választ” – hangoztatta az orosz diplomata.
Mint fogalmazott, bizonyítékok „egyszerűen nincsenek, és nem is lehetnek”.
A szóvivő Berlint az ukrajnai konfliktus szításával, és az civilek ellen elkövetett terrortámadásokban való bűnrészességgel vádolta meg.
„Nehéz ezt kommentálni, mert ha ilyen súlyos vádak hangzanak el, azokat valamivel alá kell támasztani. Ha nem tévedek, semmilyen érvelést nem terjesztettek elő. Az, hogy Németország tovább halad az eszkaláció útján, nyilvánvaló” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak Biskekben a német hatóságok döntésére válaszul.
Megbeszélést tartnak az EU és a NATO vezetői szerdán a Lipcsében tervezett orosz dróntámadás miatt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte NATO-főtitkár rendkívüli megbeszélést tart szerdán a lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás miatt, amelyet a német hatóságok Oroszországnak tulajdonítanak – jelentette be az uniós politikus az MTI szerint.
Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közölte: a feszültséget jelentősen megnövelő, súlyos cselekmények ellenére az EU egységes marad. A német kormány határozott intézkedéseket hozott, melyek üzenete világos: a hibrid támadások nem maradnak válasz nélkül – húzta alá az uniós bizottság elnöke.
„Egységesek vagyunk azon elhatározásunkban, hogy kiállunk az orosz agresszió ellen, és elrettentünk mindenkit, aki aláássa szabadságunkat és biztonságunkat” – fogalmazott.
Úgy vélte, hogy Oroszország bizalmatlanságot és félelmet igyekszik szítani, de ezen szándéka kudarcot fog vallani. Hozzátette: „mindaddig Ukrajna mellett fogunk állni, ameddig csak kell”.
Von der Leyen közölte: az EU-tagországok külügyminiszterei következő ülésükön tárgyalni fogják az augusztusi lipcsei incidens ügyét, és elő fogják készíteni az Oroszország ellen bevezetni tervezett újabb szankciókat is.
Arra reagálva, hogy Alexander Dobrindt német belügyminiszter a rendőrség vizsgálati eredményeire, elkövetői mintázatokra és hírszerzési értesülésekre hivatkozva Oroszországnak tulajdonította az augusztus 4-i támadást, Mark Rutte NATO-főtitkár bejegyzésében kijelentette: a bizonyítékok egyértelműek.
Hangsúlyozta: a NATO tovább erősíti elrettentő képességét, hogy megvédje minden szövetségesét minden fenyegetéssel szemben, beleértve a Lipcsében és a szövetség más részeiben tapasztalt rosszindulatú akciókat is.
„Oroszország azon kísérletei, hogy megfélemlítsen bennünket, aláássa egységünket és Ukrajna támogatására való hajlandóságunkat, hiábavalóak és kudarcot vallanak. Ukrajna támogatása rendíthetetlen, akárcsak a NATO kollektív védelme iránti szilárd elkötelezettségünk” – tette hozzá üzenetében a NATO-főtitkár.
Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország egyre gyakoribb hibrid támadásaival el akarja ijeszteni az EU-t attól, hogy támogassa Ukrajnát.
„Nem fog sikerülni. Sőt, növeljük támogatásunkat, és a saját védelmünkbe fektetünk” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: az EU az eddigi legszélesebb körű szankciókat tervezi bevezetni Oroszországgal szemben. Ez a legjobb mód Vlagyimir Putyin orosz elnök megállítására – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
António Costa, az Európai Tanács elnöke bejegyzésében a „lehető leghatározottabban” elítélte az Oroszországnak tulajdonított dróntámadási kísérletet, majd kijelentette: Moszkvának le kell állítania az Ukrajna elleni háborúját a helyzet elmérgesítése helyett.
Az EU továbbra is erős és egységes. Oroszország nem fog győzedelmeskedni. Ukrajna uniós támogatása rendíthetetlen. Az EU és a tagállamok együtt fognak működni Németországgal az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása érdekében, amíg hajlandónak nem mutatkozik az irányváltásra – tette hozzá üzenetében a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Zelenszkij szerint Ukrajna „lezárja” az orosz légteret
Volodimir Zelenszkij elnök kedden figyelmeztette a légitársaságokat, a biztosítókat és a külföldi kormányokat, hogy az ukrán drónok miatt az orosz légtér „de facto lezárásra kerül”, mire Vlagyimir Putyin orosz elnök – annak ellenére, hogy Oroszország már hat napja támadja Kijevet – azzal vádolta Ukrajnát, hogy „állami terrorizmust” folytat – számolt be a Kyiv Independent.
Ukrajna nem jelent veszélyt a polgári légi közlekedésre, azonban a Moszkvába, Szentpétervárra vagy más fontos csomópontokra repülő légitársaságoknak figyelembe kell venniük a drónok jelentette kockázatot az orosz légtérben – írta Zelenszkij egy Telegram-bejegyzésében.
„Ma minden olyan légitársaságot, biztosítót és mindenkit, aki még mindig az orosz kulcsfontosságú repülőtereket használja, figyelmeztetni szeretnénk: az orosz légtér teljesen veszélyessé válik” – fogalmazott.
„Bár az orosz hatóságok nem jelentik ezt úgy, ahogyan kellene, az orosz légtér de facto lezárásra kerül” – tette hozzá.
Egy sajtótájékoztatón Putyin ezután „állami terrorizmussal” vádolta Ukrajnát, és kijelentette, hogy Moszkva nem tárgyalhat terroristákkal.
Oroszország rakétás és drónos támadásai miatt Ukrajna légtere zárva van, mióta 2022 februárjában megkezdődött a teljes körű invázió Ukrajna ellen.
Ezt a helyzetet Oroszország maga idézte elő az Ukrajna ellen folytatott háborúval – szögezte le Zelenszkij.
Az elnök felidézte Oroszország támadásait, köztük a keddi csapásokat, amelyek 12 ember életét követelték és további 21-et megsebesítettek Ukrajna fővárosában és Kijev megyében.
„Ez tisztán orosz terror a civilek ellen. A teljes körű invázió kezdete óta Oroszország megpróbálja blokás alá vonni kikötőinket, és az Ukrajna ellen indított orosz támadások miatt légterünk lezárult a polgári légi közlekedés előtt” – tette hozzá.
Kirilo Budanov, az elnöki hivatal vezetője üdvözölte Zelenszkij bejelentését, és elítélte Oroszország támadásait, kijelentve, hogy „Ukrajna határozott és arányos válaszlépéseket fog tenni”.
A Telegram-bejegyzésben Zelenszkij a Kijevben és Moszkvában szolgálatot teljesítő nagykövetekhez is szólt, sürgetve őket, hogy figyelmeztessék kormányaikat, valamint az Oroszországba repülő légitársaságokat.
Zelenszkij szerint az ukrán hatóságok teljes körű tájékoztatást fognak nyújtani a nemzetközi szervezeteknek a veszélyekről.
Putyin: Oroszország nem az ukrajnai konfliktus befagyasztását akarja, hanem tartós békét
Oroszország nem az ukrajnai konfliktus befagyasztását kívánja, hanem a háború befejezését és egy „tartós béke” megteremtését mind Ukrajnában, mind Európában – nyilatkozta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az ukrán konfliktus befagyasztására irányuló, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök által júliusban megfogalmazott javaslatot kommentálva Vlagyimir Putyin kijelentette: „Természetesen mi is ezt szeretnénk”.
„De nem azért, hogy befagyasszuk. Mi véget akarunk vetni a háborúnak, és tartós, teljes békét akarunk teremteni mind Ukrajnában, mind Európában” – tette hozzá az orosz vezető a TASZSZ hírügynökség szerint. Kifejtette továbbá, hogy Oroszország készen áll a tárgyalásokra mindazokkal, akik ezt szeretnék.
Ugyanakkor az orosz elnök „katonai titoknak” minősítette azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Királyságban található, az ukrán hadsereg számára szánt fegyvergyártó létesítmények az orosz hadsereg célpontjává válhatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!