Fotó: Videófelvétel
Rakéta csapódott be az Izrael határán fekvő egyiptomi városban, Tábában, hatan megsebesültek – közölte csütörtök este a helyi média és szemtanúk. Az izraeli hadsereg is megerősítette, hogy tudomása van az „incidensről”.
2023. október 27., 11:402023. október 27., 11:40
„A jelenlegi gázai összecsapások részeként egy rakéta csapódott be Tábában, hat embert könnyebben megsebesítve” – jelentette az egyiptomi hírszerzéshez közel álló al-Kahera News hírtelevízió.
Szemtanúk az AFP francia hírügynökségnek elmondták, hogy
A helyi médiában sugárzott képeken egy megrongálódott épület és több kiégett jármű látható a közelben.
A helyi hatóságok közölték, hogy vizsgálatot indítottak.
A Sínai-félsziget északnyugati csücskét a palesztin Gázai övezet határolja, északi határa közös Izraellel.
Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy tudomása van a „biztonsági incidensről”, de az az ország határain kívül történt. Egyiptom közvetíteni próbál a palesztinok és az izraeliek között, és az Izraelt ért palesztin támadás, október hetedike óta a Gázai övezet egyetlen, nem izraeli kézben lévő kapuja a világ felé.
A 212 oldalas dokumentum felsorolja azoknak a palesztinoknak a nevét, korát, nemét és személyi igazolványának számát, akiket a feltételezések szerint azóta öltek meg, hogy Izrael megkezdte megtorló csapásait a Hamász október 7-i terrortámadását követően.
A dokumentum szerint legalább 7028 ember halt meg az izraeli támadások következtében. A gázai hatóság információit és a listán szereplő összes név hitelességét nem lehetett független forrásból ellenőrizni. Izrael és az amerikai kormány korábban megkérdőjelezte a gázai egészségügyi minisztérium adatait.
– mondta csütörtökön John Kirby, a washingtoni Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.
„Mindannyian tudjuk, hogy a gázai Egészségügyi Minisztérium csak a Hamász fedőszervezete. Ezt a Hamász terrorszervezet vezeti” – tette hozzá. Korábban Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy nem bízik ezekben az adatokban. A Hamászt az Európai Unió, az Egyesült Államok és Izrael terrorszervezetnek minősíti.
Az amerikai hadsereg csapásokat mért az iráni Forradalmi Gárda két szíriai létesítményére
Az Egyesült Államok csütörtökön csapásokat mért az iráni Forradalmi Gárda és „kapcsolt csoportjai” által használt két létesítményre Kelet-Szíriában – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) azt követően jelentette be a két műveletet, hogy Joe Biden amerikai elnök üzenetet küldött Irán legfőbb vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak, és ebben óva intett az amerikai csapatok elleni bármilyen támadástól, amely az Izrael és a palesztin Hamász között folyó háború kiszélesedésével fenyeget – erősítette meg a Fehér Ház szóvivője, John Kirby.
„Ezek az önvédelmi és precíziós csapások válaszul szolgálnak az Irán által támogatott milíciák által Irakban és Szíriában az amerikai személyzet ellen október 17-e óta folyamatban lévő, és többnyire sikertelen támadássorozatra” – derült ki Lloyd Austin közleményéből.
Biden elnök azért rendelte el a csapásokat, „hogy világossá tegye, hogy az Egyesült Államok nem tűri az ilyen támadásokat, és megvédi magát, személyzetét és érdekeit” – mondta.
„Ezek a jól célzott önvédelmi csapások (…) különállóak és elkülönülnek az Izrael és a Hamász között zajló konfliktustól, és nem jelentenek változást a háborúval kapcsolatos megközelítésünkben” – hangsúlyozta Austin.
Nem sokkal korábban a Pentagon közölte, hogy az amerikai erők és szövetségeseik a hónap eleje óta legalább 16 drón- és rakétatámadás célpontjai voltak, tizenkettőé Irakban és négyé Szíriában.
Szerdán Hamenei ajatollah azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy „valamilyen módon irányítja” Izrael Hamász elleni hadműveleteit. Válaszában Joe Biden óva intette Iránt az amerikai csapatok elleni támadástól.
„Figyelmeztetem az ajatollahot, hogy ha továbbra is fellépnek ezek ellen a csapatok ellen, megtoroljuk, és fel kell készülniük. Ennek semmi köze Izraelhez” – jelentette ki.
Washington mintegy 900 katonát állomásoztat Szíriában és közel 2500-at Irakban, akik az Iszlám Állam nevű szervezet ellen harcolnak, és gyakran hajtanak végre támadásokat a dzsihadisták ellen.
Az Ukrajnának és Izraelnek szánt támogatási kérelmet ketté kell osztani az amerikai házelnök szerint
Az újonnan megválasztott amerikai házelnök, Mike Johnson csütörtökön azt mondta, hogy az Ukrajna és Izrael támogatására szánt támogatási kérelmet külön kellene kezelni, és ezzel arra utalt, hogy nem fogja támogatni Joe Biden elnök mindkét országnak együtt szánt 106 milliárd dolláros segélycsomagját.
Johnson a Fox News hírtelevíziónak adott interjújában elmondta, hogy általában véve aggályai vannak Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban, és úgy véli, hogy az Izraelnek szánt pénzeket máshol végrehajtott megszorításokból kell finanszírozni.
A politikus csütörtökön találkozott Joe Bidennel, és elmondta a Fehér Ház munkatársainak: a képviselőházi republikánusok között egyetértés van abban, hogy ezeket a kérdéseket ketté kell választani.
Biden azt szeretné, ha a kongresszus 106 milliárd dolláros kiegészítő finanszírozást biztosítana, amelynek nagy részét Ukrajna védelmének megerősítésére fordítanák, a fennmaradó összeget pedig Izrael, az indo-csendes-óceáni térség és a határvédelem között osztanák szét.
Johnson az ukrajnai finanszírozásról azt mondta: „tudni akarjuk, mi a cél ott, mi a végcél Ukrajnában”. Hozzátette: „a Fehér Ház ezt nem adta meg”.
Biden arra számít: az Izrael megsegítésére és a bevándorlásra szánt pénzek bevonása a támogatási csomagba segít meggyőzni az Ukrajna támogatásától ódzkodó republikánus képviselőket, hogy további pénzt küldjenek Ukrajnának.
„Izrael egy különálló ügy – egy önálló, több mint 14 milliárd dolláros Izrael-finanszírozási intézkedést fogunk előterjeszteni” – mondta Johnson az interjúban.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!