Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodtak a hétvégén Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint még sok időnek kell eltelnie a csatlakozásáig, ugyanakkor a Moldovai Köztársaság esetében a románosítási törekvések felgyorsítására, az egyesülési retorika mellőzésére számít Bukarest és Chișinău részéről.
2022. június 27., 08:532022. június 27., 08:53
A tagjelölti státus ellenére évekig elhúzódhat a Moldovai Köztársaság európai uniós csatlakozása, de a most kezdődő folyamat így is nagyon hasznos lehet az országnak, mivel felgyorsulhatnak a reformok – mondta megkeresésünkre Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető elemzője. Az EU tagországainak vezetői a brüsszeli csúcson megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státusának megadásáról.
A tagjelölt országnak a csatlakozási folyamat során be kell bizonyítania, hogy megfelel a feltételeknek (jogállamiság, piacgazdaság, adminisztráció, emberi jogok) és képes felvenni az uniós tagsággal járó jogokat, valamint teljesíteni az abból fakadó kötelezettségeket. Moldova esetében alapvető reformokra van szükség például az infrastrukturális és igazgatási képességek területén, valamint harmonizálnia kell az uniós joganyagokkal, normákkal a hazait” – vázolta fel a teendőket a korábban Magyarország chişinăui nagykövetségének első beosztottjaként szolgáló elemző.
Megkérdeztük a szakértőtől, mennyiben változhat Moldova viszonya a „testvéri” államnak tekintett Romániával, s a tagjelöltséggel végleg lekerül-e a napirendről a két ország egyesülésének kérdése. Barabás T. János arra emlékeztetett: az EU vezető államai nem fogadnak be olyan országot, amelynek megoldatlan jogi, nemzeti, biztonsági gondjai vannak szomszédaival.
Arra számítok, hogy a román hatóságok felgyorsítják az eddigi színfalak mögötti, féltitkos románosítást Moldovában, például tanulmányi ösztöndíjak, médiatámogatás formájában vagy titkosszolgálati eszközökkel” – mondta a KKI elemzője.
Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
Megjegyezte: Magyarország alapvető érdeke, hogy béke, demokrácia és jólét legyen régiónkban, érvényesüljenek az EU értékei, ezért
Annak kapcsán, hogy a román médiában az uniós vezetők egyeztetése előtt olyan információk jelentek meg, miszerint a magyar kormány azzal akarja megakadályozni Ukrajna és Moldova tagjelöltségét, hogy Bosznia, valamint Grúzia számára is ugyanazt követeli, Barabás T. János leszögezte: Magyarországnak problémamentes, jó viszonya van Moldovával, a kétoldalú kereskedelem tavaly százmillió euró körül volt, sikeres az OTP moldovai bankja.
„Orbán Viktor miniszterelnök az EU-egyeztetés előtti telefonbeszélgetés során biztosította az ukrán, illetve a moldovai elnököt támogatásáról országaik tagjelöltségét illetően. A szavazás ennek megfelelően zajlott. „Magyarország kiemelten támogatja mindkét ország nyugati integrációját, ezt bizonyítja a számtalan magyar segély és a politikai lobbitevékenység. Budapest ugyanakkor kifejezte óhaját, hogy az uniós integrációban a Balkánt sem szabad elfelejteni. Minden más hír dezinformáció” – szögezte le Barabás T. János.
Moszkva az eddigi fenyegető és harcias nyilatkozataihoz képest visszafogottan reagált Ukrajna és Moldova tagjelölt státusának megadásáról.
A volt államfő bejegyzésében viccesnek tartotta, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság parlamenti képviselői táncoltak, hóráztak a két törvényhozás együttes ülésén. A politikus ugyanakkor figyelmeztetett: Moszkva válaszlépései nem maradnak el. „Megpróbálnak megfelelni új uraiknak, és bár még nem tagjai az EU-nak, készek csatlakozni az országunk elleni európai szankciókhoz. Hát igen. Hadd próbálkozzanak.
– idézte Medvegyev szavait a Liner.hu. A moszkvai külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova azt mondta, negatív következményei lesznek annak, hogy az EU jóváhagyta Ukrajna és Moldova tagjelöltségét. A szóvivő az orosz befolyási övezetbe való beavatkozási kísérletnek nevezte a brüsszeli döntést. Zaharova szerint azzal, hogy az EU kiterjeszkedik a volt szovjet tagállamokra, „feláldozza demokratikus ideáljait a féktelen terjeszkedés és szomszédainak politikai és gazdasági rabigába döntése oltárán”.
Georgia és a balkáni országok még várni kénytelenek
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke szerint a tagjelölti státusz megadása „döntő lépést jelent” Ukrajnának és Moldovának az EU felé vezető útján. Hozzátette, a tagállami vezetők úgy döntöttek, elismerik Georgia európai perspektíváját és készek a tagjelölt státusz megadására, amint Tbiliszi foglalkozni kezd a megkövetelt prioritásokkal. Közben a bolgár parlament visszavonta az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozását akadályozó vétót, s ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy az EU rövid időn belül európai utat nyisson a két ország előtt. Szófia mindazonáltal feltételül szabta egyebek mellett, hogy Szkopje garantálja alkotmányosan az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!