Illusztráció.
Fotó: MTI
Tízből hét holland szerint feltételekhez kötve ugyan, de be kell fogadni a tálib uralom elől menekülő afgánokat, a megkérdezettek 17 százaléka azonban teljes mértékben ellenzi ezt – derül ki a Nieuwsuur holland aktuálpolitikai műsor számára készített, csütörtökön közzétett Ipsos-felmérésből.
2021. szeptember 30., 14:532021. szeptember 30., 14:53
A kutatásba bevont mintegy kétezer válaszadó 30 százaléka továbbá csak olyan afgán állampolgárokat és családtagjaikat szeretné befogadni, akik bizonyíthatóan segítették az afganisztáni holland katonai kontingens munkáját, míg további 28 százalék olyanokat is szívesen lát, akik az emberi jogokért dolgoztak. A felmérésben részt vevőknek csupán a 13 százaléka támogatja, hogy minden afgán menekült Hollandiába mehessen.
Jaco Dagevos, a rotterdami Erasmus Egyetem társadalmi integrációra és migrációra szakosodott professzora a Nieuwsuurnek kifejtette: „a helyi lakosok gyakran tartanak a menekültek befogadásának a biztonságra gyakorolt hatásától, de a statisztikák alapján azt lehet mondani, hogy a helyzet nem annyira rossz”.
Ez a csoport befolyásolja a menekültekről alkotott általános képet – tette hozzá.
Hollandiának a tálib hatalomátvétel után mintegy kétezer afgán állampolgárt sikerült kimentenie Afganisztánból. Szerdán a helyi lapok azt írták, hogy a befogadóközpontok beteltek, átmeneti szállásokat kellett megnyitni az újonnan érkezők elszállásolásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!