Egy éve dúl a háború Európában – az ukrajnai konfliktus kronológiája

Az orosz csapatok gyorsan elérték Kijev külvárosát, de a főváros és más északkeleti városok meghódítására tett kísérleteik kemény ellenállásba ütköztek.

Március 2. – Oroszország elfoglalta Herszon városát

Március 2-án Oroszország megszerezte az ellenőrzést az ország déli részén fekvő Herszon városa felett. Március első napjaiban az orosz erők meghódították Herszon többi részét, és elfoglalták a szomszédos Zaporizzsja régió nagy részét, beleértve a zaporizzsjai atomerőművet, amely Európa legnagyobb atomerőműve.

Az orosz hadsereg hamarosan Kijev közelében ragadt, és az ukrán fővárosba vezető autópályákon húzódó konvojai az ukrán tüzérség és drónok könnyű prédájává váltak.

Március 16. – Oroszország Mariupolban csapást mért egy színházra

Oroszország csapást mért egy színházra Mariupol stratégiai kikötővárosában, ahol civilek húzódtak meg, és több száz embert ölt meg a háború egyik legsúlyosabb támadásában.

Március 29. – Moszkva bejelentette kivonulását Kijevből

Moszkva március 29-én jelentette be az erői kivonását Kijevből és más területekről, mondván, hogy a Donbaszra összpontosít, ahol az oroszok által támogatott szakadárok 2014, a Krím illegális annektálása óta harcolnak az ukrán erők ellen.

Április 1. – Az ukrán erők bevonultak Bucsába

Az oroszok kivonulása után több száz civil holttestét találták meg tömegsírokban vagy Buscsa város utcáin, sokukon kínzás nyomait fedezték fel. A brutális képek arra késztették a világ vezetőit, hogy kijelentsék: Oroszországnak felelnie kell az esetleges háborúd bűncselekményekért.

Április 14. – A Moszkva cirkáló elsüllyedése

A Moszkva cirkálót, az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját április 13-án találták el ukrán rakéták, majd másnap elsüllyedt, ami alaposan megtépázta az orosz a nemzeti büszkeséget.

Április 21. – Putyin győzelmet aratott Mariupolban

Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmet aratott a háború egyik legfontosabb csatájában, és „felszabadultnak” nyilvánította Mariupol kikötővárost, bár ukrán katonák és civilek százai még mindig kitartottak egy hatalmas acélgyárban.

Május 16. – Az azovsztali harcosok kapituláltak

A hatalmas Azovsztal acélmű, az utolsó megmaradt mariupoli ukrán bástya ukrán védői megállapodtak arról, hogy csaknem három hónapos ostrom után megadják magukat az orosz erőknek. Mariupol eleste elvágta Ukrajnát hozzáférését az Azovi-tengerhez, és szárazföldi folyosót biztosított Oroszország számára az orosz határtól a Krím-félszigetig.

Június 30. – Az oroszok kivonultak Kígyó-szigetről

Az orosz csapatok kivonultak Kígyó-szigetről, amely Odessza kikötője mellett található a Fekete-tenger mellett, és az invázió első napjaiban hódították meg.

Július 5. – Bombázások a zaporizzsjai erőmű körül

Újra kiújultak a bombázások a zaporizzsjai atomerőmű körül, amely Európa legnagyobb atomerőműve. Volodimir Zelenszkij a nukleáris katasztrófa kockázatáról beszél

Július 22. - Megállapodás a gabonaexportról

Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodásra jutott a fekete-tengeri ukrán kikötőkben elakadt gabonaszállítások akadályozásának feloldásáról, ezzel véget vetve a világ élelmezésbiztonságát veszélyeztető patthelyzetnek.

augusztus 9. – Robbanások a krími katonai támaszponton

A Krím-félszigetet ért légicsapások sorozata jelzi a sebezhetőségét a Moszkva által annektált félszigetnek, amelyet Oroszország a háború fontos ellátási központjaként használt. Ukrajna katonai vezetése később elismerte, hogy a krími támadásokat a kijevi erők indították.

augusztus 29. – Ukrajna ellentámadásba kezdett az ország déli részén

Ukrajna augusztus végén régóta várt ellentámadásba kezdett az ország déli részén Herszon városának visszafoglalása érdekében.

Szeptember 6. – Ellentámadás az ország keleti részén

Az ukrán erők meglepetésszerű ellentámadást indítottak Harkiv régió északkeleti részén, így Oroszországnak ki kellett vonulnia a hónapok óta birtokolt területekről.

Szeptember 21. – Putyin részleges mozgósítást hirdetett Oroszországban

Putyin 300 000 tartalékos mozgósítását rendelte el. Ez népszerűtlen intézkedés, amely miatt orosz férfiak százezrei menekültek a szomszédos országokba, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot. Ugyanakkor Oroszország sebtében illegális „népszavazást” szervezett az ukrán Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókban az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Szeptember 30. – A Moszkva által ellenőrzött négy régiót elcsatolták

Putyin a Kremlben tartott ünnepségen aláírta a négy régió annektálási dokumentumait.

Október 8. – Robbanás történt Putyin hídján, amely összeköti a Krímet Oroszországgal

Egy robbanóanyaggal megrakott teherautó felrobbant a Krímet Oroszország szárazföldi részével összekötő hídon, Putyin Kijevnek tulajdonította a támadást. Oroszország rakétatámadásokkal válaszolt Ukrajna erőművei és más kritikus infrastrukturális létesítményei ellen.

Az október 10-i támadások első hulláma után a következő hónapokban is rendszeresen folytatódott az orosz bombázás, ami áramszünetekhez vezetett az egész országban.

November 9. – Putyin újabb kudarca

Oroszország bejelentette, hogy az ukrán ellentámadást követően kivonul Herszon városból, elhagyva a Moszkva által elfoglalt egyetlen regionális központot. Ez a visszavonulás újabb megaláztatás volt a Kreml számára.

December 21. – Zelenszkij a konfliktus kezdete óta először hagyta el az országot

Zelenszkij a háború kezdete óta első külföldi útjára látogatott az Egyesült Államokba, ahol Joe Biden elnökkel találkozott, hogy Patriot légvédelmi rakétarendszereket és egyéb fegyvereket szerezzen be. Az ukrán elnök beszédet mondott a kongresszus előtt, megköszönve az amerikaiaknak a felajánlott segítséget.

Január 1. - Makijivkai mészárlás

Ukrajna lecsapott egy támaszpontra a donyecki Makijivkában. Az ukránok azt állították, hogy a csapásban 400 ember halt meg és 300 nemrég mozgósított orosz katona megsebesült.

Az orosz védelmi minisztérium 89-re becsülte az orosz halottak számát. A nagyszabású ukrajnai invázió kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy az orosz minisztérium hivatalosan elismerte ennyi katona halálát egyetlen támadásban.

Január 14. – Egy rakéta lakóházba csapódott Dnyipro városában

45 ember, köztük hat gyermek halt meg a dnyiproi robbantás következtében.

A dnyiproi toronyházat eltaláló rakétát az oroszok tervezték a hatvanas években repülőgép-hordozók megtámadására – közölte egy ukrán tisztviselő.

január 25. – Németország és az Egyesült Államok bejelentette, hogy harckocsikat küld Ukrajnába

Joe Biden elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 31 M1 Abrams harckocsit biztosít Ukrajnának a Németországgal és más szövetséges nemzetekkel kötött megállapodás részeként, hogy segítse az ukrán hadsereget az orosz katonai invázió visszaszorításában.

Az Egyesült Államok megállapodott Németországgal, hogy ultramodern nyugati harckocsikat szállít Ukrajnának az orosz katonai invázió visszaszorítására. Németország és más európai nemzetek elemzik annak lehetőségét, hogy Ukrajnát összesen két zászlóaljnyi Leopard 2 harckocsival, azaz összesen 80 páncélozott járművel láthassák el. Németország legalább 14 Leopard 2 harckocsit szállít, és engedélyezi a német gyártmányú páncélozott járművek átszállítását más európai országok számára.

Február 8. – Zelenszkij másodszor hagyta el az országot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első egyesült királyságbeli látogatásán kijelentette, hogy „a szabadság győz, tudjuk, hogy Oroszország veszít”. Zelenszkij Nagy-Britanniában találkozott Rishi Sunak miniszterelnökkel és Károly királlyal.

Ukrajna elnöke ezután Párizsba ment, ahol találkozott Emmanuel Macronnal és Olaf Scholzcal.

Volodimir Zelenszkij február 9-én részt vett az Európai Tanács csúcstalálkozóján és beszédet mondott az Európai Parlamentben.

február 20. – Biden Kijevben

Az amerikai elnök, Joe Biden váratlan látogatást tett Kijevben, ahol találkozott az ukrán elnökkel, a szolidaritás demonstrációja jegyében.