Megnőtt azoknak a négy- és ötéves gyerekeknek a száma, akiknek segítségre van szükségük a nyelvi fejlődéshez (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Egy brit kutatás megállapította: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a pandémia miatti lezárás az elmúlt évben visszavethette a gyerekek nyelvi képességeinek fejlődését.
2021. április 27., 15:492021. április 27., 15:49
2021. április 27., 15:582021. április 27., 15:58
A brit Oktatási Alapítvány (EEF) által végzett kutatás, amely 50 ezer tanuló és angliai iskolák adatait elemezte, arra az eredményre jutott, hogy megnőtt azoknak a négy- és ötéves gyerekeknek a száma, akiknek segítségre van szükségük a nyelvi fejlődéshez.
A brit kormány bejelentette, hogy 18 millió fonttal támogatja a korai fejlesztést, ezen belül az iskolába kerülő gyerekek külön segítséget kapnak – számolt be róla kedden a kutatást ismertető BBC News.
– mutatott rá az EEF kutatása.
A kutatásban részt vevő 58 brit általános iskola több mint kétharmada jelezte, hogy a 2020 szeptemberében iskolába került gyerekeknek nagyobb szüksége van a beszédfejlesztésre, mint a korábbi években beiskolázottaknak. Az iskolák 96 százalékát aggasztotta a tanulók beszéd- és nyelvi fejlődése.
„Minden kutatás azt mutatja, hogy ha egy gyermeknek ebben az életkorban nyelvi problémái vannak, felnőtt korára négyszer nagyobb valószínűséggel küzd majd az olvasással, háromszor nagyobb valószínűséggel lesznek mentális egészségügyi problémái, kétszer nagyobb valószínűséggel lesz munkanélküli és szociális mobilitási problémákkal küzd majd, így a gyermekek jövője szempontjából szó szerint kulcsfontosságú, hogy már ebben a korai életkorban jól kezeljük ezt a kérdést” – mondta el egy walsalli általános iskola igazgatója.
Az EEF megállapításait a szeptemberben iskolába kerülő 50 ezer négy- és ötéves gyermekkel kapcsolatos felmérés adatai is tükrözik. Az előző évben iskolát kezdőkkel szemben 20-25 százalékkal több gyermeknek volt szüksége segítségre a nyelvi készségek terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!