2010. december 02., 09:382010. december 02., 09:38
A demokratikus jogok hiánya miatt sokat bírált közép-ázsiai volt szovjet köztársaság elnöke, Nurszultan Nazarbajev megnyitóbeszédében arra szólította a résztvevőket – köztük 28 államfőt, a német és a francia kormányfőt, az amerikai külügyminisztert és az ENSZ főtitkárát –, hogy adjanak nagyobb szerepet az EBESZ-nek a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a gazdasági válságok okozta problémák kezelésében, s hozzanak létre „egy közös, az Atlanti- és a Csendes-óceán, az Északi-sark és az Indiai-óceán által határolt biztonsági térséget”.
„Korszerűsíteni kell az EBESZ-t, annak munkastílusát és cselekvési formáit” – mondta Dmitrij Medvegyev orosz államfő, aki szerint nyíltan be kell ismerni, hogy az 56 tagállamot tömörítő szervezet veszített tekintélyéből. Medvegyev úgy vélte, az EBESZ tevékenységében abszolút elsőbbséget kell kapnia a konfliktusok békés rendezésének. François Fillon francia kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a szervezet reformjának a „sokkal nagyobb hatékonyságot” és „gyorsabb cselekvőképességet” kell szolgálnia.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az EBESZ megújításához az alapelvek megerősítésére és „konkrétabb cselekvési tervre” van szükség. Schmitt Pál magyar köztársasági elnök az emberi jogok, köztük a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét emelte ki, míg román kollégája, Traian Băsescu arról beszélt: Románia számára prioritást jelent a transznisztriai konfliktus megoldása, azonban a nézeteltérések csakis tárgyalásos úton oldhatók meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok