Egy szalafista dzsihadista csoport, az al-Mourabitoune (Az őrzők) jelentkezett kedden annak a román állampolgárnak az elrablójaként, akit még áprilisban ejtettek foglyul az afrikai Burkina Fasóban.
2015. május 19., 19:492015. május 19., 19:49
2015. május 19., 20:212015. május 19., 20:21
A mauritániai al-Akbar hírügynökséghez eljuttatott hangfelvételen a terroristák felszólítják a román kormányt: vegye komolyan a túsz szabadon engedésére vonatkozó alkut.
A felvételen a szervezet egyik vezetőjeként bemutatkozó Adnan Abu Valid Szaharvi figyelmezteti a bukaresti vezetőket: a román kormány viseli a felelősséget azért, ha késlekedik élni a túsz kiszabadítására adódó lehetőséggel. A felvétel az Iszlán Állam terrorszervezetnek tett hűségesküvel zárul.
Ez megerősítése egy néhány nappal ezelőtti bejelentésnek, amelyet azonban a szervezet vezetője, Mokhtar Belmokhtar – aki a két évvel ezelőtti, ötvennél is több személy, köztük két román állampolgár halálát okozó algériai kőolaj-finomító elleni támadást is vezette – akkor cáfolt. Ez arra utal, hogy a terrorszervezeten belül nézeteltérések alakultak ki.
A román külügy válságstábot hozott létre a kül- és a belügyi hírszerzés, a védelmi tárca, valamint az államfői hivatal bevonásával, Bogdan Aurescu külügyminiszter pedig eredetileg tervezett programját lemondva hamarabb hazautazott az EU-s külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásáról.
A külügyminisztérium közleménye szerint vizsgálják a felvétel valóságtartalmát, azonban ez időigényes folyamat. A szervezet követeléseiről kedd koraestig nem érkezett információ.
Gabriel Oprea belügyminiszter közölte: egyeztetett Jürgen Stockkal, az Interpol vezetőjével, mivel a nemzetközi rendőri szervezet már jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a terrorizmus elleni küzdelemben.
Az ügy kapcsán George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) januárban lemondott vezetője, akit azóta washingtoni nagykövetnek jelöltek, a törvényhozás külügyi bizottságai előtti meghallgatását követően kedden azt mondta: ez az eset is jelzi, hogy Románia sem védett a terrorcselekményekkel szemben, és mivel az ország több terrorszervezet célpontja is, az illetékes hatóságoknak alkalmazniuk kell a vonatkozó jogszabályokat.
Mint arról beszámoltunk, az emberrablásra még áprilisban került sor, amikor öt, turbánt viselő fegyveres férfi túszul ejtett egy román biztonsági őrt a nigeri és a mali határtól mintegy tíz kilométerre fekvő tambaoi mangánbányában. A burkina fasói hatóságok két terrorellenes különleges egységet küldtek az emberrablók felderítésére.
A Iulian Gherguţ nevű, 39 éves román férfi korábban a francia idegenlégióban szolgált, ezt követően szerződött le biztonsági őrnek a bányába. A bányát egy Frank Timiş nevű román üzletember érdekeltségébe tartozó cég üzemelteti. A túsz felkutatásában az Egyesült Államok és Franciaország hadereje is közreműködik.
Az amerikai és a francia hadsereg a szomszédos Nigerben pilóta nélküli repülőgépeket állomásoztat, amelyeket bevethetnek az elrabolt román állampolgár keresése során a konfliktus sújtotta Mali és Líbia térségében. A burkina fasói biztonsági tárca egyik illetékese, Auguste Denise Barry elmondta, egyesek szerint az emberrablók Maliba vitték túszukat, majd onnan Nigerbe. Nem kizárt, hogy közvetlenül Nigerbe keltek át.
Szalafizmus: szélsőséges irányzat
A szalafizmus az iszlám legdinamikusabb, szélsőséges ideológiai irányzata, amely a Korán tanításainak szigorú betartásán alapszik. Az eszme követői fő céljuknak az állam, a jogrendszer és a társadalom oly módú átalakítását tűzik ki, amely teljes mértékben megfelel a radikális iszlám szabályrendszerének.
A szalafisták a magánéletre is kiterjesztik az iszlám tanításának merev értelmezését, míg a dzsihád hívei készek a vallás nevében fegyveres harcot vívni. Közös nevezőjük az antidemokratikus világkép, az iszlám modern felfogásának elutasítása, valamint annak hirdetése, hogy vissza kell térni a „tiszta elődök\" (arabul: asz-szalaf asz-szálih) példaképeihez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!