2010. május 13., 12:062010. május 13., 12:06
Szlovákia konzultációra hazarendelte budapesti nagykövetét amiatt, hogy a leendő magyar kormány módosítani készül az állampolgársági törvényt, amely magyar állampolgársághoz juttathatja a szomszéd országokban élő magyarokat – jelentette szerdán este a CTK cseh hírügynökség a szlovák miniszterelnöki hivatalra hivatkozva.
Peter Stano, a szlovák külügyminisztérium szóvivője az MTI érdeklődésére telefonon megerősítette, hogy hazarendelték konzultációra Peter Weiss budapesti nagykövetet. Az intézkedés oka, hogy a leendő magyar kormány nem kíván konzultálni a szlovák állampolgárokat is érintő kettős állampolgárságra vonatkozó törvényről.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a nagykövet hazarendelése konzultációra szokásos diplomáciai eljárás, de egyben azt is jelzi, hogy probléma van a kétoldalú kapcsolatokban.
A budapesti szlovák nagykövetet azt követően rendelték haza, hogy Martonyi János leendő külügyminiszter szerdán Pozsonyban tárgyalt a szlovák diplomácia irányítójával, Miroslav Lajcákkal. A szlovák miniszter barátságtalan lépésnek nevezte, hogy Magyarország nem konzultált hazájával az állampolgárság kiterjesztéséről. „Arra számítok, hogy Szlovákia ebben az ügyben is a megfelelő nemzetközi szervekhez fordul. Tolmácsolni fogjuk aggodalmainkat és fenntartásainkat a magyar lépéssel kapcsolatban” – fejtette ki Miroslav Lajcák.
Martonyi János elmondta: Budapest tudomásul veszi, hogy Szlovákiának aggodalmai vannak az állampolgárság kiterjesztése miatt. „A mi véleményünk az, hogy kölcsönösen tekintettel kell lennünk ezekre az érzékenységekre. (...) Ha ezeket a kérdéseket minden esetben őszinte, nyílt és baráti légkörben kezeljük, akkor nem lesznek köztünk komoly gondok” – vélekedett a kijelölt külügyminiszter.
| Nagyon kemény jelzésnek nevezte Szlovákia budapesti nagykövetének hazarendelését a külügyminiszter az ATV csütörtök reggeli műsorában. Balázs Péter elmondta: ez a lépés általában azt jelenti, hogy egy ország aggodalmát fejezi ki valamilyen szituációval kapcsolatban. Hozzátette, nem lenne meglepődve, ha beigazolódna, Szlovákia válaszlépéseket tervez a magyar állampolgárság kiterjesztése miatt. A külügyminiszter szerint semmi nem indokolja a szlovákiai választások előtt, hogy Magyarország „előreszaladjon” ebben az ügyben, mert ennek kárvallottja a Magyar Koalíció Pártja lehet. Szerinte Robert Fico kormányfőnek szüksége van arra, hogy elterelje a figyelmet Görögország anyagi kisegítéséről, és ehhez jó téma a magyar állampolgárság ügye. |
Robert Fico kormányfő szerint Szlovákia számára súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha a magyar parlament Pozsonnyal való egyeztetés nélkül a ma ismert formájában elfogadja a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvényt.
Csütörtöki pozsonyi sajtóértekezletén a szlovák miniszterelnök leszögezte: a magyar lépés a magyar-szlovák alapszerződés megsértése és ellentétes a nemzetközi joggal; ha a törvény elfogadásra kerül, Szlovákia nagyon kemény választ fog adni és a nemzetközi intézményekhez fordul az ügyben. „Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa elé terjesztjük mint biztonsági problémát” – közölte a miniszterelnök.
Első válaszlépésként – fejtette ki Fico – Szlovákia visszahívta budapesti nagykövetét. A külügyminiszter ugyanakkor utasítást kapott, hogy dolgozzon ki egy elemzést arról, milyen következményei lehetnek a magyar lépésnek, és milyen szlovák válaszintézkedések jöhetnek szóba. Ha a magyar parlament döntést hoz, akkor a szlovák parlament reagálni fog erre.
Szerinte a kettős állampolgárságnak megvannak a maga szabályai: alapvetően kétoldalú megállapodás alapján válik lehetségessé, s az érintettnek legalább bizonyos ideig a másik államban is laknia kell. Szerinte az, hogy a magyar fél most állandó lakhely nélkül adna állampolgárságot „alapvető megsértése” a nemzetközi jognak.
„Ha az állampolgársági törvény módosítását elfogadják, az szerintünk a jószomszédi kapcsolatok elvének megsértését fogja jelenteni” – szögezte le a kormányfő. Rámutatott: a magyar lépés „nagyon jelentősen befolyásolhatja a választások előtti hangulatot Szlovákiában”, és „rontani fogja a szlovák-magyar kapcsolatokat”. Fico szerint a magyar állampolgárság azokat is meg fogja károsítani, akik azt kérni fogják. Megjegyezte: ilyen kettős állampolgárok nem dolgozhatnának például a rendőrségnél, a bíróságokon és néhány más nemzetbiztonsági szempontból érzékeny munkakörben.
A kormányfő emellett „durvának és arrogánsnak” minősítette azt a módot, ahogy Budapest a tervezett lépést Pozsony tudomására hozta. „Ez egoista, arrogáns és veszélyes eljárás a Fidesz részéről” – jelentette ki Fico. Hozzátette: beteljesültek a legsötétebb várakozások, azok a dolgok, amikre már korábban figyelmeztetett Pozsony. Szerinte a Fidesz ezzel a lépéssel szeretné teljesíteni vízióját „a 15 milliós kárpát-medencei magyarságról”.
A miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy Szlovákia számára rendkívül súlyos nemzetbiztonsági problémáról van szó. „Kilelt a hideg, amikor tegnap este tájékoztattak a Lajcák-Martonyi megbeszélés eredményéről” – jelentette ki egyebek között Fico.
Szlovákiában nem egységes a pártok álláspontja a magyar állampolgársági törvény tervezett módosításával kapcsolatban, amely lehetővé tenné a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságát.
Míg Robert Fico kormányfő és az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke súlyos nemzetbiztonsági veszélyt lát a tervezett jogszabályban, addig Mikulás Dzurinda az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) elnöke szerint „nem kell megijedni, mert Szlovákia erős és szuverén ország, amely képes megvédeni érdekeit”. Hozzátette: nem kell ijesztgetni az állampolgárokat, tárgyalni kell.
Iveta Radicová, az SDKU választási listavezetője szerint Robert Fico reagálása a magyar állampolgársági törvény tervezett módosítására nem más mint a figyelem elterelése arról, hogy a kormány nem képes megoldani az ország problémáit. „Semmi más, mint figyelemelterelés. Ráadásul a törvényt sem ismerjük még” – mondta Radicová. Ugyanakkor hozzátette: Világos, hogy Szlovákiában csak olyan törvény lesz érvényes, amelyet a szlovák parlament fogad el, vagy amellyel Szlovákia egyetért.
Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke „feleslegesen hisztérikusnak” minősítette Fico reakcióját. „Fico képtelen kezelni a görög válság szlovákiai következményeit. Ebben a kérdésben ő, a kormány és a parlament is csődöt mondtak” – vélekedett Csáky. Szerinte a magyar kártya használata ebben az esetben „átlátszó trükk”. Kérdésre válaszolva a politikus elismerte: a magyar időzítés jobb is lehetett volna, de – szerinte – ezt a kérdést a magyarországi politikának kell feltenni.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) élesen elítélte a tervezett magyar jogszabályt, amely szerinte veszélyt jelent Szlovákia számára. „Ismét időszerűvé vált a jelszó: Szlovákiát nem adjuk!” – jelentette ki Anna Belousovová, az SNS első alelnöke. Azt állította, hogy Orbán Viktor eljárása olyan, mint Hitleré volt a harmincas években Csehszlovákia esetében. „Először állampolgárokat kell teremteni, azután meg kell őket védeni, pontosan úgy ahogy azt Hitler tette” – fejtette ki Belousovová. Ján Slota pártelnök úgy véli: ha a magyar jogszabályt elfogadják, Szlovákiának vissza kell hívnia budapesti nagykövetét, fel kellene mondania az alapszerződést és azokat a szlovák állampolgárokat, akik felveszik a magyar állampolgárságot meg kellene fosztani szlovák állampolgárságuktól.
A Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) „fel van háborodva” Magyarország tervei miatt, s tiltakozik ellenük – áll a párt közleményében, amely szerint Orbán politikája „nacionalista”, s az ilyen döntésekről előbb konzultálni kell az érintett partnerekkel. A HZDS teljes mértékben támogatja a kormányfő lépéseit.
Fico bejelentette, hogy a kormány pénteken rendkívüli ülést tart az ügyben.
Semjén Zsolt leendő magyar miniszterelnök-helyettes szerint három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek. Semjén a Heti Válasz csütörtöki számában megjelent interjújában kifejtette: az állampolgárság megadása nem függhet más országok véleményétől, ez minden ország szuverén joga.
„Alapvető kötelezettségünk az összmagyarság felé, hogy letöröljük december 5. lelki Trianonjának szégyenét – amennyire lehet” – fogalmazott a politikus, kitérve arra is, hogy akinek nincs lakcíme Magyarországon, „nyilvánvalóan nem fog tudni szavazni egy adott választókerületben”.
Mint fogalmazott, nem bánja, hogy az állampolgársági törvény elfogadásának időpontjához közel esik a június 4., Trianon kilencvenedik évfordulója, de nem azon a napon fogják elfogadni a jogszabályt. Semjén Zsolt „messzemenően liberálisnak” tartja magát a tekintetben, hogy „mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van”.
| Szavazati jogot adna a Jobbik a határon túl élő magyaroknak az állampolgársággal együtt – jelentette be Vona Gábor, a párt elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke a párt elnökségének szerdai döntését ismertetve hangsúlyozta: javaslatuk szerint az állampolgársághoz jutó magyarok a pártok országos listáira szavaznának. A határon túli magyaroktól így nem kellene ajánlószelvényeket begyűjteni, ugyanakkor a szavazati szándékukat előre, postai úton jelezniük kellene – fejtette ki a politikus. Hozzátette: a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó javaslatával összhangban egy 220 képviselőből álló Országgyűlést javasolnak, ahol húsz mandátum az országos listára leadott szavazatok arányában oszlana meg a pártok között. Vona Gábor emlékeztetett arra, a Jobbik megalakulása óta a magyar állampolgárság kiterjesztésének pártján áll, az áprilisi választások kampányában ugyanakkor még egy felsőház létrehozásával szerették volna biztosítani a „külhonban rekedt” magyarok hazai képviseletét. A Fidesz kétharmados győzelmével azonban világossá vált, hogy nem várható az Országgyűlés kétkamarássá alakítása, így a Jobbiknak aktualizálnia kellett a kettős állampolgárságról szóló álláspontját – mutatott rá a pártvezető. Kiemelte: mindenféleképpen élni kell a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségével, hiszen jelenleg egy „kegyelmi helyzet” van, úgy tűnik a kérdésben nemzeti konszenzus alakult ki a politikai oldalak között. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
Látogatottsági adatok