2010. május 13., 12:062010. május 13., 12:06
Szlovákia konzultációra hazarendelte budapesti nagykövetét amiatt, hogy a leendő magyar kormány módosítani készül az állampolgársági törvényt, amely magyar állampolgársághoz juttathatja a szomszéd országokban élő magyarokat – jelentette szerdán este a CTK cseh hírügynökség a szlovák miniszterelnöki hivatalra hivatkozva.
Peter Stano, a szlovák külügyminisztérium szóvivője az MTI érdeklődésére telefonon megerősítette, hogy hazarendelték konzultációra Peter Weiss budapesti nagykövetet. Az intézkedés oka, hogy a leendő magyar kormány nem kíván konzultálni a szlovák állampolgárokat is érintő kettős állampolgárságra vonatkozó törvényről.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a nagykövet hazarendelése konzultációra szokásos diplomáciai eljárás, de egyben azt is jelzi, hogy probléma van a kétoldalú kapcsolatokban.
A budapesti szlovák nagykövetet azt követően rendelték haza, hogy Martonyi János leendő külügyminiszter szerdán Pozsonyban tárgyalt a szlovák diplomácia irányítójával, Miroslav Lajcákkal. A szlovák miniszter barátságtalan lépésnek nevezte, hogy Magyarország nem konzultált hazájával az állampolgárság kiterjesztéséről. „Arra számítok, hogy Szlovákia ebben az ügyben is a megfelelő nemzetközi szervekhez fordul. Tolmácsolni fogjuk aggodalmainkat és fenntartásainkat a magyar lépéssel kapcsolatban” – fejtette ki Miroslav Lajcák.
Martonyi János elmondta: Budapest tudomásul veszi, hogy Szlovákiának aggodalmai vannak az állampolgárság kiterjesztése miatt. „A mi véleményünk az, hogy kölcsönösen tekintettel kell lennünk ezekre az érzékenységekre. (...) Ha ezeket a kérdéseket minden esetben őszinte, nyílt és baráti légkörben kezeljük, akkor nem lesznek köztünk komoly gondok” – vélekedett a kijelölt külügyminiszter.
| Nagyon kemény jelzésnek nevezte Szlovákia budapesti nagykövetének hazarendelését a külügyminiszter az ATV csütörtök reggeli műsorában. Balázs Péter elmondta: ez a lépés általában azt jelenti, hogy egy ország aggodalmát fejezi ki valamilyen szituációval kapcsolatban. Hozzátette, nem lenne meglepődve, ha beigazolódna, Szlovákia válaszlépéseket tervez a magyar állampolgárság kiterjesztése miatt. A külügyminiszter szerint semmi nem indokolja a szlovákiai választások előtt, hogy Magyarország „előreszaladjon” ebben az ügyben, mert ennek kárvallottja a Magyar Koalíció Pártja lehet. Szerinte Robert Fico kormányfőnek szüksége van arra, hogy elterelje a figyelmet Görögország anyagi kisegítéséről, és ehhez jó téma a magyar állampolgárság ügye. |
Robert Fico kormányfő szerint Szlovákia számára súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha a magyar parlament Pozsonnyal való egyeztetés nélkül a ma ismert formájában elfogadja a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvényt.
Csütörtöki pozsonyi sajtóértekezletén a szlovák miniszterelnök leszögezte: a magyar lépés a magyar-szlovák alapszerződés megsértése és ellentétes a nemzetközi joggal; ha a törvény elfogadásra kerül, Szlovákia nagyon kemény választ fog adni és a nemzetközi intézményekhez fordul az ügyben. „Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa elé terjesztjük mint biztonsági problémát” – közölte a miniszterelnök.
Első válaszlépésként – fejtette ki Fico – Szlovákia visszahívta budapesti nagykövetét. A külügyminiszter ugyanakkor utasítást kapott, hogy dolgozzon ki egy elemzést arról, milyen következményei lehetnek a magyar lépésnek, és milyen szlovák válaszintézkedések jöhetnek szóba. Ha a magyar parlament döntést hoz, akkor a szlovák parlament reagálni fog erre.
Szerinte a kettős állampolgárságnak megvannak a maga szabályai: alapvetően kétoldalú megállapodás alapján válik lehetségessé, s az érintettnek legalább bizonyos ideig a másik államban is laknia kell. Szerinte az, hogy a magyar fél most állandó lakhely nélkül adna állampolgárságot „alapvető megsértése” a nemzetközi jognak.
„Ha az állampolgársági törvény módosítását elfogadják, az szerintünk a jószomszédi kapcsolatok elvének megsértését fogja jelenteni” – szögezte le a kormányfő. Rámutatott: a magyar lépés „nagyon jelentősen befolyásolhatja a választások előtti hangulatot Szlovákiában”, és „rontani fogja a szlovák-magyar kapcsolatokat”. Fico szerint a magyar állampolgárság azokat is meg fogja károsítani, akik azt kérni fogják. Megjegyezte: ilyen kettős állampolgárok nem dolgozhatnának például a rendőrségnél, a bíróságokon és néhány más nemzetbiztonsági szempontból érzékeny munkakörben.
A kormányfő emellett „durvának és arrogánsnak” minősítette azt a módot, ahogy Budapest a tervezett lépést Pozsony tudomására hozta. „Ez egoista, arrogáns és veszélyes eljárás a Fidesz részéről” – jelentette ki Fico. Hozzátette: beteljesültek a legsötétebb várakozások, azok a dolgok, amikre már korábban figyelmeztetett Pozsony. Szerinte a Fidesz ezzel a lépéssel szeretné teljesíteni vízióját „a 15 milliós kárpát-medencei magyarságról”.
A miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy Szlovákia számára rendkívül súlyos nemzetbiztonsági problémáról van szó. „Kilelt a hideg, amikor tegnap este tájékoztattak a Lajcák-Martonyi megbeszélés eredményéről” – jelentette ki egyebek között Fico.
Szlovákiában nem egységes a pártok álláspontja a magyar állampolgársági törvény tervezett módosításával kapcsolatban, amely lehetővé tenné a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságát.
Míg Robert Fico kormányfő és az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke súlyos nemzetbiztonsági veszélyt lát a tervezett jogszabályban, addig Mikulás Dzurinda az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) elnöke szerint „nem kell megijedni, mert Szlovákia erős és szuverén ország, amely képes megvédeni érdekeit”. Hozzátette: nem kell ijesztgetni az állampolgárokat, tárgyalni kell.
Iveta Radicová, az SDKU választási listavezetője szerint Robert Fico reagálása a magyar állampolgársági törvény tervezett módosítására nem más mint a figyelem elterelése arról, hogy a kormány nem képes megoldani az ország problémáit. „Semmi más, mint figyelemelterelés. Ráadásul a törvényt sem ismerjük még” – mondta Radicová. Ugyanakkor hozzátette: Világos, hogy Szlovákiában csak olyan törvény lesz érvényes, amelyet a szlovák parlament fogad el, vagy amellyel Szlovákia egyetért.
Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke „feleslegesen hisztérikusnak” minősítette Fico reakcióját. „Fico képtelen kezelni a görög válság szlovákiai következményeit. Ebben a kérdésben ő, a kormány és a parlament is csődöt mondtak” – vélekedett Csáky. Szerinte a magyar kártya használata ebben az esetben „átlátszó trükk”. Kérdésre válaszolva a politikus elismerte: a magyar időzítés jobb is lehetett volna, de – szerinte – ezt a kérdést a magyarországi politikának kell feltenni.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) élesen elítélte a tervezett magyar jogszabályt, amely szerinte veszélyt jelent Szlovákia számára. „Ismét időszerűvé vált a jelszó: Szlovákiát nem adjuk!” – jelentette ki Anna Belousovová, az SNS első alelnöke. Azt állította, hogy Orbán Viktor eljárása olyan, mint Hitleré volt a harmincas években Csehszlovákia esetében. „Először állampolgárokat kell teremteni, azután meg kell őket védeni, pontosan úgy ahogy azt Hitler tette” – fejtette ki Belousovová. Ján Slota pártelnök úgy véli: ha a magyar jogszabályt elfogadják, Szlovákiának vissza kell hívnia budapesti nagykövetét, fel kellene mondania az alapszerződést és azokat a szlovák állampolgárokat, akik felveszik a magyar állampolgárságot meg kellene fosztani szlovák állampolgárságuktól.
A Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) „fel van háborodva” Magyarország tervei miatt, s tiltakozik ellenük – áll a párt közleményében, amely szerint Orbán politikája „nacionalista”, s az ilyen döntésekről előbb konzultálni kell az érintett partnerekkel. A HZDS teljes mértékben támogatja a kormányfő lépéseit.
Fico bejelentette, hogy a kormány pénteken rendkívüli ülést tart az ügyben.
Semjén Zsolt leendő magyar miniszterelnök-helyettes szerint három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek. Semjén a Heti Válasz csütörtöki számában megjelent interjújában kifejtette: az állampolgárság megadása nem függhet más országok véleményétől, ez minden ország szuverén joga.
„Alapvető kötelezettségünk az összmagyarság felé, hogy letöröljük december 5. lelki Trianonjának szégyenét – amennyire lehet” – fogalmazott a politikus, kitérve arra is, hogy akinek nincs lakcíme Magyarországon, „nyilvánvalóan nem fog tudni szavazni egy adott választókerületben”.
Mint fogalmazott, nem bánja, hogy az állampolgársági törvény elfogadásának időpontjához közel esik a június 4., Trianon kilencvenedik évfordulója, de nem azon a napon fogják elfogadni a jogszabályt. Semjén Zsolt „messzemenően liberálisnak” tartja magát a tekintetben, hogy „mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van”.
| Szavazati jogot adna a Jobbik a határon túl élő magyaroknak az állampolgársággal együtt – jelentette be Vona Gábor, a párt elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke a párt elnökségének szerdai döntését ismertetve hangsúlyozta: javaslatuk szerint az állampolgársághoz jutó magyarok a pártok országos listáira szavaznának. A határon túli magyaroktól így nem kellene ajánlószelvényeket begyűjteni, ugyanakkor a szavazati szándékukat előre, postai úton jelezniük kellene – fejtette ki a politikus. Hozzátette: a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó javaslatával összhangban egy 220 képviselőből álló Országgyűlést javasolnak, ahol húsz mandátum az országos listára leadott szavazatok arányában oszlana meg a pártok között. Vona Gábor emlékeztetett arra, a Jobbik megalakulása óta a magyar állampolgárság kiterjesztésének pártján áll, az áprilisi választások kampányában ugyanakkor még egy felsőház létrehozásával szerették volna biztosítani a „külhonban rekedt” magyarok hazai képviseletét. A Fidesz kétharmados győzelmével azonban világossá vált, hogy nem várható az Országgyűlés kétkamarássá alakítása, így a Jobbiknak aktualizálnia kellett a kettős állampolgárságról szóló álláspontját – mutatott rá a pártvezető. Kiemelte: mindenféleképpen élni kell a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségével, hiszen jelenleg egy „kegyelmi helyzet” van, úgy tűnik a kérdésben nemzeti konszenzus alakult ki a politikai oldalak között. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok