
Ciszjordániában is dúlnak a harcok, egyre több ház válik a földdel egyenlővé
Fotó: Videófelvétel/AFP
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra a veszélyre figyelmeztetett kedden, hogy Ciszjordánia – ahol az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háború kezdete óta megnőtt az erőszak – „újabb Gázai övezetté válhat.
2024. szeptember 11., 08:442024. szeptember 11., 08:44
2024. szeptember 11., 08:472024. szeptember 11., 08:47
Izrael az elmúlt hetekben növelte a katonai műveletek számát az általa 1967 óta megszállva tartott Ciszjordániában, ahol a palesztinok és az izraeli telepesek közötti erőszakcselekmények szintén fokozódtak. „Egy újabb front van megnyílóban világos céllal: Ciszjordániát második Gázai övezetté változtatni, az erőszak fokozásával, a Palesztin Nemzeti Hatóságnak a legitimitásától történő megfosztásával, valamint a provokációk bátorításával, hogy erővel reagáljanak, nem félve attól, hogy közöljék a világgal: a konfliktus békés megoldásának egyetlen lehetséges módja Ciszjordánia és Gáza bekebelezése” – jelentette ki Josep Borrell.
„Ha nem történik fellépés, Ciszjordánia újabb Gázává válik. Gáza pedig újabb Ciszjordánia lesz, mivel telepesek csoportjai újabb telepeket készítenek elő” – hangoztatta aggodalmát Josep Borrell, sajnálkozását fejezve ki, hogy „a nemzetközi közösség ugyan bírál, átérez, felismer, de nehezen cselekszik”.
„A háborúzóknak egyáltalán nem áll érdekükben véget vetni a konfliktusnak” – vélte a politikus. Az EU adatai szerint a 2023-as esztendő rekordév volt a ciszjordániai izraeli telepek terjedésében, az elmúlt három évtizedben tavaly adták ki a legtöbb építési engedélyt. Ciszjordániában mintegy 490 ezer izraeli telepes él hárommillió palesztin mellett. A nemzetközi jog szerint az izraeli telepépítés illegális, és a palesztinok szerint ez a kétállami megoldás legfőbb akadálya. A gázai háború kezdete óta izraeli katonák, illetve telepesek legkevesebb 662 palesztint öltek meg a palesztin egészségügy-minisztérium adatai szerint. Legkevesebb 23 izraeli – közöttük katonák – haltak meg palesztin támadásokban hivatalos izraeli adatok szerint.
Közben a Gázai övezetben is dúlnak a harcok:
Az izraeli hadsereg közlése szerint a célpont a palesztin övezetet irányító, szélsőséges Hamász szervezet fegyvereseinek egyik központja volt. A támadó helikopter „magas rangú terroristákra sújtott le, akik a Hán-Júnisz melletti humanitárius zónában létesített parancsnoki központból tevékenykedtek” – áll a közleményben. Hozzátették, hogy a „gázai terrorcsoportok továbbra is rendszeresen polgári és humanitárius létesítményeket használnak ki izraeliek elleni terrorakciókhoz”.
Palesztin részről tagadták, hogy a támadás helyszínén palesztin fegyveresek tartózkodtak. A Gázai övezet katasztrófavédelmi hatósága szerint 20-40 sátor megsemmisült. Az izraeli hadsereg hétfőn megállított egy humanitárius szállítmányt is a Gázai övezet északi részében, szintén arra hivatkozva, hogy értesülései szerint a konvojban „palesztin gyanúsítottak” tartózkodnak. Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete (UNRWA) szerint az ellenőrök ENSZ-alkalmazottakat is fenyegettek, és a világszervezet képviseletéhez tartozó járművekben tettek kárt. A közlés szerint csak közel 8 óra vizsgálódás után engedték tovább a kocsioszlopot.

Vasárnap este kivételesen nagyszámú, a háború tavaly októberi kitörése óta a legnagyobb tömeg gyűlt össze Tel-Aviv központjában. A szervezők szerint országszerte 700 ezren vonultak utcára, a tel-avivi tüntetésen pedig 550 ezren vettek részt.

Az izraeli hadsereg újabb hat, a fogságban megölt izraeli túsz holttestét találta meg és szállította szombat éjjel Izraelbe – közölte egy katonai szóvivő. Izraelt megrázta az újabb tragédia, de sokan a kormányt hibáztatják a túszalku elmaradásáért.
Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön. Magyar Péter megköszönte a barátja és sógora eddigi munkáját, és közölte: pénteken jelenti be új jelöltjét a posztra.
Bűnügyi felügyeletet indítványozott az ügyészség a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt főigazgatójával szemben egy két és fél milliárd forint összegű hűtlen kezelés gyanúja miatt - közölte a vármegyei főügyészség helyettes sajtószóvivője.
A romániai polgárok több mint 70 százaléka megszavazná az ország egyesülését Moldovával – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia oroszbarát hackerek célpontjává vált, akik több mint 8 800 kulcsfontosságú ponton támadták meg a legfontosabb intézményeket – jelentette be Oana Țoiu külügyminiszter.
Miközben Moszkva kemény katonai csapásokat helyezett kilátásba Kijev központjára, ha Ukrajna megtámadná a május 9-i győzelem napi ünnepségeket, Ukrajna azt jelezte: nem látja értelmét a tűzszünetnek.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
szóljon hozzá!