Ciszjordániában is dúlnak a harcok, egyre több ház válik a földdel egyenlővé
Fotó: Videófelvétel/AFP
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra a veszélyre figyelmeztetett kedden, hogy Ciszjordánia – ahol az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háború kezdete óta megnőtt az erőszak – „újabb Gázai övezetté válhat.
2024. szeptember 11., 08:442024. szeptember 11., 08:44
2024. szeptember 11., 08:472024. szeptember 11., 08:47
Izrael az elmúlt hetekben növelte a katonai műveletek számát az általa 1967 óta megszállva tartott Ciszjordániában, ahol a palesztinok és az izraeli telepesek közötti erőszakcselekmények szintén fokozódtak. „Egy újabb front van megnyílóban világos céllal: Ciszjordániát második Gázai övezetté változtatni, az erőszak fokozásával, a Palesztin Nemzeti Hatóságnak a legitimitásától történő megfosztásával, valamint a provokációk bátorításával, hogy erővel reagáljanak, nem félve attól, hogy közöljék a világgal: a konfliktus békés megoldásának egyetlen lehetséges módja Ciszjordánia és Gáza bekebelezése” – jelentette ki Josep Borrell.
„Ha nem történik fellépés, Ciszjordánia újabb Gázává válik. Gáza pedig újabb Ciszjordánia lesz, mivel telepesek csoportjai újabb telepeket készítenek elő” – hangoztatta aggodalmát Josep Borrell, sajnálkozását fejezve ki, hogy „a nemzetközi közösség ugyan bírál, átérez, felismer, de nehezen cselekszik”.
„A háborúzóknak egyáltalán nem áll érdekükben véget vetni a konfliktusnak” – vélte a politikus. Az EU adatai szerint a 2023-as esztendő rekordév volt a ciszjordániai izraeli telepek terjedésében, az elmúlt három évtizedben tavaly adták ki a legtöbb építési engedélyt. Ciszjordániában mintegy 490 ezer izraeli telepes él hárommillió palesztin mellett. A nemzetközi jog szerint az izraeli telepépítés illegális, és a palesztinok szerint ez a kétállami megoldás legfőbb akadálya. A gázai háború kezdete óta izraeli katonák, illetve telepesek legkevesebb 662 palesztint öltek meg a palesztin egészségügy-minisztérium adatai szerint. Legkevesebb 23 izraeli – közöttük katonák – haltak meg palesztin támadásokban hivatalos izraeli adatok szerint.
Közben a Gázai övezetben is dúlnak a harcok:
Az izraeli hadsereg közlése szerint a célpont a palesztin övezetet irányító, szélsőséges Hamász szervezet fegyvereseinek egyik központja volt. A támadó helikopter „magas rangú terroristákra sújtott le, akik a Hán-Júnisz melletti humanitárius zónában létesített parancsnoki központból tevékenykedtek” – áll a közleményben. Hozzátették, hogy a „gázai terrorcsoportok továbbra is rendszeresen polgári és humanitárius létesítményeket használnak ki izraeliek elleni terrorakciókhoz”.
Palesztin részről tagadták, hogy a támadás helyszínén palesztin fegyveresek tartózkodtak. A Gázai övezet katasztrófavédelmi hatósága szerint 20-40 sátor megsemmisült. Az izraeli hadsereg hétfőn megállított egy humanitárius szállítmányt is a Gázai övezet északi részében, szintén arra hivatkozva, hogy értesülései szerint a konvojban „palesztin gyanúsítottak” tartózkodnak. Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete (UNRWA) szerint az ellenőrök ENSZ-alkalmazottakat is fenyegettek, és a világszervezet képviseletéhez tartozó járművekben tettek kárt. A közlés szerint csak közel 8 óra vizsgálódás után engedték tovább a kocsioszlopot.
Vasárnap este kivételesen nagyszámú, a háború tavaly októberi kitörése óta a legnagyobb tömeg gyűlt össze Tel-Aviv központjában. A szervezők szerint országszerte 700 ezren vonultak utcára, a tel-avivi tüntetésen pedig 550 ezren vettek részt.
Az izraeli hadsereg újabb hat, a fogságban megölt izraeli túsz holttestét találta meg és szállította szombat éjjel Izraelbe – közölte egy katonai szóvivő. Izraelt megrázta az újabb tragédia, de sokan a kormányt hibáztatják a túszalku elmaradásáért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!