Fotó: Demokratikus Koalíció
Az első fordulóban a Demokratikus Koalíció (DK) által jelölt Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő felesége nyerte meg a baloldali előválasztás miniszterelnök-jelölti versenyét – közölte az előválasztás hivatalos honlapja pénteken hajnalban.
2021. október 01., 09:422021. október 01., 09:42
2021. október 01., 09:512021. október 01., 09:51
A DK, a Jobbik, a Lehet más a Politika (LMP), a Momentum, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Párbeszéd úgy döntött, közösen indul a 2022-es országgyűlési választáson, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet és egyéni képviselőjelölteket előválasztáson választják meg. Az előválasztás első fordulóját szeptember 18. és 28. között rendezték meg.
Ebben viszont már csak az első három helyen végzett – a szavazatok minimum 15 százalékát megszerzett – jelölt vesz részt. Az előválasztás első fordulójában 633 811-en adták le szavazatukat személyesen vagy online.
Az elovalasztas2021.hu alapján a miniszterelnök-jelöltek közül Dobrev Klárára szavaztak a legtöbben. A DK jelöltje 214 319 szavazattal 34,76 százalékot szerzett. A második helyen Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP jelöltje végzett 168 396 szavazattal (27,31 százalék). A harmadik lett 123 453 szavazattal (20,02 százalék) Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje.
Nem jutott be a miniszterelnök-jelölti második fordulóba a Jobbik és a Momentum jelöltje. Jakab Péter, a Jobbik elnöke a negyedik lett 86 909 szavazattal (14,10 százalék). Fekete-Győr András, a Momentum elnöke 20 944 szavazattal (3,40 százalék) az utolsó helyen végzett.
A közelgő magyarországi parlamenti választások a pártpolitikai csatározások színterére emelhetik a határon túli magyarokat. A Demokratikus Koalíció (DK) megvonná a szavazati jogot a külhoni magyaroktól, de a Jobbik is vitatja a jelenlegi szabályozást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!