Elsőként az Egyesült Államok költöztette Jeruzsálembe izraeli nagykövetségét
Tavaly májusban óriási nemzetközi visszhangot váltott ki, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezte át nagykövetségét. Miközben a bukaresti belpolitikai harc témájává vált az izraeli román külképviselet esetleges költöztetése, Magyarország március végén külgazdasági képviseletet nyitott a nagy múltú városban.
2019. április 09., 11:502019. április 09., 11:50
Izrael 1967-ben foglalta el az addig megosztott Jeruzsálem egészét, de egy ma is érvényben lévő ENSZ-határozat az izraeli–palesztin békekötéshez köti a város státusának rendezését. 1980-ban az izraeli törvényhozás törvényben nevezte meg az ország egységes, oszthatatlan fővárosának Jeruzsálemet. Bill Clinton elnöksége idején, 1995-ben az amerikai szenátus és kongresszus egyaránt elfogadta azt a jogszabályt, amely kimondja az Egyesült Államok nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetését. Csakhogy a törvény végrehajtását nemzetbiztonsági okokra hivatkozva folyamatosan halasztották.
A helyzet Donald Trump elnökké választásával változott meg. Trumpot támogatta a választási kampányban az Amerikában nagy befolyással bíró izraeli lobbiszervezet, az Amerikai–izraeli Közpolitikai Bizottság (AIPAC). A republikánus jelölt cserébe megígérte, elnökké választása esetén Jeruzsálembe költözteti az Egyesült Államok nagykövetségét. 2018. május 14-én Trump eleget is tett ígéretének.
Washington lépését Guatemala, majd Paraguay követte, de az utóbbi még tavaly szeptemberben visszaköltöztette képviseletét Tel-Avivba. Az Európai Unión belül Miloš Zeman cseh államfő Izrael fennállásának 70. évfordulója alkalmából kifejtette, hogy maradéktalanul egyetért Trump Jeruzsálemet illető bejelentésével, csak azt sajnálja, hogy nem a hazája volt az első, amely áthelyezte a nagykövetségét. Prága végül egy tiszteletbeli konzulátust nyitott a történelmi városban. Idén februárban Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette: Magyarország külgazdasági képviseletet nyit Jeruzsálemben. Az új kirendeltséget március végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyitotta meg.
De miért tartotta a külpolitikai kérdésekben egyébként szürke román kormány egy ilyen konfliktusos lépés felvállalását? – kérdeztük Illyés Gergely politológustól. Meglátása szerint a kérdés felvállalása inkább azt jelenti, hogy a román kormány az amerikai diplomácia számára szeretné megemelni az ügy fontosságát. Ha ugyanis a bukaresti amerikai nagykövetség megnyilvánulásait figyeljük, akkor az látszik, hogy minden belpolitikai konfliktusban a Klaus Johannis vezette ellenzékkel helyezkedik egy platformra. „Bár a Fehér Ház és a külügyi vezetés politikai irányvonala megváltozott Donald Trump megválasztása után, a bukaresti nagykövetség vezetésében ez nem látszik. Ezért próbálja ezzel a kérdéssel a Liviu Dragnea vezette PSD és az ellenőrzése alatt álló kormány jelezni, hogy Romániában ők lehetnének a partnerei a Trump-adminisztrációnak, nem pedig Johannis, aki – lám-lám – ellenzi a nagykövetség áthelyezését Jeruzsálembe, azaz nem támogatja az amerikai álláspontot” – összegzett az elemző.
Illyés Gergely szerint az államfő megpróbálja folytatni az eddigi irányvonalat, azaz nem fog semmilyen döntést hozni.
A politológus úgy véli: éppen ezért az államfő számára is kényes a kérdés, így aligha várható bármilyen döntés a témában az év végi elnökválasztásig. Arra a kérdésre, hogy milyen pozitív, illetve negatív következményekkel járhat Románia számára az ügy, az elemző azt mondta: az arab országok nyilván nem nézik jó szemmel, ha egy állam Jeruzsálemet fővárosként ismeri el, ezért diplomáciai szempontból itt lehetnek retorziók. „Ugyanakkor az izraeli kormánnyal a Dăncilă-kabinet rendkívül jó kapcsolatokat ápol. Persze kérdés, hogy milyen kormány alakul Izraelben az április 9-i parlamenti választások után” – mondta Illyés Gergely.
Elítélték Netanjahu Ciszjordánia annektálására tett ígéretét
Száeb Erekat, a Palesztin Hatóság főtárgyalója és Tamar Zandberg, a baloldali liberális Merec párt vezetője elítélte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Ciszjordánia annektálására tett szombati ígéretét. A Netanjahu köreiből származó értesülések szerint Donald Trump márciusi döntése a Golán-fennsík feletti izraeli fennhatóság elismeréséről arra késztette a kormányfőt, hogy fontolóra vegye Ciszjordánia annektálását is. Egy ilyen lépést a választások után hamarosan várható Trump-béketerv bemutatása után tenne meg. „Netanjahu kijelentése nem meglepő. Izrael továbbra is arcátlanul megsérti a nemzetközi jogot, amiért a nemzetközi közösség továbbra is büntetlenséggel jutalmazza Izraelt” – idézte az MTI Száeb Erekatot, aki egyben a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottságának főtitkára is, emlékeztetve az amerikai elnök Izraelnek nyújtott támogatására. A Merec szerint azért veszélyes Izrael számára Ciszjordánia annektálása, mert az ott élő arabok esetleges izraeli szavazópolgárrá válásával veszélybe kerülne az ország zsidó többsége, ha rájuk is kiterjesztenék a szavazati jogot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!