
Elsőként az Egyesült Államok költöztette Jeruzsálembe izraeli nagykövetségét
Tavaly májusban óriási nemzetközi visszhangot váltott ki, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezte át nagykövetségét. Miközben a bukaresti belpolitikai harc témájává vált az izraeli román külképviselet esetleges költöztetése, Magyarország március végén külgazdasági képviseletet nyitott a nagy múltú városban.
2019. április 09., 11:502019. április 09., 11:50
Izrael 1967-ben foglalta el az addig megosztott Jeruzsálem egészét, de egy ma is érvényben lévő ENSZ-határozat az izraeli–palesztin békekötéshez köti a város státusának rendezését. 1980-ban az izraeli törvényhozás törvényben nevezte meg az ország egységes, oszthatatlan fővárosának Jeruzsálemet. Bill Clinton elnöksége idején, 1995-ben az amerikai szenátus és kongresszus egyaránt elfogadta azt a jogszabályt, amely kimondja az Egyesült Államok nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetését. Csakhogy a törvény végrehajtását nemzetbiztonsági okokra hivatkozva folyamatosan halasztották.
A helyzet Donald Trump elnökké választásával változott meg. Trumpot támogatta a választási kampányban az Amerikában nagy befolyással bíró izraeli lobbiszervezet, az Amerikai–izraeli Közpolitikai Bizottság (AIPAC). A republikánus jelölt cserébe megígérte, elnökké választása esetén Jeruzsálembe költözteti az Egyesült Államok nagykövetségét. 2018. május 14-én Trump eleget is tett ígéretének.
Washington lépését Guatemala, majd Paraguay követte, de az utóbbi még tavaly szeptemberben visszaköltöztette képviseletét Tel-Avivba. Az Európai Unión belül Miloš Zeman cseh államfő Izrael fennállásának 70. évfordulója alkalmából kifejtette, hogy maradéktalanul egyetért Trump Jeruzsálemet illető bejelentésével, csak azt sajnálja, hogy nem a hazája volt az első, amely áthelyezte a nagykövetségét. Prága végül egy tiszteletbeli konzulátust nyitott a történelmi városban. Idén februárban Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette: Magyarország külgazdasági képviseletet nyit Jeruzsálemben. Az új kirendeltséget március végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyitotta meg.
De miért tartotta a külpolitikai kérdésekben egyébként szürke román kormány egy ilyen konfliktusos lépés felvállalását? – kérdeztük Illyés Gergely politológustól. Meglátása szerint a kérdés felvállalása inkább azt jelenti, hogy a román kormány az amerikai diplomácia számára szeretné megemelni az ügy fontosságát. Ha ugyanis a bukaresti amerikai nagykövetség megnyilvánulásait figyeljük, akkor az látszik, hogy minden belpolitikai konfliktusban a Klaus Johannis vezette ellenzékkel helyezkedik egy platformra. „Bár a Fehér Ház és a külügyi vezetés politikai irányvonala megváltozott Donald Trump megválasztása után, a bukaresti nagykövetség vezetésében ez nem látszik. Ezért próbálja ezzel a kérdéssel a Liviu Dragnea vezette PSD és az ellenőrzése alatt álló kormány jelezni, hogy Romániában ők lehetnének a partnerei a Trump-adminisztrációnak, nem pedig Johannis, aki – lám-lám – ellenzi a nagykövetség áthelyezését Jeruzsálembe, azaz nem támogatja az amerikai álláspontot” – összegzett az elemző.
Illyés Gergely szerint az államfő megpróbálja folytatni az eddigi irányvonalat, azaz nem fog semmilyen döntést hozni.
A politológus úgy véli: éppen ezért az államfő számára is kényes a kérdés, így aligha várható bármilyen döntés a témában az év végi elnökválasztásig. Arra a kérdésre, hogy milyen pozitív, illetve negatív következményekkel járhat Románia számára az ügy, az elemző azt mondta: az arab országok nyilván nem nézik jó szemmel, ha egy állam Jeruzsálemet fővárosként ismeri el, ezért diplomáciai szempontból itt lehetnek retorziók. „Ugyanakkor az izraeli kormánnyal a Dăncilă-kabinet rendkívül jó kapcsolatokat ápol. Persze kérdés, hogy milyen kormány alakul Izraelben az április 9-i parlamenti választások után” – mondta Illyés Gergely.
Elítélték Netanjahu Ciszjordánia annektálására tett ígéretét
Száeb Erekat, a Palesztin Hatóság főtárgyalója és Tamar Zandberg, a baloldali liberális Merec párt vezetője elítélte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Ciszjordánia annektálására tett szombati ígéretét. A Netanjahu köreiből származó értesülések szerint Donald Trump márciusi döntése a Golán-fennsík feletti izraeli fennhatóság elismeréséről arra késztette a kormányfőt, hogy fontolóra vegye Ciszjordánia annektálását is. Egy ilyen lépést a választások után hamarosan várható Trump-béketerv bemutatása után tenne meg. „Netanjahu kijelentése nem meglepő. Izrael továbbra is arcátlanul megsérti a nemzetközi jogot, amiért a nemzetközi közösség továbbra is büntetlenséggel jutalmazza Izraelt” – idézte az MTI Száeb Erekatot, aki egyben a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottságának főtitkára is, emlékeztetve az amerikai elnök Izraelnek nyújtott támogatására. A Merec szerint azért veszélyes Izrael számára Ciszjordánia annektálása, mert az ott élő arabok esetleges izraeli szavazópolgárrá válásával veszélybe kerülne az ország zsidó többsége, ha rájuk is kiterjesztenék a szavazati jogot.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
szóljon hozzá!