Az idei NATO-csúcsot a szervezet megalakításának 60. évfordulóján tartották, és a kettős helyszín – a franciaországi Strasbourg és a németországi Kehl, illetve Baden-Baden – azt volt hivatott jelképezni, hogy a szövetség egyik gyökere a második világháború utáni nyugat-európai összefogás. Az ünnepinek szánt csúcs egyben a most hallatlanul népszerű Obama elnök első európai utazásának egyik programpontja is volt, azzal a céllal, hogy az új amerikai kormányzat a transzatlanti kapcsolatrendszer megújítását kínálja az európaiaknak.
Anders Fogh Rasmussen lesz a NATO új főtitkára – jelentette be szombaton, a kétnapos NATO-csúcstalálkozó strasbourgi zárónapján Jaap de Hoop Scheffer, az atlanti szervezet július végén távozó civil vezetője. Törökország szinte a végsőkig ellenezte a többi tagország által támogatott dán kormányfő jelölését, de végül beadta a derekát. Az volt a kifogásuk a liberális Rasmussennel szemben, hogy a dán lapokban 2005-ben megjelent Mohamed-karikatúrák ügyében nem volt hajlandó bocsánatot kérni. Emellett Ankara nehezményezte, hogy Dániában szabadon működhet egy szeparatista irányzatú kurd tévécsatorna.
Ankarát Barack Obama bírta rá elutasító álláspontja feladására. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő szerint azért fogadták el Rasmussent, mert garanciákat kaptak az amerikai elnöktől: Törökország adja majd az egyik NATO-főtitkárhelyettesi posztot, valamint elláthat több fontos NATO-parancsnoki tisztséget. Ankara emellett – mondta el Erdogan – a NATO és az iszlám országok viszonyának javítását szorgalmazza.
Ezen a NATO-csúcson először üdvözölhették az immár 28 tagú szövetség új, teljes jogú tagjaként Albániát és Horvátországot, valamint köszönthették Franciaországot abból az alkalomból, hogy az ország visszatért a NATO katonai parancsnoki struktúrájába.
Albánia és Horvátország azután vált hivatalosan a NATO tagjává, hogy az összes szükséges ratifikációs okmányt letétbe helyezték a washingtoni külügyminisztériumnál. Egészen az elmúlt napokig bizonytalan volt, hogy a csatlakozási feltételeknek sikerül-e eleget tenni a csúcs idejére, mert Szlovéniában hosszasan elhúzódott Horvátország csatlakozásának ratifikálása, egy kétoldalú, sok éves területi vita miatt. Egybehangzó vélekedések szerint további NATO-bővítésre egy ideig most nem kerül sor.
A NATO-csúcs résztvevői elhatározták: szakértői csoportot hoznak létre arra, hogy az kidolgozza az atlanti szervezet új stratégiai koncepciójának tervezetét. Az előkészítés nyomán a következő, jövő tavasszal – valószínűleg Portugáliában – tartandó NATO-csúcson akarják elfogadni az új stratégiai koncepciót. A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott irányelvek helyére lépő dokumentumban - a tagállamok által most elfogadott megfogalmazás szerint – rögzítendő, hogy a kollektív védelem tétele továbbra is a NATO „sarokköve” marad, ám a szövetségnek növelnie kell konfliktuskezelő és konfliktusmegoldó képességeit mindenütt, ahol érdekei ezt kívánják.
| Megbotránkoztatta a NATO-t, s lemaradt a történelmi, s egyben „születésnapi” családi fotóról szombat reggel a Németországot Franciaországgal összekötő hídon Silvio Berlusconi. Az olasz miniszterelnök a csúcs második napjának nyitányán azzal okozott botrányt, hogy a németországi Kehlben a Rajna partján fel-alá sétálva csaknem fél óra hosszat lázasan telefonált mobilján, miközben a vendéglátó Angela Merkel kancellár sorra fogadta az állam- és kormányfőket, hogy elinduljanak Franciaország felé a folyó felett átívelő hídon. A tagországok vezetői a kancellárral az élen egy ideig vártak az olasz kormányfőre, aki azonban láthatóan egy cseppet sem zavartatta magát, s tovább telefonált. Merkel, Obama, Kaczynski és a többiek ezután Berlusconi nélkül vágtak neki a hídnak. Annak közepén Nicolas Sarkozy francia államfő várta a kollégákat a hagyományos családi fotóra, amelynek a jelentőségét ezúttal növelte a 60. születésnap. Berlusconi azonban eközben még a német oldalon telefonált, úgyhogy a fényképezőgépek a jubileum ellenére csak 27 állam- vagy kormányfőt örökíthettek meg. |
A NATO kinyilvánította, hogy számára Oroszország nagyon fontos „mint partner és mint szomszéd”. A NATO a tavaly augusztusi orosz-grúz háború nyomán függesztette fel a NATO-Oroszország Tanács politikai szintű megbeszéléseit, és a mostani döntés nyomán úgy számolnak, hogy nagyköveti szinten áprilisban, miniszteri szinten májusban újrakezdődhet a dialógus.
Háromezer fős katonai erősítést küld a NATO Afganisztánba, az augusztus 20-ára kitűzött elnökválasztás biztonságának szavatolása érdekében – döntöttek a csúcson. Emellé 100 millió dollárt szánnak az afgán fegyveres erők fejlesztésére. Idén 70 kiképző csoportot küldenek Afganisztánba.
Súlyos összecsapások voltak a rendfenntartók és a NATO-ellenes tüntetők között szombaton Strasbourgban; a rohamrendőrök könnygázt és sokkoló gránátokat vetettek be a tiltakozók ellen, többen megsérültek. A német oldalon csak békés tiltakozó megmozdulást tartottak, de a Rajna francia partján, az Európa-híd közelében néhány száz tüntető délután lécekkel és kövekkel rátámadt a rendőrökre.
Kifosztottak egy benzinkúti üzletet és egy patikát, felgyújtottak egy hajdani, üresen álló vámépületet a hídnál és egy szállodát. A 78 szobás szálloda földszintje teljesen kiégett, de a tűzoltóknak sikerült megakadályozni, hogy a lángok átterjedjenek a felső szintre. A tiltakozók felgyújtottak egy üres rendőrőrsöt is, a hídon matracokból és utcatáblákból barikádot emeltek. Megpróbáltak utat törni maguknak a belvárosba, a csúcstalálkozó színhelyére, Molotov-koktélokat, köveket és üvegeket dobálva. Útjukban letépték a kifüggesztett zászlókat, lapátokkal, kövekkel betörték több üzlet ablakát, világítórakétákat lőttek ki, autógumikat gyújtottak fel.
Szombaton délelőtt Kehl és Strasbourg között több mint 20 embert halásztak ki a rendőrök a Rajna vizéből nem sokkal azelőtt, hogy a NATO-tagországok állam- és kormányfői ünnepélyesen átsétáltak a folyó feletti gyalogos hídon a német oldalról a francia oldalra. Az őrizetbe vett úszók – egyes hírek szerint búvárok – valószínűleg a Greenpeace környezetvédő mozgalom aktivistái.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok