Diplomácia, botrány, tüntetés – véget ért a NATO-csúcs

Az idei NATO-csúcsot a szervezet megalakításának 60. évfordulóján tartották, és a kettős helyszín – a franciaországi Strasbourg és a németországi Kehl, illetve Baden-Baden – azt volt hivatott jelképezni, hogy a szövetség egyik gyökere a második világháború utáni nyugat-európai összefogás. Az ünnepinek szánt csúcs egyben a most hallatlanul népszerű Obama elnök első európai utazásának egyik programpontja is volt, azzal a céllal, hogy az új amerikai kormányzat a transzatlanti kapcsolatrendszer megújítását kínálja az európaiaknak.

Anders Fogh Rasmussen lesz az új főtitkár

Anders Fogh Rasmussen lesz a NATO új főtitkára – jelentette be szombaton, a kétnapos NATO-csúcstalálkozó strasbourgi zárónapján Jaap de Hoop Scheffer, az atlanti szervezet július végén távozó civil vezetője. Törökország szinte a végsőkig ellenezte a többi tagország által támogatott dán kormányfő jelölését, de végül beadta a derekát. Az volt a kifogásuk a liberális Rasmussennel szemben, hogy a dán lapokban 2005-ben megjelent Mohamed-karikatúrák ügyében nem volt hajlandó bocsánatot kérni. Emellett Ankara nehezményezte, hogy Dániában szabadon működhet egy szeparatista irányzatú kurd tévécsatorna.

Ankarát Barack Obama bírta rá elutasító álláspontja feladására. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő szerint azért fogadták el Rasmussent, mert garanciákat kaptak az amerikai elnöktől: Törökország adja majd az egyik NATO-főtitkárhelyettesi posztot, valamint elláthat több fontos NATO-parancsnoki tisztséget. Ankara emellett – mondta el Erdogan – a NATO és az iszlám országok viszonyának javítását szorgalmazza.

Új tagállamok: Albánia és Horvátország

Ezen a NATO-csúcson először üdvözölhették az immár 28 tagú szövetség új, teljes jogú tagjaként Albániát és Horvátországot, valamint köszönthették Franciaországot abból az alkalomból, hogy az ország visszatért a NATO katonai parancsnoki struktúrájába.

Albánia és Horvátország azután vált hivatalosan a NATO tagjává, hogy az összes szükséges ratifikációs okmányt letétbe helyezték a washingtoni külügyminisztériumnál. Egészen az elmúlt napokig bizonytalan volt, hogy a csatlakozási feltételeknek sikerül-e eleget tenni a csúcs idejére, mert Szlovéniában hosszasan elhúzódott Horvátország csatlakozásának ratifikálása, egy kétoldalú, sok éves területi vita miatt. Egybehangzó vélekedések szerint további NATO-bővítésre egy ideig most nem kerül sor.

Változások a stratégiai koncepcióban

A NATO-csúcs résztvevői elhatározták: szakértői csoportot hoznak létre arra, hogy az kidolgozza az atlanti szervezet új stratégiai koncepciójának tervezetét. Az előkészítés nyomán a következő, jövő tavasszal – valószínűleg Portugáliában – tartandó NATO-csúcson akarják elfogadni az új stratégiai koncepciót. A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott irányelvek helyére lépő dokumentumban - a tagállamok által most elfogadott megfogalmazás szerint – rögzítendő, hogy a kollektív védelem tétele továbbra is a NATO „sarokköve” marad, ám a szövetségnek növelnie kell konfliktuskezelő és konfliktusmegoldó képességeit mindenütt, ahol érdekei ezt kívánják.

A NATO kinyilvánította, hogy számára Oroszország nagyon fontos „mint partner és mint szomszéd”. A NATO a tavaly augusztusi orosz-grúz háború nyomán függesztette fel a NATO-Oroszország Tanács politikai szintű megbeszéléseit, és a mostani döntés nyomán úgy számolnak, hogy nagyköveti szinten áprilisban, miniszteri szinten májusban újrakezdődhet a dialógus.

Háromezer fős katonai erősítést küld a NATO Afganisztánba, az augusztus 20-ára kitűzött elnökválasztás biztonságának szavatolása érdekében – döntöttek a csúcson. Emellé 100 millió dollárt szánnak az afgán fegyveres erők fejlesztésére. Idén 70 kiképző csoportot küldenek Afganisztánba.

Lángok és könnygáz az utcákon

Súlyos összecsapások voltak a rendfenntartók és a NATO-ellenes tüntetők között szombaton Strasbourgban; a rohamrendőrök könnygázt és sokkoló gránátokat vetettek be a tiltakozók ellen, többen megsérültek. A német oldalon csak békés tiltakozó megmozdulást tartottak, de a Rajna francia partján, az Európa-híd közelében néhány száz tüntető délután lécekkel és kövekkel rátámadt a rendőrökre.

Kifosztottak egy benzinkúti üzletet és egy patikát, felgyújtottak egy hajdani, üresen álló vámépületet a hídnál és egy szállodát. A 78 szobás szálloda földszintje teljesen kiégett, de a tűzoltóknak sikerült megakadályozni, hogy a lángok átterjedjenek a felső szintre. A tiltakozók felgyújtottak egy üres rendőrőrsöt is, a hídon matracokból és utcatáblákból barikádot emeltek. Megpróbáltak utat törni maguknak a belvárosba, a csúcstalálkozó színhelyére, Molotov-koktélokat, köveket és üvegeket dobálva. Útjukban letépték a kifüggesztett zászlókat, lapátokkal, kövekkel betörték több üzlet ablakát, világítórakétákat lőttek ki, autógumikat gyújtottak fel.

Szombaton délelőtt Kehl és Strasbourg között több mint 20 embert halásztak ki a rendőrök a Rajna vizéből nem sokkal azelőtt, hogy a NATO-tagországok állam- és kormányfői ünnepélyesen átsétáltak a folyó feletti gyalogos hídon a német oldalról a francia oldalra. Az őrizetbe vett úszók – egyes hírek szerint búvárok – valószínűleg a Greenpeace környezetvédő mozgalom aktivistái.