Fotó: Nato.int
A román védelmi miniszter szerint a háborúnak csak béketárgyalások vethetnek véget, amelyeket Ukrajna helyett a „világ országainak, az Egyesült Államoknak, a NATO-nak” kell lefolytatniuk Oroszországgal. Az ukrán elnök pártjának frakcióvezetője azonban úgy véli, hogy a Nyugatnak nem Moszkvával, hanem Kijevvel kellene tárgyalnia Ukrajna NATO-felvételéről – írta hétfői számában az Adevărul című román lap.
2022. október 10., 12:492022. október 10., 12:49
Az Adevărul Vasile Dîncunak egy román kereskedelmi tévében elhangzott interjúját idézte, amelyben a tárcavezető úgy vélekedett: azért kell a békefeltételeket és biztonsági garanciákat a Nyugatnak kialkudnia Oroszországgal Ukrajna számára, mert az ukrán politikusok nem engedhetik meg maguknak, hogy hozzájáruljanak „egy igazságtalan területvesztéshez, ez számukra túl nagy politikai vereség lenne”.
A román miniszter szerint
Az Adevărul szerint válaszképpen David Arahamija, a kijevi Nép Szolgája párt frakcióvezetője, az oroszokkal korábban tárgyalásokat folytató ukrán küldöttség vezetője a Zn.ua hírportálnak azt mondta: Európa békéjét kizárólag a kollektív biztonság és Ukrajna katonai ereje garantálhatja, úgyhogy Ukrajna a NATO-csatlakozásáról akar tárgyalni a Nyugattal, erre kell összpontosítani, és „felesleges” ebbe Oroszországot is bevonni.
A román védelmi miniszter – egy esetleges ukrán területvesztés árán is – békekötést sürgető megszólalása némiképp árnyalja Bukarest eddigi, Ukrajna területi épsége mellett következetesen kiálló, Ukrajna mellett elkötelezett álláspontját. Dîncu azonban ugyanabban az interjúban leszögezte:
Vasile Dîncu – az Európai Unió és az Egyesült Államok több más vezető politikusával együtt – ukrán állami kitüntetést kapott Volodimir Zelenszkijtől augusztusban, Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatásában, a nemzetközi együttműködés megerősítésében szerzett személyes érdemei elismeréseképpen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!