Románia támogatja a határellenőrzés megerősítésére irányuló európai uniós erőfeszítéseket, amelyeket a migrációs helyzet tesz indokolttá – jelentette ki szerdán Dacian Cioloș miniszterelnök azt követően, hogy Párizsban, az Elysée palotában munkaebéddel egybekötött tárgyaláson fogadta őt Francois Hollande francia elnök.
2016. január 20., 17:252016. január 20., 17:25
2016. január 20., 17:302016. január 20., 17:30
A román kormányfő kifejtette: Románia is hozzá kíván járulni a külső határok védelméhez, már csak azért is, mivel az ország is jelentős hosszúságú külső uniós határszakasszal rendelkezik. „Reméljük, hogy ezeket az erőfeszítéseket elismerik azáltal, hogy Románia legalább két lépésben – előbb a repülőtereken és a kikötőkben, majd a szárazföldi határátkelőkön érvényben levő határellenőrzés megszüntetése révén – csatlakozhat a schengeni övezethez, mivel teljesíti a csatlakozási feltételeket” – szögezte le a miniszterelnök.
Cioloș kifejtette, a megbeszélésen szóba került a keleti szomszédság kérdése is, és reményüket fejezték ki, hogy a német–francia erőfeszítések eredménnyel járnak Ukrajna stabilizálásában, mivel ennek a térségnek a biztonsága fontos Románia számára.
A moldovai belpolitikai válság kapcsán kifejtette, Románia minden reformtörekvést támogat Moldovában, amely az európai értékek szellemében történik, és az ottani gazdasági reformok kidolgozásában is segíteni kíván.
Azt is elmondta, hogy a beszélgetés során, amelyen a gazdasági és kulturális együttműködés szélesítése is téma volt, még az idénre romániai látogatásra hívta Francois Hollande-ot, aki elfogadta a meghívást. Cioloș szerint a két ország közösen készíti elő Erdély és Románia egyesülésének 2018-as, századik évfordulóját, amelyben – mint fogalmazott – Franciaországnak is szerepe volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!