
Fotó: Facebook/Giorgia Meloni
Széleskörű egyetértésre jutottak a világ hét legfejlettebb ipari nagyhatalmai, a G7-országok szombaton, Hirosimában tartott csúcstalálkozójukon abban, hogy határozott választ adjanak Kína politikájára. Oroszország ugyanakkor „kolosszális kockázatra” figyelmeztette a találkozó résztvevőit.
2023. május 20., 18:302023. május 20., 18:30
2023. május 21., 20:302023. május 21., 20:30
A hirosimai atomtámadás helyszínén megtartott találkozó résztvevői elítélték Kína Oroszországgal, Tajvannal, a kereskedelmi megfélemlítéssel, a gazdasági monopóliummal és a belpolitikai beavatkozással kapcsolatos álláspontját, politikáját. A Hiradó.hu tájékoztatója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a japán városba, Hirosimába érkezése idején kiadott közös nyilatkozat arra kéri Pekinget, hogy tegyen többet Oroszország Ukrajna elleni háborújának megállítása érdekében.
és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki csapatait Ukrajnából. Arra bátorítjuk Kínát, hogy támogassa a területi integritáson és az ENSZ Alapokmányának elvein és céljain alapuló átfogó, igazságos és tartós békét, többek között az Ukrajnával folytatott közvetlen párbeszéd révén” – áll a vezetők nyilatkozatában. A dokumentum megerősíti a Tajvani-szoroson átívelő béke és stabilitás fontosságát is.
Fotó: Facebook/Giorgia Meloni
Oroszország külügyminiszter-helyettese, Alexandr Grusko a G7 vezetőinek találkozójára időzítve fogalmazta meg álláspontját, amelyben óva intette a nyugatot attól, hogy Ukrajnába szállítson repülőgépeket. „Azt látjuk, hogy a nyugati országok továbbra is ragaszkodnak az eszkalációs forgatókönyvhöz.
Ezt minden tervünkben figyelembe fogjuk venni, és minden szükséges eszközünk megvan a kitűzött célok eléréséhez” – fogalmazott az orosz politikus.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke pénteken a G7 vezetőinek azt mondta, hogy Washington támogatja az F-16-os vadászgépek ukrán pilótáinak közös szövetséges kiképzési programjait.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!