2011. április 12., 11:322011. április 12., 11:32
Ez azt jelenti, hogy az egy hónappal ezelőtti szökőár miatt történt reaktorbalesetet az 1986-os csernobili katasztrófával azonos súlyúnak ismerték el, holott – mint mondta a hivatal illetékese – a fukusimai erőműből a szabadba került hasadóanyagok mennyisége legfeljebb a tizedrésze annak, ami a csernobili baleset idején jutott a levegőbe. Számszerűsítve ez 630 ezer terabecquerelt jelent. Egy balesetet akkor sorolnak a 7-es fokozatba a nemzetközi skálán, ha radioaktív anyagok „jelentős mennyiségben” jutottak a szabadba, és a szivárgás „igen nagy mértékben hat az emberi egészségre és a környezetre”.
Az atomipar-biztonsági hivatal előzetes számítást tett közzé a környezetet ért sugármennyiség halmozott (kumulatív) mennyiségéről. Az adatok szerint az atomerőműtől 60 kilométerre északnyugatra, és 40 kilométerre dél-délkeletre meghaladta az 1 millisievertet/év mennyiséget. A 20 kilométeres kitelepítési övezetben a sugárzás mennyisége 1-től 100 millisievert/év, míg a 20-30 kilométeres zónában 50 millisievert/év volt.
Edano Jukio kormányszóvivő kedden bocsánatot kért a Fukusima-1-es atomerőmű környékén élőktől és a nemzetközi közösségtől a történtekért. Hangoztatta, hogy az ukrajnai Csernobilban bekövetkezett katasztrófával szemben Japánban a baleset miatt nem voltak olyan esetek, amelyek közvetlenül veszélyesek lettek volna az emberi egészségre.
A szóvivő egyben hangoztatta, hogy a kormány megtesz mindent a baleset következményeinek felszámolása érdekében. Egyben cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy egyes élelmiszerek fogyasztása nem biztonságos. Ennek alátámasztására Tokióban részt vett egy kiállításon, amelyen a fukusimai prefektúra területén fekvő Ivakiból származó mezőgazdasági termékeket mutatták be. Epret és paradicsomot fogyasztva a politikus azt mondta, hogy a piacon árusított élelmiszerek mind biztonságosak.
| A földmozgás 6,0-as fokozatú volt – a korábbi hírekben még 6,3-as adat szerepelt –, és Fukusima prefektúrát rázta meg, de érezhető volt a fővárosban, Tokióban is. A hatóságok szökőárriadót rendeltek el, majd kisvártatva lefújták a riasztást. Elrendelték a megrongálódott fukusimai erőmű dolgozóinak azonnali evakuálását, de ezt a rendelkezést is visszavonták. Az erőművet üzemeltető vállalat, a Tepco közölte, hogy az üzem hűtővízszivattyúi rendben működnek. |
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!