
Nehéz helyzet. Stefano Bottoni: az olasz politikai elit fokozatosan felnőtt a feladathoz
Fotó: Agerpres/EPA
Olaszországban a tartományok, illetve azok vezetői állnak a súlyos koronavírus-járvány elleni küzdelem középpontjában. Bár vannak vitás játszmák a helyi hatóságok és Róma között, a politikai csatározások megszűntek, abban pedig konszenzus van, hogy az Európai Unió cserben hagyta Itáliát. Stefano Bottoni történész telefonon adott politikai helyzetjelentést a Krónikának.
2020. március 17., 07:482020. március 17., 07:48
2020. március 17., 07:542020. március 17., 07:54
Hogyan vizsgázott eddig az olasz politikai elit? – kérdeztük Stefano Bottoni történészt, a firenzei egyetem oktatóját, aki jelenleg szülővárosában, Bolognában tartózkodik. „Ha egy héttel ezelőtt kérdezi ugyanezt, azt mondtam volna, ó nem jól. De közben a kormányzat s az egész politikai elit fokozatosan felnőtt a feladathoz” – fogalmazott a magyar nyelven anyanyelvi szinten beszélő történész. Arra emlékeztetett, hogy Olaszországban a tartományok hatáskörébe tartozik az oktatás és az egészségügy, éppen ezért olykor bonyolult intézményközi játszmák zajlottak Rómával.
Mindhárom tartományt az ellenzéki Matteo Salvini vezette Liga irányítja, azaz a különbségeknek nincs feltétlenül politikai színezete.
Ami a hibákat illeti, az egyetemi oktató elmondta: Olaszországnak volt egy nagyon jól működő katasztrófavédelme, de ezt az utóbbi tíz évben – főleg politikai okokból – nagyrészt szétverték, meggyengítették, annak karizmatikus vezetőjét, Guido Bertolasót leváltották. A történész érdeklődésünkre arról is beszélt, hogy
Egyetértés volt a parlamenti létszám csökkentéséről szóló népszavazás elhalasztásában, és nagy valószínűséggel a májusi önkormányzati választásokat sem szervezik meg. „A nagypolitikai viták, a vezető politikusok nyilatkozatai helyett felértékelődött a tartományi főnökök szerepe, függetlenül pártbeli hovatartozásuktól. Ők tartják a sajtótájékoztatókat, erős apparátus áll mögöttük” – hangsúlyozta az egyetemi oktató. Hozzátette: nem volt akadálytalan az együttműködés Róma és a tartományok között. „Február elején az északiak kérték, hogy korlátozzák a kínaiak beutazását, akkor rasszizmussal vádolta őket Róma. Később, amikor a gazdasági leállás került terítékre, egyes tartományok ellenkeztek. Ez a kérdés végül eldőlt: az életek mentése győzött a gazdasággal szemben” – mondta Stefano Bottoni.
Bírálják-e a politikusokat az olaszok a helyzet kezelése miatt? – kérdeztük a történészt.
– hangsúlyozta az egyetemi oktató, aki szerint az egyszerű emberek is túl vannak azon a döbbeneten, hogy megváltozik az életük. A nagy kérdés most: meddig tart ez az állapot? „Eddig az tartotta a lelket az emberekben – őszintén bevallom, bennem is –, hogy áprilisig lejár a neheze. Most azt pedzegetik, felejtsük el ezt a határidőt. Nem tudni még, miként fognak alkalmazkodni az olaszok ilyen hosszú időn keresztül. Így kell folyamatosan élnünk, mert ősszel visszatérhet a járvány? Persze, amíg három-négyezer új megbetegedés van naponta, addig nehéz bármi másra gondolni. A rendőrség, csendőrség az utcákon van, több tízezer embert bírságoltak meg a lakásuk igazolatlan elhagyása miatt. Ha nem lenne ilyen drámai a helyzet, mindenki tiltakozna a korlátozások ellen, a jogvédő szervezetekkel az élen” – számolt be az állapotokról Bottoni.
Kérdésünkre, ki járhat jól politikailag a járvány utáni időszakban, a történész azt mondta, egy hétre előre is nehéz jósolni, de most úgy tűnik, a performansz-szerű politizálással élő Matteo Salvininek aligha kedvezhet a helyzet, hiszen most ennek nincs itt az ideje. Sokkal közelebb állnak az emberekhez ugyanakkor a Salvini-féle Liga helyi politikusai. Az egyetemi oktató azt is komoly üzenetnek nevezte, hogy
„Giuseppe Conte kormányfő, akit eddig soha senki nem választott meg, a járvány elején túl sokat kommunikált, volt, amikor tizenöt interjút adott egy nap alatt rosszul öltözötten, pánikot keltve. Nem kezelte jól a helyzetet. De lassan felnőtt a feladathoz, és ő lehet az a furcsa ember, akiben láthatnak valamit az olaszok” – mondta Bottoni. Külön kiemelte Sergio Mattarella kereszténydemokrata államfő szerepét, aki egy ötsoros közleményben adott kőkemény választ Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank elnökének, amikor az lekezelően utasította el Róma megsegítését. Olaszországban egyébként Lagarde kijelentése után
A történész szerint a mostanra minden országra kiterjedt válság egyesítheti Európát, de megmutatta az EU korlátját is. „Az intézményi politika a nullával egyenlő, az uniós vezetők nullák, a pénzügyi politika nulla” – mondta az egyetemi oktató, aki példaként említette az amerikai központi bankot, amely rendkívüli intézkedésként nullázta az alapkamatot, és 700 milliárd dollárnyi többletlikviditást pumpál a gazdaságba. Bottoni kiemelte, Olaszországban most több száz milliárd eurós kárról beszélnek, ami szinte fel sem fogható összeg egy halandó számára. Úgy vélte, az olasz járványválság egy dologra mindenképp meg kellene hogy tanítsa a politikusokat: soha ne mondják, hogy soha. „Az utóbbi három hétben nemegyszer történt meg: a vezető politikusok reggel nemet mondtak egy intézkedésre, este már azt mondták: talán, éjjel pedig végrehajtották. Tudni kell váltani, alkalmazkodni, nem tudjuk ugyanis ráerőltetni a valóságra saját elképzeléseinket” – fogalmazott lapunknak Stefano Bottoni.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
szóljon hozzá!