Románia feltétel nélkül támogatja a Moldovai Köztársaság európai uniós csatlakozását – jelentette ki szerdán Chişinăuban Traian Băsescu román államfő, aki egynapos látogatásra érkezett a Pruton túli országba.
2013. július 17., 16:152013. július 17., 16:15
Az államfő a Nicolae Timofti moldovai elnökkel folytatott megbeszéléseket követően úgy vélekedett: Moldovának nincs más alternatívája az európai úton kívül. Băsescut egyébként az államfői hivatal előtt két, egyenként tizenöt-húsz fős tüntetőcsoport is várta. Az egyik Románia-ellenes jelszavakat skandált, a másik viszont egyesülést követelt a két ország között.
Az államfő a Timoftival folytatott megbeszélést követően arról beszélt: Románia és Moldova között vérségi kötelék van, ezért Bukarest mindig a moldovai polgárok mellett áll majd, amikor szükséges. Egyúttal bírálta Vladimir Voronin volt moldovai államfőt, a kommunista párt elnökét, amiért az korábbi nyilatkozataival ellentétben már nem az európai integrációt támogatja.
Közös energetikai projektek
Băsescu nagy jelentőségűnek nevezte, hogy az EU november 28-án és 29-énesedékes vilniusi csúcstalálkozóján Moldova aláírhatja a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt az Unióval. Örömét fejezte ki amiatt is, hogy elhárultak az akadályok a Jászvásár és Ungheni közötti gázvezeték megépítése elől, illetve hogy novemberre elkészül a Fălciu-Goteşti villamosvezeték is, ami lehetővé teszi, hogy Moldova immár több forrásból fedezze energiaszükségletét. Nicolae Timofti elmondta, a gázvezeték moldovai szakaszának megépítésére Románia 9 és 12 millió euró közötti támogatást biztosít országának. A tervek szerint a 43,2 kilométeres gázvezetéken keresztül évente 1,5 milliárd köbméter földgázt lehet majd Moldovába szállítani.
A nap folyamán Băsescu tárgyalt Iurie Leancă kormányfővel, Igor Cormannal, a parlament elnökével és Dorin Chirtoacă chişinăui polgármesterrel is, és megkoszorúzta István vajda, Moldva egykori fejedelmének szobrát.
„Az oroszok vonuljanak ki Transznisztriából\"
A látogatás előtt Băsescu interjút adott a Szabad Európa rádiónak, amelyben úgy vélte, Chişinăunak kötelessége minden, hozzá tartozó talpalatnyi földért harcolni, függetlenül a volt Szovjetunióban zajló közigazgatási egyezségektől. Arra a felvetésre, hogy miért voltak eddig sikertelenek a Moldova és a szakadár Transznisztria közötti megállapodás előmozdítására összeállt 5+2-es csoport által koordinált tárgyalások, az államfő úgy válaszolt: azért, mert a csoport tagja vagy nem, vagy másképp akarják megoldani az ügyet, mint Chişinău, holott nem Oroszország, sem Ukrajna, sem az Egyesült Államok, sem az EU nem dönthet Chişinău helyett a Moldovai Köztársaság területi épségét illető kérdésekben.
Arra a felvetésre ugyanakkor, hogy a Dnyeszteren túli terület nem része a történelmi Moldovának, csupán annyit válaszolt: a lényeg az, hogy Moldva függetlenségének kikiáltásakor az ország része volt. Ezért bírálta azt a kettősséget, hogy az orosz illetékesek nyilatkozataikban Moldova területi egysége mellett állnak ki, a gyakorlatban azonban anyagilag is támogatják a senki által el nem ismert Transznisztriát. Megismételte a román álláspontot, miszerint Oroszországnak az 1999-es isztambuli egyezmény szellemében ki kell vonnia csapatait a Dnyeszteren túli köztársaságból. Hozzátette: egyértelmű, hogy Moldova nem lehet EU-tag a transznisztriai helyzet megoldása nélkül, mivel az Unió nem akarja megismételni azt a hibát, amelyet Ciprus esetében elkövetett.
Az államfő bírálta Iurie Leancă moldovai kormányfőt, aki azt kérte román kollégájától, Victor Pontától, hogy a román kormány csökkentse a moldovai diákoknak szánt egyetemi ösztöndíjak számát. Băsescu szerint ugyanis a román állam válasza csakis az ösztöndíjak számának növelése lehet, hogy így esélyt biztosítson a moldovai fiataloknak, hogy Romániában tanuljanak, majd Moldovában dolgozzanak.
Băsescu azt sem tartja jó ötletnek, hogy Moldovában egyes médiumok amellett kampányolnak, hogy az ország az EU helyett az Eurázsiai Unióhoz csatlakozzon. „Nem láttam még vágott szemű moldovaiakat, miért csatlakoznának az Eurázsiai Unióhoz? (...) Úgy vélem, a lelkük mélyén ők is inkább hazatérnének, vagyis Európába\" – fogalmazott az államfő. Az elnök úgy véli, Oroszország ismét növelni szeretné a befolyását a volt kommunista országok körében, de jelenleg még a bizalmatlanság légköre uralja a román-orosz kapcsolatokat, aminek a túllépéséhez idő kell.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
szóljon hozzá!