Célegyenesben Obama?

Oregonban ugyan hiányzik az Obama mögé országosan felsorakozott fekete népesség, csak 2 százalékos az aránya, viszont a liberális, az átlagosnál képzettebb és tehetõsebb demokrata szavazók többsége, mint korábban jó néhány államban, õt támogatta. Az adatok 40 százaléka ismeretében Obama 61-39 arányban vezet vetélytársával, Hillary Clintonnal szemben. Kentucky államban ugyanakkor a volt First Lady már gyõztesnek tekinthetõ a válságot átélõ fehér ipari munkásság és gazdálkodók voksainak köszönhetõen: a voksok 92 százalékos feldolgozottsága mellett Clinton a szavazatok 65, Obama 30 százalékát kapta. Az itt tartott elõválasztás után azonban Obama megszerezte a jelöltállító konvencióra az elkötelezett delegátusok többségét. Az afroamerikai politikus ugyanis elegendõ delegátust kapott ahhoz, hogy elérje a többséget a nép által választott delegátusok körében. Ezek azok a delegátusok, a szuperdelegátusokkal szemben – akiknek többsége jelen állás szerint szintén Obamát támogatja – nem saját belátásuk szerint döntenek a jelölt személyérõl, hanem annak arányában lesznek kötelesek szavazni, amilyen eredményt az aspiránsok a szövetségi államokban elértek.

A CNN számítása szerint Obama már 1627 ilyen delegátust tudhat maga mögött az összesen 3253 elkötelezett delegátusból. Az augusztusi denveri pártkonvención a közel 800 el nem kötelezett szuperdelegátussal együtt 4049 delegátus szavaz majd a Demokrata Párt elnök- és alelnökjelöltjérõl. Barack Obama kedden jelképesen Iowába, abba az államba utazott, ahol az elõválasztás legelején váratlan gyõzelmet szerzett. A fõvárosban, Des Moines-ban mondott beszédet este annak szellemében, hogy „változás köszönt Amerikára”. A novemberi elnökválasztásról szólva hangsúlyozta: John McCain szenátor, a valószínû republikánus jelölt és az õ versenyében „a változatlanság és a változás, a múlt és a jövõ” között kell majd választani. Obama – ahogy korábban ígérte – nem hirdetett gyõzelmet, de úgy fogalmazott, hogy elérhetõ közelségbe került számára a jelöltség.

Elemzõk szerint az egyetlen igazán nyitott kérdés most már az, vajon az illinoisi szenátor és vetélytársa képes lesz-e úgy befejezni a vetélkedést, hogy ne okozzon kárt saját – és pártja – jövõjének. Obama számára ez azt jelenti, hogy méltósággal diadalmaskodjon, belopva magát a Clintont támogatók szívébe: például úgy, hogy lehetõvé teszi az egykori first ladynek, hogy akkor és úgy szálljon ki a versenybõl, amikor és ahogyan neki megfelel. Obamának feltétlenül el kell kerülnie a kárörvendést és annak látszatát, hogy tiszteletlenül bánik alulmaradt riválisával. Clintonnak viszont arra kell ügyelnie, hogy ne ejtsen sebet Obamán, mert az óhatatlanul gyengítené a Demokrata Párt jelöltjét a novemberi elnökválasztáson. Mindazonáltal a két demokrata jelölt-aspiráns közül még egyik sem kötelezte el magát egyértelmûen a kibékülés mellett.

Hillary szilárdan kitart kampánya folytatása mellett, egészen az utolsó elõválasztásokig: Dél-Dakota és Montana államok polgárainak június 3-án esedékes szavazásáig. Még nem adta fel azt a reményét sem, hogy a Demokrata Párt illetékes bizottsága kedvezõ döntést hoz a michigani és floridai elõválasztások ügyében. Bízik abban, hogy gyõzni fog Puerto Ricóban, és nagy erõvel készül a dél-dakotai és montanai kampányra, jóllehet e három államban mindössze 86 delegátus szavazata forog kockán.

Hírösszefoglaló