Fotó: Krónika
2008. március 13., 00:002008. március 13., 00:00
Egy évvel ezelõtt az ET Miniszteri Tanácsa négy ajánlást küldött Szlovákiának a nyelvi charta alapján, melyek elfogadását akkor a kormány elutasította. Az ajánlásoknak azóta sincs foganatja – a külügyminisztérium közlése szerint ezek nem kötelezõ érvényûek, így az adott államon múlik, mennyire veszi ezeket komolyan. Szlovákia a négybõl egyet sem fogadott akkor meg. „A politikai pártokat kell arról megkérdezni, hajlandóak-e ezeket az ajánlásokat beépíteni a szlovák jogrendbe\" – mondta lapunknak a tárca szóvivõje. Dušan Èaploviè miniszterelnök-helyettes tegnapi nyitóbeszédében többször kiemelte: „Szlovákia teljes mértékben betartja a modern európai kisebbségi normákat.\" Közép-európai együttmûködést szorgalmazott, „mindezt autonóm és hatalmi szándékok nélkül\". Ezzel szemben az elmúlt években a jelenlegi szlovák kormánypártok voltak azok, amelyek a legtöbbször sejtettek autonómiatörekvéseket a magyar politikai erõk követelései mögött. A kollektív kisebbségi jogok ellen is felemelte szavát tegnap a miniszterelnök-helyettes. „Minden releváns nemzetközi szervezet (ENSZ, ET, EU, EBESZ) elutasította ezt az elvet, és elfogadhatatlannak tartja, mivel megbontja az államok közötti kapcsolatok elvét\" – mondta Èaploviè. „Az igaz, hogy egyik szervezet sem foglalta ajánlásába a kollektív kisebbségi jogokat, ám ellene sem foglaltak állást\" – nyilatkozta lapunknak Berényi József, az ET kisebbségi jogi albizottságának elnöke. Szerinte ha ez igaz lenne, akkor az eddig különbözõ szintû autonómiákat biztosító államokat határozatban szólította volna fel a Èaploviè beszédében említett szervezetek egyike. A miniszterelnök-helyettest is meg kívántuk szólítani strasbourgi felszólalásával kapcsolatban, ám nem vette fel telefonját. Mózes Szabolcs, Új Szó Online
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Látogatottsági adatok