Fotó: Krónika
2008. március 13., 00:002008. március 13., 00:00
Egy évvel ezelõtt az ET Miniszteri Tanácsa négy ajánlást küldött Szlovákiának a nyelvi charta alapján, melyek elfogadását akkor a kormány elutasította. Az ajánlásoknak azóta sincs foganatja – a külügyminisztérium közlése szerint ezek nem kötelezõ érvényûek, így az adott államon múlik, mennyire veszi ezeket komolyan. Szlovákia a négybõl egyet sem fogadott akkor meg. „A politikai pártokat kell arról megkérdezni, hajlandóak-e ezeket az ajánlásokat beépíteni a szlovák jogrendbe\" – mondta lapunknak a tárca szóvivõje. Dušan Èaploviè miniszterelnök-helyettes tegnapi nyitóbeszédében többször kiemelte: „Szlovákia teljes mértékben betartja a modern európai kisebbségi normákat.\" Közép-európai együttmûködést szorgalmazott, „mindezt autonóm és hatalmi szándékok nélkül\". Ezzel szemben az elmúlt években a jelenlegi szlovák kormánypártok voltak azok, amelyek a legtöbbször sejtettek autonómiatörekvéseket a magyar politikai erõk követelései mögött. A kollektív kisebbségi jogok ellen is felemelte szavát tegnap a miniszterelnök-helyettes. „Minden releváns nemzetközi szervezet (ENSZ, ET, EU, EBESZ) elutasította ezt az elvet, és elfogadhatatlannak tartja, mivel megbontja az államok közötti kapcsolatok elvét\" – mondta Èaploviè. „Az igaz, hogy egyik szervezet sem foglalta ajánlásába a kollektív kisebbségi jogokat, ám ellene sem foglaltak állást\" – nyilatkozta lapunknak Berényi József, az ET kisebbségi jogi albizottságának elnöke. Szerinte ha ez igaz lenne, akkor az eddig különbözõ szintû autonómiákat biztosító államokat határozatban szólította volna fel a Èaploviè beszédében említett szervezetek egyike. A miniszterelnök-helyettest is meg kívántuk szólítani strasbourgi felszólalásával kapcsolatban, ám nem vette fel telefonját. Mózes Szabolcs, Új Szó Online
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok