Fotó: Krónika
2008. március 13., 00:002008. március 13., 00:00
Egy évvel ezelõtt az ET Miniszteri Tanácsa négy ajánlást küldött Szlovákiának a nyelvi charta alapján, melyek elfogadását akkor a kormány elutasította. Az ajánlásoknak azóta sincs foganatja – a külügyminisztérium közlése szerint ezek nem kötelezõ érvényûek, így az adott államon múlik, mennyire veszi ezeket komolyan. Szlovákia a négybõl egyet sem fogadott akkor meg. „A politikai pártokat kell arról megkérdezni, hajlandóak-e ezeket az ajánlásokat beépíteni a szlovák jogrendbe\" – mondta lapunknak a tárca szóvivõje. Dušan Èaploviè miniszterelnök-helyettes tegnapi nyitóbeszédében többször kiemelte: „Szlovákia teljes mértékben betartja a modern európai kisebbségi normákat.\" Közép-európai együttmûködést szorgalmazott, „mindezt autonóm és hatalmi szándékok nélkül\". Ezzel szemben az elmúlt években a jelenlegi szlovák kormánypártok voltak azok, amelyek a legtöbbször sejtettek autonómiatörekvéseket a magyar politikai erõk követelései mögött. A kollektív kisebbségi jogok ellen is felemelte szavát tegnap a miniszterelnök-helyettes. „Minden releváns nemzetközi szervezet (ENSZ, ET, EU, EBESZ) elutasította ezt az elvet, és elfogadhatatlannak tartja, mivel megbontja az államok közötti kapcsolatok elvét\" – mondta Èaploviè. „Az igaz, hogy egyik szervezet sem foglalta ajánlásába a kollektív kisebbségi jogokat, ám ellene sem foglaltak állást\" – nyilatkozta lapunknak Berényi József, az ET kisebbségi jogi albizottságának elnöke. Szerinte ha ez igaz lenne, akkor az eddig különbözõ szintû autonómiákat biztosító államokat határozatban szólította volna fel a Èaploviè beszédében említett szervezetek egyike. A miniszterelnök-helyettest is meg kívántuk szólítani strasbourgi felszólalásával kapcsolatban, ám nem vette fel telefonját. Mózes Szabolcs, Új Szó Online
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok