Fotó: Krónika
2008. március 13., 00:002008. március 13., 00:00
Egy évvel ezelõtt az ET Miniszteri Tanácsa négy ajánlást küldött Szlovákiának a nyelvi charta alapján, melyek elfogadását akkor a kormány elutasította. Az ajánlásoknak azóta sincs foganatja – a külügyminisztérium közlése szerint ezek nem kötelezõ érvényûek, így az adott államon múlik, mennyire veszi ezeket komolyan. Szlovákia a négybõl egyet sem fogadott akkor meg. „A politikai pártokat kell arról megkérdezni, hajlandóak-e ezeket az ajánlásokat beépíteni a szlovák jogrendbe\" – mondta lapunknak a tárca szóvivõje. Dušan Èaploviè miniszterelnök-helyettes tegnapi nyitóbeszédében többször kiemelte: „Szlovákia teljes mértékben betartja a modern európai kisebbségi normákat.\" Közép-európai együttmûködést szorgalmazott, „mindezt autonóm és hatalmi szándékok nélkül\". Ezzel szemben az elmúlt években a jelenlegi szlovák kormánypártok voltak azok, amelyek a legtöbbször sejtettek autonómiatörekvéseket a magyar politikai erõk követelései mögött. A kollektív kisebbségi jogok ellen is felemelte szavát tegnap a miniszterelnök-helyettes. „Minden releváns nemzetközi szervezet (ENSZ, ET, EU, EBESZ) elutasította ezt az elvet, és elfogadhatatlannak tartja, mivel megbontja az államok közötti kapcsolatok elvét\" – mondta Èaploviè. „Az igaz, hogy egyik szervezet sem foglalta ajánlásába a kollektív kisebbségi jogokat, ám ellene sem foglaltak állást\" – nyilatkozta lapunknak Berényi József, az ET kisebbségi jogi albizottságának elnöke. Szerinte ha ez igaz lenne, akkor az eddig különbözõ szintû autonómiákat biztosító államokat határozatban szólította volna fel a Èaploviè beszédében említett szervezetek egyike. A miniszterelnök-helyettest is meg kívántuk szólítani strasbourgi felszólalásával kapcsolatban, ám nem vette fel telefonját. Mózes Szabolcs, Új Szó Online
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok