
Megalapozottnak tűnik az az értesülés, miszerint a budapesti kormány Bogdan Diaconu parlamenti képviselő Magyarországról való kitiltását fontolgatja – derül ki a Krónikának adott külügyminisztériumi válaszból.
2016. május 17., 17:072016. május 17., 17:07
2016. május 17., 17:102016. május 17., 17:10
„A magyar kormány vizsgálja, hogy vannak-e olyan személyek, akiknek a tevékenysége nemzetbiztonsági szempontból kockázatos, és ha vannak ilyenek, a kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket\" – válaszolta kedden a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium a Krónikának a Diaconu-üggyel kapcsolatosan.
Mint arról beszámoltunk, a Népszabadság értesülése szerint a magyar kormány azt tervezi, hogy kitiltja az ország területéről a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Bogdan Diaconut, az Egyesült Románia Párt (PRU) elnökét. A napilap úgy tudja, mindez szóba került a kabinet ülésén, mindazonáltal a Népszabadság emlékeztet, hogy tavaly októberben három évre kitiltották Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét Romániából.
Lapunk az ügy kapcsán azzal a kérdéssel fordult a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, hogy valóban felmerült-e a magyar kormány ülésén, miszerint nem engedik be Magyarországra a nevezett román politikust. Rákérdeztünk arra is, hogy amennyiben terítékre került az esetleges kitiltás, mi indokolna a magyar kormány részéről egy ilyen intézkedést. A külügyi tárca sajtóosztálya az idézett mondattal válaszolt a Krónika megkeresésére.
Különben Bogdan Diaconu korábban az esetleges intézkedés hírére úgy reagált: ha eredményesen szerepelnek az idei parlamenti választáson, kitiltatnák a magyar cégeket Romániából. Szerinte a magyar kormány azért akarja kitiltani, mert a PRU „az egyetlen párt, amely ellent tud állni a magyar irredentizmus térnyerésének\".
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
szóljon hozzá!