Brüsszeli enyhülés romaügyben

Az Európai Bizottság megállapítása szerint Franciaország még nem ültette át ezt az uniós irányelvet oly módon, hogy az teljes hatékonysággal és átlátható módon biztosítsa mindenkinek a mozgásszabadságot. Az uniós végrehajtó testület közölte, hogy a hiányosság pótlására felszólító hivatalos levelet – a kötelezettségszegési eljárások keretében – megküldik Párizsnak, hacsak a francia kormány október 15-éig nem ad tájékoztatást az átültetési folyamat részletes menetrendjéről, illetve az elfogadandó intézkedések szövegtervezetéről.

Az Európai Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy Franciaország megerősítette kötelezettségvállalását a Brüsszellel való szoros együttműködésre. A brüsszeli bizottság levélben kér Párizstól választ részletesen megfogalmazott kérdésekre, amelyek annak tisztázását célozzák, hogy a francia hatóságok által adott politikai biztosítékoknak a gyakorlatban miként szereznek érvényt. Idén egyes adatok szerint mintegy 8 ezer romát toloncoltak ki Franciaországból, és küldtek vissza jórészt Bulgáriába, illetve Romániába.

Franciaország a közrend, illetve közbiztonság védelmére hivatkozik, és tagadja, hogy kifejezetten a romák etnikai csoportját vette célba az intézkedéssorozattal. Ennek ellentmondott ugyan egy korábbi belügyminisztériumi rendelkezés, amely „az illegális telepek, elsősorban a cigánytáborok” felszámolására adott utasítást, de utóbb a szövegből kivették a romákra való kifejezett utalást. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos kötelezettségszegési eljárás megindítását kezdeményezte Franciaország ellen, a mozgásszabadság korlátozása, illetve diszkriminációs eljárásmód miatt. Az uniós végrehajtó testület – a téma tegnapi megvitatása után közzétett nyilatkozatában – végül azt állapította meg, hogy a francia hatóságok nyár óta foganatosított intézkedései „nem irányultak arra, hogy kifejezetten célba vegyenek egy etnikai kisebbséget”.

Az Európai Bizottság szerint a fentebb említett belügyminisztériumi rendelkezés – egy augusztus 5-i körlevél – nem állt ugyan összhangban a diszkriminációmentes eljárás elvével, de a körlevelet szeptember 13-án új utasítással hatályon kívül helyezték. Ezzel Brüsszel lényegében felmentette Párizst a diszkrimináció vádja alól. „Az uniós mozgásszabadsági irányelv rendelkezéseinek a nemzeti jogba történő maradéktalan átültetése azonban még várat magára” – foglalt állást a brüsszeli bizottság, amely erre hivatkozva helyezte kilátásba a hivatalos hiánypótlási felszólítás megküldését. A problémafelvetés franciák ellen irányuló élét azonban Brüsszel azzal tompította, hogy megállapította azt is: a mozgásszabadságról szóló irányelv átültetésének kérdését valamennyi uniós tagállamban meg kell vizsgálni, és ha szükségesnek mutatkozik, akkor más országok esetében szintén hivatalosan fel kell hívni a figyelmet a jogi kötelezettség teljesítésének hiányára.

A bizottsági döntést Viviane Reding egy francia tévéállomásnak adott nyilatkozatában még úgy értelmezte, hogy a testület döntött a Párizs elleni kötelezettségszegési eljárás megindításáról, és az eljárást meg lehet állítani, ha Párizs október 15-ig kielégítő válaszokat ad. Valamivel később, az Európai Parlament igazságügyi bizottsága előtt már úgy fogalmazott: ha október 15-ig megfelelő válasz érkezik, „kiderülhet, hogy a bizottságnak nem kell lépnie”. A tegnapi határozat pontos értelmezését nem könnyítette meg az sem, hogy az EB egyik szóvivője olyan kijelentést tett első nyilatkozatában: a testület „alapvetően” a kötelességszegési eljárás megindításáról döntött.

Uniós kérdésekkel foglalkozó újságírók közül többen arra a közös értékelő véleményre jutottak, hogy Brüsszel az eljárás megindítását kilátásba helyezve, október 15-ig szóló ultimátumot intézett Párizshoz. (Az uniós kötelezettségszegési eljárás az EU hivatalos dokumentumai szerint akkor indul meg, amikor a bizottság hivatalos figyelmeztető levelet küld valamelyik tagállamnak). Párizs különben üdvözölte, hogy az Európai Bizottság nem vádolta meg diszkriminációval a francia kormányt a romák elleni fellépése miatt, és jelezte: készen áll minden tájékoztatást megadni Brüsszelnek a mozgásszabadságot biztosító európai előírásoknak a francia jogrendbe történő átültetési folyamatáról.