
Brit védelmi miniszter: Putyin figyelemelterelésnek szánta ezt a bejelentést
Fotó: Kreml
Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelemelterelésként szólt arról, hogy „különleges készültséget” rendelt el az orosz elrettentő erőknél, mert kijelentéséhez nem kapcsolható semmiféle tényleges, konkrét intézkedés – mondta hétfőn Ben Wallace brit védelmi miniszter. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kijelentette, hogy az EU nem kíván „eszkalációs intézkedésekkel reagálni” Putyin szavaira.
2022. február 28., 14:042022. február 28., 14:04
Az orosz elnök előző nap közölte, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni „barátságtalan lépései” miatt különleges készültségi állapotot rendelt el az elrettentő erők parancsnokságánál.
Ben Wallace a The Times és a The Sunday Times című brit lapokat gondozó kiadóvállalat rádióállomásának – Times Radio –, majd a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn egyaránt azt mondta: Vlagyimir Putyin bejelentése, egyáltalán az, hogy az orosz elnök „ilyen kifejezéseket alkalmaz a médiatérben”, nagyszabású figyelemelterelési kísérlet az ukrajnai orosz hadműveletek problémáiról, és
Wallace úgy fogalmazott: az orosz államfő által használt nyelvezet nem kapcsolható konkrétan semmihez az orosz fegyveres erőknél honos készenléti struktúra elemei közül, „helyzetértékelésünk szerint Putyin azért emelte most be az elrettentő erőket a kommunikációs térbe, mert emlékeztetni akarta az embereket arra, hogy Oroszországnak van ilyen elrettentő ereje”.
A BBC közszolgálati rádió hétfői hírmagazinjában nyilatkozva a brit védelmi miniszter azt mondta: a brit hadvezetés megvizsgálta Putyin kijelentését, és arra jutott, hogy az orosz elnök által használt kifejezés a „különleges készültség” elrendeléséről nem is szerepel az orosz elrettentési doktrína szókészletében.

Vasile Dîncu védelmi miniszter nem hinné, hogy Vlagyimir Putyin nukleáris fegyverek bevetéséhez folyamodna.
Wallace a BBC-műsorban is azt mondta, hogy
Ugyanebben a hétfői BBC-műsorban Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, kijelentette: az EU „nem száll be” az orosz elnök szavai jelentette eszkalációba, és nem hoz olyan válaszintézkedéseket, amelyek még tovább fokoznák a feszültséget.
Az LBC londoni kereskedelmi rádiónak nyilatkozva a brit védelmi miniszter azt mondta: Putyin fenyegetődzése ellenére nem történt jelentős változás az orosz nukleáris elrettentés stratégiájában.
Ben Wallace szerint
Az LBC-interjúban a védelmi miniszter alig burkoltan bírálta Liz Truss külügyminiszter előző napi kijelentését arról, hogy London támogatja azokat, akik Ukrajnába utaznának és harcolnának az ukrán hadsereggel vállvetve az orosz haderő ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban. Liz Truss a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott:
Hozzátette: az ukránok nemcsak hazájuk, hanem egész Európa szabadságáért és demokráciájáért harcolnak, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök e szabadság és demokrácia ellen intézett kihívást.
„Ha az emberek úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet támogatják, én támogatom őket e döntésükben” – mondta a brit külügyminiszter.
A brit védelmi miniszter a hétfői LBC-interjúban azonban kijelentette: „vannak ennél jobb módszerek is” az ukrajnai biztonság támogatására azok számára, akik nem részesültek megfelelő kiképzésben és nem szereztek katonai tapasztalatokat a brit hadseregben.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!