Fotó: Pixabay.com
A brit legfelsőbb bíróság szerdán kihirdetett végzése szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról.
2022. november 23., 12:372022. november 23., 12:37
2022. november 23., 14:142022. november 23., 14:14
A skót kormány a nyáron kérte a brit legfelsőbb bíróság állásfoglalását arról, hogy a skót törvényhozás a nyolc évvel ezelőtti népszavazás megismétlését jelenleg mereven elutasító konzervatív párti brit kormány hozzájárulása nélkül is megalkothatja-e az újabb függetlenségi referendumhoz szükséges jogszabályokat.
E döntési körbe tartoznak a brit unió sorsáról szóló döntések is, így a skóciai parlament nem alkothat jogszabályt önállóan ilyen ügyekben – hangzott a legfelsőbb bíróság indoklásában, amelyet Lord Robert Reed, a jogi testület elnöke olvasott fel.
Dorothy Bain, a skót kormány jogi főtanácsosa a legfelsőbb bírósághoz beterjesztett keresetében azzal érvelt, hogy a skót függetlenségről szóló népszavazás megtartásából még akkor sem következik automatikusan és azonnal a brit unió megszűnése, ha a résztvevők többsége Skócia elszakadására voksol, így a referendum kiírása nem érinti a London hatáskörében meghagyott döntési és rendelkezési területeket.
A legfelsőbb bíróság szerdai végzése szerint azonban a népszavazás és a döntési hatáskörök elosztásáról szóló törvény közötti kapcsolat „korántsem annyira laza” és következmények nélküli, ahogy azt a skóciai kormány jogi főtanácsadója érvelésében leírta, így a brit unióval kapcsolatos, jelenleg érvényes alkotmányos konstrukcióból csak olyan következtetés vonható le, hogy a skót parlament nem alkothat törvényt az újabb függetlenségi népszavazásról London hozzájárulása nélkül.
A 2014-es referendum szabályait rögzítő Edinburghi Egyezményt - többhavi kormányközi tárgyalássorozat után - Alex Salmond akkori skót kormányfő és David Cameron akkori brit miniszterelnök írta alá 2012 októberében a skóciai fővárosban.Ez az egyezmény teremtette meg a lehetőséget a skóciai parlament számára a népszavazásról szóló törvények megalkotására.
A nyolc évvel ezelőtti referendum eredménye a brit kormány rendszeresen hangoztatott érvelése szerint legalább egy nemzedéknyi időre lezárta a skóciai függetlenség kérdését, ezért London folyamatosan elzárkózik az újabb függetlenségi népszavazás engedélyezésétől.
A népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott - a kilépésre szavazók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-népszavazáson a skótok 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta rendszeresen hangoztatja azt a véleményét, hogy a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból.
Sturgeon néhány héttel ezelőtt 2023. október 19-ét jelölte ki az újabb függetlenségi népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a legfelsőbb bíróság megállapította volna a skót parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására. A skót miniszterelnök a brit legfelsőbb bíróság végzésének szerdai kihirdetése után a Twitteren közzétett első reagálásában csalódottságának adott kifejezést.
A skót miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy a legfelsőbb bíróság elutasító döntése esetén a skót kormány a következő, 2024 végén esedékes brit parlamenti választásokat tekinti majd népszavazásnak a skóciai függetlenségről, és ezen a választáson az SNP egyetlen kampánytémája a skót függetlenség lesz.
A skót miniszterelnök szerint bízni lehet abban, hogy egy év múlva megtartható az újabb népszavazás Skócia függetlenségéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!