Fotó: Pixabay.com
A brit legfelsőbb bíróság szerdán kihirdetett végzése szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról.
2022. november 23., 12:372022. november 23., 12:37
2022. november 23., 14:142022. november 23., 14:14
A skót kormány a nyáron kérte a brit legfelsőbb bíróság állásfoglalását arról, hogy a skót törvényhozás a nyolc évvel ezelőtti népszavazás megismétlését jelenleg mereven elutasító konzervatív párti brit kormány hozzájárulása nélkül is megalkothatja-e az újabb függetlenségi referendumhoz szükséges jogszabályokat.
E döntési körbe tartoznak a brit unió sorsáról szóló döntések is, így a skóciai parlament nem alkothat jogszabályt önállóan ilyen ügyekben – hangzott a legfelsőbb bíróság indoklásában, amelyet Lord Robert Reed, a jogi testület elnöke olvasott fel.
Dorothy Bain, a skót kormány jogi főtanácsosa a legfelsőbb bírósághoz beterjesztett keresetében azzal érvelt, hogy a skót függetlenségről szóló népszavazás megtartásából még akkor sem következik automatikusan és azonnal a brit unió megszűnése, ha a résztvevők többsége Skócia elszakadására voksol, így a referendum kiírása nem érinti a London hatáskörében meghagyott döntési és rendelkezési területeket.
A legfelsőbb bíróság szerdai végzése szerint azonban a népszavazás és a döntési hatáskörök elosztásáról szóló törvény közötti kapcsolat „korántsem annyira laza” és következmények nélküli, ahogy azt a skóciai kormány jogi főtanácsadója érvelésében leírta, így a brit unióval kapcsolatos, jelenleg érvényes alkotmányos konstrukcióból csak olyan következtetés vonható le, hogy a skót parlament nem alkothat törvényt az újabb függetlenségi népszavazásról London hozzájárulása nélkül.
A 2014-es referendum szabályait rögzítő Edinburghi Egyezményt - többhavi kormányközi tárgyalássorozat után - Alex Salmond akkori skót kormányfő és David Cameron akkori brit miniszterelnök írta alá 2012 októberében a skóciai fővárosban.Ez az egyezmény teremtette meg a lehetőséget a skóciai parlament számára a népszavazásról szóló törvények megalkotására.
A nyolc évvel ezelőtti referendum eredménye a brit kormány rendszeresen hangoztatott érvelése szerint legalább egy nemzedéknyi időre lezárta a skóciai függetlenség kérdését, ezért London folyamatosan elzárkózik az újabb függetlenségi népszavazás engedélyezésétől.
A népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott - a kilépésre szavazók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-népszavazáson a skótok 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta rendszeresen hangoztatja azt a véleményét, hogy a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból.
Sturgeon néhány héttel ezelőtt 2023. október 19-ét jelölte ki az újabb függetlenségi népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a legfelsőbb bíróság megállapította volna a skót parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására. A skót miniszterelnök a brit legfelsőbb bíróság végzésének szerdai kihirdetése után a Twitteren közzétett első reagálásában csalódottságának adott kifejezést.
A skót miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy a legfelsőbb bíróság elutasító döntése esetén a skót kormány a következő, 2024 végén esedékes brit parlamenti választásokat tekinti majd népszavazásnak a skóciai függetlenségről, és ezen a választáson az SNP egyetlen kampánytémája a skót függetlenség lesz.
A skót miniszterelnök szerint bízni lehet abban, hogy egy év múlva megtartható az újabb népszavazás Skócia függetlenségéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!