
Nicola Sturgeon
Fotó: Facebook/Nicola Sturgeon
A skót miniszterelnök szerint bízni lehet abban, hogy egy év múlva megtartható az újabb népszavazás Skócia függetlenségéről.
2022. október 09., 15:502022. október 09., 15:50
2022. október 09., 17:002022. október 09., 17:00
Nicola Sturgeon, aki a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusának kezdete előtt nyilatkozott a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának, hangsúlyozta:
Hozzátette: már készen állnak a törvényalkotási tervek arra esetre, ha a legfőbb brit jogi fórum úgy dönt, hogy az edinburghi parlamentnek megvan ez a hatásköre.
Nicola Sturgeon júniusban jelentette be, hogy a skót kormány 2023. október 19-én szeretné megtartani az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről. Az edinburghi törvényhozásban tartott akkori tájékoztatójában a skót miniszterelnök közölte azt is, hogy ha London megtagadja a referendum engedélyezését, a skót kormány a brit Legfelsőbb Bíróságtól kér állásfoglalást arról, hogy a brit kormány hozzájárulása nélkül megtartott újabb népszavazás milyen jogi problémákat vetne fel.
Ha a legfelsőbb bíróság úgy dönt, hogy a népszavazáshoz nem szükséges a brit kormány hozzájárulása, a skót kormány gyorsan elfogadtatja az edinburghi parlamenttel a referendumról szóló törvénytervezetet – mondta nyár eleji beszámolójában a skót miniszterelnök.
A BBC televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában Nicola Sturgeon ugyanakkor leszögezte: éppen a konzervatív párti brit kormány e merev elutasítása a legerőteljesebb érv Skócia függetlenné válása mellett.
A skót miniszterelnök szerint ugyanis az Egyesült Királyságnak az országot alkotó nemzetek önkéntes partneri viszonyaként kell léteznie, ha azonban Skóciától megtagadják a függetlenné válásról szóló döntés jogát, akkor már nem lehet szó nemzetek önkéntesen választott partnerségi viszonyáról, és ez ebben az esetben az Egyesült Királyság alapjai esnek szét.
Skóciában 2014-ben – a brit és a skót kormány szerződésben rögzített megállapodása és London hozzájárulása alapján – már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól.
Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban a brit választók szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra szavazott.
Nicola Sturgeon sokszor hangoztatott véleménye szerint a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt is elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból. A skót kormányfő többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia független országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az Európai Unióba.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
szóljon hozzá!