2012. február 21., 13:412012. február 21., 13:41
A norvég szélsőjobboldali, aki tavaly nyáron 77 embert ölt meg egy pokolgépes támadás és egy fegyveres akció során, a rendőrségnek elmondta, hogy eredetileg vezető politikusokat és szervezeteket akart célba venni, akiket azzal vádolt, hogy teret engedtek Norvégia muzulmán „kolonizációjának”.
A norvég napilap birtokába jutott dokumentum szerint Breivik fontossági szempontok alapján A, B, és C kategóriákba sorolta jövendő áldozatait. A legfontosabb 12 célpontot tömörítő lista élén Gro Harlem Brundtland szociáldemokrata politikus, volt norvég miniszterelnök állt, aki később a klímaváltozás ügyeiért felelős ENSZ-megbízottként vált ismertté.
A rendőrségnek tudomására jutott, hogy Breivik meg akarta támadni a norvég királyi palotát, a kormányzó Munkáspárt székházát és az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet irodáját, valamint 15 ökumenikus és menekültügyi szervezetet.
Paal-Fredrik Kraby norvég ügyész ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: számos előjel utalt arra, hogy Breivik további bomba-, és fegyvertámadást tervezett, például a merénylő ingatlanján talált robbanóanyag mennyisége. A kihallgatás során Breivik azt állította, hogy ő nem egy, hanem három-négy autót akart felrobbantani Oslóban.
Odd Ivar Green, a vádlott egyik védőügyvédje szerint a rendőrségnek ki kellene derítenie, hogy a szóban forgó tervek mennyiben voltak valósak.
A szélsőjobboldali merénylő július 22-én autóba rejtett pokolgépet robbantott a norvég belvárosban, ahol nyolc ember veszített életét, majd rendőrnek öltözve Utoya szigetére utazott, ahol 69 ember életét oltotta ki a Munkáspárt ifjúsági táborában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Moszkva kemény katonai csapásokat helyezett kilátásba Kijev központjára, ha Ukrajna megtámadná a május 9-i győzelem napi ünnepségeket, Ukrajna azt jelezte: nem látja értelmét a tűzszünetnek.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Látogatottsági adatok