2012. február 21., 13:412012. február 21., 13:41
A norvég szélsőjobboldali, aki tavaly nyáron 77 embert ölt meg egy pokolgépes támadás és egy fegyveres akció során, a rendőrségnek elmondta, hogy eredetileg vezető politikusokat és szervezeteket akart célba venni, akiket azzal vádolt, hogy teret engedtek Norvégia muzulmán „kolonizációjának”.
A norvég napilap birtokába jutott dokumentum szerint Breivik fontossági szempontok alapján A, B, és C kategóriákba sorolta jövendő áldozatait. A legfontosabb 12 célpontot tömörítő lista élén Gro Harlem Brundtland szociáldemokrata politikus, volt norvég miniszterelnök állt, aki később a klímaváltozás ügyeiért felelős ENSZ-megbízottként vált ismertté.
A rendőrségnek tudomására jutott, hogy Breivik meg akarta támadni a norvég királyi palotát, a kormányzó Munkáspárt székházát és az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet irodáját, valamint 15 ökumenikus és menekültügyi szervezetet.
Paal-Fredrik Kraby norvég ügyész ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: számos előjel utalt arra, hogy Breivik további bomba-, és fegyvertámadást tervezett, például a merénylő ingatlanján talált robbanóanyag mennyisége. A kihallgatás során Breivik azt állította, hogy ő nem egy, hanem három-négy autót akart felrobbantani Oslóban.
Odd Ivar Green, a vádlott egyik védőügyvédje szerint a rendőrségnek ki kellene derítenie, hogy a szóban forgó tervek mennyiben voltak valósak.
A szélsőjobboldali merénylő július 22-én autóba rejtett pokolgépet robbantott a norvég belvárosban, ahol nyolc ember veszített életét, majd rendőrnek öltözve Utoya szigetére utazott, ahol 69 ember életét oltotta ki a Munkáspárt ifjúsági táborában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Látogatottsági adatok