Békétlenséget szító „békéltetők”. Tovább uszít a Mirotvorec
Fotó: kárpátalja.ma
Miközben a Mirotvorec nevű szélsőséges ukrán szervezet újabb kárpátaljai magyar állampolgárok nevét tette fel listájára, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette: hazugságnak tartja, hogy a kijevi kormánynak nincs köze a portálhoz.
2018. október 11., 22:002018. október 11., 22:00
Már több mint ötszáz kárpátaljai magyar állampolgár neve szerepel a szélsőségesen nacionalista ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet adatbázisában – számolt be csütörtökön a Kárpátalja.ma hírportál. A listán szereplő személyek olyan kárpátaljai magyar állami vagy önkormányzati tisztviselők, akik a szervezet állítása szerint kettős állampolgárok. Az oldal orosz nyelvű működtetői közölték: kárpátaljai irodájuk munkatársai napi 12–15 órán át dolgoznak az adatok felderítésén, majd továbbítják azokat a központi adatbázisukba.
Eközben Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szintén csütörtökön leszögezte: hazugság, hogy az ukrán államnak nincs köze a feltételezett ukrán–magyar kettős állampolgárokat listázó honlaphoz. A miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta:
„Ráadásul a szélsőséges honlapot működtető NGO egyik vezetője az ukrán titkosszolgálatnál dolgozott korábban” – tette hozzá a tárcavezető, megjegyezve, hogy a honlapot üzemeltető mozgalom elindítója jelenleg is az ukrán kormány alkalmazásában áll. Szijjártó Péter szerint tehát hazugság az az állítás, hogy az ukrán államnak semmi köze nincs a honlaphoz. Hozzátette:
A miniszter szavai szerint „eddig egy lépést nem tett”, hogy a honlapról lekerüljenek az Ukrajnában élő, adott esetben magyar állampolgárok adatai.
A miniszter arról is beszélt, hogy ami Ukrajnában zajlik, az „gyakorlatilag egy állami támogatással, állami bátorítással végrehajtott gyűlöletkampány a magyar nemzeti közösség tagjaival szemben”. Úgy vélekedett, hogy a tavaszi elnökválasztáson indulni szándékozó jelenlegi elnök, Petro Porosenko népszerűségének növelése érdekében adta jóváhagyását a gyűlöletkampányhoz. Közölte, a nap folyamán készült egyeztetni a NATO főtitkárhelyettesével és telefonon tájékoztatni az Egyesült Államok külügyminisztériumát a megdöbbentő mélységekbe süllyedt ukrán politikáról.
Egy nappal korábban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke Brüsszelben arról beszélt:
Az uniós parlament néppárti frakciója magyar képviselőcsoportjának sajtószolgálata az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a KMKSZ elnöke Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Navracsics Tiborral, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosával folytatott brüsszeli megbeszélésén részletesen vázolta a kárpátaljai magyarság helyzetét. „A viszonyok jelenleg nagyon rosszak. A médiában negatív képet festenek, nincs egyetlen pozitív hír sem a kárpátaljai magyarságról, ellenségként állítják be őket és Magyarországot egyaránt” – fogalmazott.
A találkozón – amelyen mások mellett részt vett Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke is – elmondta, a kárpátaljai magyarokat, főként az értelmiségieket, a KMKSZ helyi képviselőit és tisztségviselőit, a tanárokat és újságírókat rendszeresen indokolatlanul tartóztatják fel a határokon az ukrán hatóságok, különösen az Ukrán Biztonsági Szolgálat emberei.
– húzta alá Brenzovics László.
Antonio Tajani, az EP elnöke a megbeszélésen hangsúlyozta, „a kisebbségek nagyon fontosak Európa számára. Fontos, hogy Európa megőrizze a nyelvi sokszínűségét, ezért a kisebbségeket védelmezni kell.” Az EP elnöke ígéretet tett arra, hogy konzultál Petro Porosenko ukrán elnökkel és arra kéri, védelmezze a kisebbségek már meglévő jogait, mert az Európai Unió és Európa elkötelezett a területén élő nemzeti kisebbségek támogatása mellett.
Betelepítéssel ukránosítanának Beregszászon
Eközben Ukrajnában folytatódtak a magyarellenes kirohanások: Viktor Baloga, az ukrán parlament kárpátaljai képviselője, a Jedinij Centr (JC) párt elnöke az Ukrajinszka Pravda ukrán portálon szerdán megjelent cikkében azt javasolta, hogy az ukrán államnak fel kellene vásárolnia az áttelepült kárpátaljai magyarok üresen álló otthonait kelet-ukrajnai menekültek számára, aminek köszönhetően megszűnne Beregszász magyar jellege, és nem kellene katonaságot állomásoztatni a városban. Írásában az oligarcha-politikus a Kijev és Budapest közötti vitás kérdések megoldására tett javaslatokat, megjegyezve, hogy Ukrajnának abból kellene kiindulnia, hogy Magyarország és a határon túli magyar közösségek vesztesekként kerültek ki a korábban Romániával, Szlovákiával és Szerbiával folytatott hasonló polémiákból. Példaként Szlovákiát említette, ahol tiltott a kettős állampolgárság, és a magyar nyelv semmilyen kedvezményben nem részesül, miközben ott félmillió magyar él, míg Ukrajnában „mintegy” 100 ezer. Szerinte a jelenlegi helyzetben – a NATO és Európai Unió általi befolyásolási lehetősége ellenére – Magyarország és a magyar kisebbség alulmaradhat, az utóbbi ráadásul az ukrán törvények által számára biztosított valamennyi garanciát elveszítheti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!