A volt miniszterelnök visszavonult a politikai életből, s a pénzügyi világban helyezkedett el
Fotó: Facebook/François Fillon
Egy év letöltendő és három év felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint 375 ezer eurós pénzbírságra ítélte hétfőn a párizsi fellebbviteli bíróság Francois Fillont. A 2017-es francia elnökválasztás konzervatív jelöltjét, volt kormányfőt mellékbüntetésként két évre eltiltották minden választható tisztségtől abban az ügyben, amelyben kiderült, hogy még parlamenti képviselőként fiktív állásban foglalkoztatta a feleségét, Penelope Fillont.
2022. május 09., 18:162022. május 09., 18:16
2022. május 09., 18:182022. május 09., 18:18
A politikus felesége bűnrészesség miatt két év felfüggesztett szabadságvesztést kapott, valamint 375 ezer eurós pénzbírságot, s ő sem indulhat két évig választáson. Marc Joulaud-t, aki Francois Fillon miniszteri kinevezése után a parlamenti utóda lett, s tovább foglalkoztatta papíron Penelope Fillont, három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték és öt évre eltiltották a választhatóságtól.
A vádlottak, akik nem jelentek meg ítélethirdetésre a párizsi fellebbviteli bíróságon, fellebbezhetnek a döntés ellen a semmitőszéken. Amennyiben a volt miniszterelnök nem fellebbez, vagy fellebbez, de eredménytelenül, akkor a letöltendő börtönbüntetése kiváltható elektronikus nyomkövető viselésével.
A 2007 és 2012 között francia miniszterelnökként szolgáló Fillon a 2017-es elnökválasztás fő esélyesének számított, de a kampány alatt kirobbant botrány következtében nem jutott tovább a második fordulóba, és a választást végül Emmanuel Macron nyerte meg. Fillont azzal vádolták, hogy nemzetgyűlési képviselőként évtizedeken át fiktív módon, azaz csak papíron alkalmazta a feleségét parlamenti asszisztenseként, az asszony nem végzett tényleges munkát a felvett fizetésért.
A pénzügyi visszaéléseket vizsgáló ügyészség 2017. január végén lapértesülés alapján indított eljárást a konzervatív elnökjelölt feleségének és gyerekeinek tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása miatt.
Penelope Fillon 1981 és 2013 között – kisebb szünetekkel – felváltva állt férje, majd az ő utóda alkalmazásában „asszisztensként”. A csalás egy része már elévült, a bíróság az 1998 és 2013 közötti időszakot vizsgálhatta, s az ítélet szerint ezen időszakban a Fillon-házaspár több, mint egymillió euró közpénzt sikkasztott el. Az elnökválasztási kudarc után a 68 éves volt miniszterelnök visszavonult a politikai életből, s a pénzügyi világban helyezkedett el. Mindvégig ártatlannak vallotta magát.
A fellebbviteli bíróság egyébként enyhített az elsőfokú ítéleten, amely 2020. június. 29-én két év letöltendő és három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Fillont.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!