Borrell: megkapja Ukrajna az egymillió lőszert az EU-tól – Kijev szerint sikerült „kilőni” a Krími hidat

– tudatta Borrell hétfőn este.

„Az EU-n kívüli lőszer vásárlására irányuló cseh kezdeményezés kiegészíti ezeket az erőfeszítéseket” – mondta Borrell, arra a 800 000 lövedékre utalva, amely a világ különböző országaiban van raktáron, és amelyet Prága februárban azonosított, mint Ukrajna számára potenciális szállítmányt.

Petr Fiala cseh miniszterelnök március 12-én azt mondta, hogy

Több mint 20 ország ígérte meg a kezdeményezés finanszírozását.

Borell szerint azonban a tervezett lövedékszállítások „messze nem elegendőek”, és azzal érvelt, hogy az EU-nak „növelnie kell mind a termelési kapacitásokat, mind az Ukrajna támogatására szánt pénzügyi forrásokat”.

Borrell rámutatott arra is, hogy az EU 2023-ra előirányzott 290 milliárd eurós védelmi költségvetése az EU GDP-jének mindössze 1,7 százalékát teszi ki, ami a NATO 2 százalékos referenciaértéke alatt van.

„A jelenlegi geopolitikai kontextusban ez minimális követelménynek tekinthető” – mondta Borrell.

Eközben

Az izlandi kormány hétfőn bejelentette, hogy kétmillió eurót fordít a projektre. Izland azt is közölte, hogy 500 ezer euró értékben támogatja az ukrán hadseregben szolgáló katonanők felszerelésének beszerzését. Ez magában foglalja az egyenruhák, golyóálló mellények, valamint orvosi és higiéniai termékek biztosítását.

„Elengedhetetlen, hogy továbbra is erőteljesen támogassuk Ukrajnát; ezzel nemcsak az ország népének védelméhez járulunk hozzá, hanem tágabb összefüggésben a nemzetközi joghoz és saját biztonsági érdekeinkhez is” – mondta Bjarni Benediktsson izlandi külügyminiszter.

Eddig 15 európai ország támogatta Csehország lőszerbeszerzési tervét, köztük Franciaország, Hollandia és Litvánia. A lőszert valószínűleg a jövő hónapban szállítják Ukrajnába.

Az ukrán csapatok súlyos lőszerhiánnyal küzdenek, ami máris orosz áttörésekhez vezetett Avdijivkában és más frontterületeken.

Közben Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) vezetője azt közölte:

A Kercsi-hídnak is nevezett híd az orosz szárazföldet köti össze az oroszok által megszállt Krím félszigettel, így kulcsfontosságú utánpótlási útvonal az orosz hadsereg számára Ukrajnában.

A 19 kilométer hosszú híd építése a Krím 2014-es illegális annektálása és megszállása után kezdődött, és 2018-ban fejeződött be.

A híd 2022 októberében és 2023 júliusában ukrán csapások nyomán súlyosan megrongálódott. A híd elleni csapás terve először 2022 márciusában fogalmazódott meg – mondta Maljuk.

A megszállt Krímben az orosz hatóságok rendszeresen leállítják a forgalmat a Krími hídon az ukrán támadások nyomán.

Amikor a szerkezetet teljesen helyreállítják, Oroszország valószínűleg ismét fegyverutánpótlásra fogja használni a hidat – mondta Malkuk, de utalt arra, hogy Ukrajna ekkor újabb támadást tervez.

„Mindennek megvan a maga ideje” – mondta Maliuk.