
Kívül tágasabb. Az Egyesült Arab Emírségek bombameglepetést okozva otthagyja a Kőolajexportáló Országok Szervezetét
Fotó: Pixabay
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
2026. április 29., 09:312026. április 29., 09:31
Szuhail Mahamed al-Mazruei a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a döntést az emírségek energetikai stratégiáinak gondos mérlegelését követően hozták meg. Hozzátette, hogy a lépést nem vitatták meg más országokkal.
„Ez egy kormányzati döntés, amelyet a termelési szinttel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli politikák alapos áttekintése után hoztunk meg” – tette hozzá.
Mazruei szerint
A tájékoztatás szerint a lépés május 1-jével lép hatályba.
A döntést az előzte meg, hogy az emírségek az iráni konfliktus során súlyos vádakat fogalmazott meg a kartellben részt vevő más arab országokkal szemben.
A regionális gazdasági központnak és Washington egyik legfontosabb térségbéli szövetségesének számító ország azt vetette szomszédai szemére, hogy nem védték meg az irán támadásoktól.
Anvár Gargas, az emírségek elnökének diplomáciai tanácsadója hétfőn a Gulf Influencers Forum nevű tanácskozáson – amely a regionális döntéshozók találkozója – bírálta a Perzsa-öböl menti arab országokat az MTI szerint.
Megfogalmazása szerint az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) – amelynek az Egyesült Arab Emírségek mellett Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar és Omán is tagja – tagállamai ugyan
„Az Arab Ligától elvártam ezt a gyenge kiállást, és ezért az nem is lepett meg, de az együttműködési tanácstól nem számítottam erre és csodálkozom is rajta” – hangoztatta.
Az emírségek döntése súlyos csapás a kőolajat exportáló országok számára és azok de facto vezetőjére, Szaúd-Arábiára, nem utolsósorban azért, mert a közel-keleti konfliktus történelmi léptékű megrázkódtatást okozott az energetikai piacokon, és bizonytalanságokat hozott a nemzetközi kereskedelembe.
A régóta tagsággal rendelkező Egyesült Arab Emírségek váratlan kilépése azzal fenyeget, hogy meggyengíti az OPEC-et, amely a geopolitikai kérdésekkel vagy a kitermelési kvótákkal kapcsolatos belső nézeteltérések ellenére általában igyekezett egységes fellépést tanúsítani.
Az Irán és Omán közötti keskeny tengerszoroson keresztül haladt a háború kitörése előtt a világszerte kereskedett nyersolaj és cseppfolyósított gáz mintegy egyötöde.
Az Egyesült Arab Emírségek – a csoport egyik legnagyobb termelője – kilépése gyengíti az OPEC globális olajkészletek feletti ellenőrzését, és szélesíti a szakadékot az Egyesült Arab Emírségek és szomszédos Szaúd-Arábia között, amely gyakorlatilag a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének vezetője.
Az OPEC-et 1960-ban alapította Bagdadban Irak, Irán, Kuvait, Venezuela és Szaúd-Arábia azzal a céllal, hogy összehangolja a kőolajpolitikáját, és biztosítsa a tisztességes és stabil árakat.
Ma 12 országot foglal magában, főként a Közel-Keletről. Az Egyesült Arab Emírségek 1967-ben csatlakozott.
A Reuters számításai szerint a csoport a globális nyersolaj több mint felét termelte az 1970-es években, mielőtt megjelentek volna a nem OPEC-hez tartozó ellátási források, például az Északi-tenger.
A későbbi évtizedekben az OPEC részesedése 30 és 40 százalék között mozgott, de a riválisok, például az Egyesült Államok rekordnövekedése folyamatosan csökkentette ezt a részesedést.
Trump szerint Irán az összeomlás állapotában van
Az „összeomlás állapotában” van Irán – írta az amerikai elnök internetes közösségi oldalán kedden.
A Truth Social oldalon megjelent bejegyzésében Donald Trump annak a véleményének adott hangot, hogy Teherán a Hormuzi-szoros lehető leghamarabbi megnyitását akarja elérni az Amerikai Egyesült Államoknál.
„Próbálják rendezni az ország vezetése körüli helyzetet (amit meggyőződésem szerint képesek lesznek megtenni)” – tette hozzá
Trump szintén kedden bírálta Friedrich Merz német kancellárt, mondván, hogy „fogalma sincs, miről beszél”.
Merz egy nappal korábban kijelentette, hogy az Egyesült Államokat Irán „megalázza”.
„Friedrich Merz német kancellár szerint rendben van, ha Iránnak atomfegyvere van” – írta Trump egy Truth Social-bejegyzésében. „Fogalma sincs, miről beszél! Ha Iránnak lenne atomfegyvere, az egész világ túszul esne.”
Hétfői, a közép-németországi Marsbergben tett iskolalátogatása során Merz azzal vádolta az amerikai tisztségviselőket, hogy világos stratégia nélkül léptek háborúba, és kijelentette, hogy „az egész ügy – enyhén szólva is – meggondolatlan”.
„Az irániak nyilvánvalóan nagyon ügyesen tárgyalnak, vagy inkább nagyon ügyesen nem tárgyalnak, hagyják, hogy az amerikaiak Iszlámábádba utazzanak, majd eredmény nélkül távozzanak” – mondta Merz. „Egy egész nemzetet megaláznak az iráni vezetők, különösen az úgynevezett Forradalmi Gárda tagjai. Remélem tehát, hogy ez a lehető leghamarabb véget ér.”Chris Wright energiaügyi miniszter kedden egy horvátországi regionális együttműködési fórumon közölte: nem feltétlenül kell eltávolítani az Irán által a Hormuzi-szorosba telepített összes tengeri aknát ahhoz, hogy a hajózás folytatódjon.
A politikus a Három Tenger Csúcstalálkozó és Üzleti Fórum rendezvényen, a horvátországi Dubrovnikban arról beszélt, hogy csak egy nyomvonalra van szükség, amelyen a hajók képesek közlekedni mindkét irányba. Hozzátette: ennek kijelölés gyorsan megtörténhet.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Az Európai Parlament kedden megszavazta Diana Iovanovici Șoșoacă EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Újabb minisztereket mutatott be Magyar Péter.
A Tisza Párt nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének „a magyar érdekeket eláruló” Szijjártó Pétert – írta Magyar Péter kedd reggel a Facebook-oldalán.
Románia részese az ukrajnai háborúnak – állította Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövet a hétvégi drónincidensek kapcsán.
Az Egyesült Államok elnöke elleni gyilkosság kísérlete is szerepel a Cole Allen ellen emelt vádak között – jelentette be Todd Blanche amerikai megbízott igazságügyi miniszter hétfőn.
A Szent Korona Testület nem szavazta meg azt a javaslatot, amely szerint az országgyűlési képviselők hivatali esküjéhez a Szent Koronát az Országház plenáris ülésteremébe mozgassák át – közölte a Sándor-palota hétfő este az MTI-vel.
Megalakult a Fidesz-frakció, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciója is hétfőn. Nem veszi át mandátumát Orbán Viktorhoz hasonlóan Semjén Zsolt, Kövér László és Rogán Antal sem.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap kijelentette, hogy „jó beszélgetéseket” folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az ukrajnai háború rendezése érdekében.
szóljon hozzá!