
Fotó: Pixabay
Oroszország gyors és súlyos válaszlépésre számíthat mind az Egyesült Államok, mind pedig európai szövetségesei részéről, amennyiben az „orosz haderő egyetlen további tagja” belép Ukrajnába – mondta a CNN amerikai hírtelevíziónak adott vasárnapi interjújában Antony Blinken külügyminiszter.
2022. január 24., 08:412022. január 24., 08:41
2022. január 27., 11:422022. január 27., 11:42
„Ha az orosz haderő egyetlen további tagja agresszív módon behatol Ukrajnába, ahogy mondtam, az gyors, súlyos és egységes választ fog kiváltani részünkről és Európától is” – fogalmazott Blinken. A külügyminiszter kijelentette, hogy a jelenlegi patthelyzet megoldása Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik, és hangsúlyozta, hogy szerinte a diplomáciai út „előnyösebb”.
– fogalmazott a tárcavezető. Blinken visszautasította azt az elképzelést, hogy jelenleg gazdasági szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, mondván, hogy ezzel aláásnák a Nyugat azon képességét, hogy elrettentse az Ukrajna elleni esetleges orosz agressziót.
– mondta a külügyminiszter.

Hivatalba lépése egyéves évfordulója alkalmából a Fehér Házban tartott szerdai sajtótájékoztatóján Joe Biden amerikai elnök védelmébe vette elnöksége eddigi mérlegét.
Blinken vasárnap a CBS amerikai televíziónak is nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kezei meg vannak-e kötve Ukrajnával kapcsolatban, mivel orosz támogatásra van szüksége az iráni nukleáris program visszaszorításáról szóló tárgyalásokon, Blinken úgy válaszolt: „a legkevésbé sem”.
A Szent Péter téren mondott vasárnapi beszédében a Szentatya hangsúlyozta, hogy aggodalommal követi a növekvő feszültséget, amely „újabb csapást mérhet a békére Ukrajnában, és megkérdőjelezheti a biztonságot az európai kontinensen, még szélesebb következményekkel”. A vasárnapi úrangyala imádságot (Angelus) követő beszédében
„Aki saját érdekeit követi mások kárára, nem méltó saját emberi hivatásához, mely mindannyiunk testvériségét hirdeti” – jelentette ki Ferenc pápa.

Egy sor garanciát kér Oroszország a nyugati hatalmaktól, ezek egyike, hogy a NATO-haderők vonuljanak ki Romániából és Bulgáriából – idézte a Reuters hírügynökség Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki nyilatkozatát.
Nem ez az első alkalom, hogy Ferenc pápa a világ konfliktusoktól érintett térségeiért imanapot tart: 2013-ban Szíriáért, 2018-ban Kongóért és Dél-Szudánért, valamint 2021-ben Libanon békéjéért tartottak imádságnak szentelt napot a Vatikánban és az egyházban.

A román külügyminisztérium (MAE) helytelennek és alaptalannak tartja az orosz külügyi tárca nyilatkozatait a NATO keleti szárnyán lévő szövetséges katonai jelenlétről.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!