
Fotó: Rab Zoltán
A román külügyminisztérium (MAE) helytelennek és alaptalannak tartja az orosz külügyi tárca nyilatkozatait a NATO keleti szárnyán lévő szövetséges katonai jelenlétről.
2022. január 21., 16:122022. január 21., 16:12
2022. január 27., 11:422022. január 27., 11:42
A MAE pénteken közleményt juttatott el az Agerpres hírügynökséghez, amelyben leszögezi, hogy
különösen 2014 óta, amikor Oroszország jogellenesen elfoglalta a Krím ukrajnai területét.
„Ez a magatartás a NATO konstruktív párbeszédre tett kísérletei ellenére jelenleg is egyre erősödik” – teszi hozzá a román külügy.
A MAE rámutat, az a kérés, hogy a NATO-erők állományát, beleértve a csapatokat is, Moszkva igényeinek megfelelően csökkentsék a szövetséghez 1997 után csatlakozott államokban, már szerepel Oroszország 2021 decemberében nyilvánosságra hozott, az európai biztonságra vonatkozó javaslataiban. Ezt a kérést az Észak-atlanti Szövetség egyértelműen elfogadhatatlannak minősítette és elutasította egyrészt nyilvánosan, másrészt a NATO és Oroszország, illetve az USA-Oroszország közötti tárgyalások során, ugyanis
„A szövetségesek határozottan kijelentették, hogy folytatják a kollektív biztonság és védelem megerősítésének politikáját, többek között a szövetséges csapatoknak a keleti szövetségesek területén való jelenléte révén” – szögezi le a román külügy.
A dokumentum szerint
Ugyanakkor Románia reménykedik az Orosz Föderációval való nyílt párbeszéd folytatásában és a biztonsági helyzet rendeződésében – teszi hozzá a tárca.
A Reuters hírügynökség az orosz külügyminisztérium nyilatkozatára hivatkozva azt írta, hogy Oroszország jogilag kötelező érvényű garanciákat kért a nyugati hatalmaktól, többek között azt, hogy a NATO-haderők vonuljanak ki Romániából és Bulgáriából, a NATO pedig ne terjeszkedjen tovább, térjen vissza 1997-es határaihoz – írja az Agerpres.

Egy sor garanciát kér Oroszország a nyugati hatalmaktól, ezek egyike, hogy a NATO-haderők vonuljanak ki Romániából és Bulgáriából – idézte a Reuters hírügynökség Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki nyilatkozatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
A kormányprogram egyik legfőbb célkitűzése az alacsony összegű nyugdíjak emelése lesz – közölte Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy tervei szerint csütörtökön nyújtja be a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterek névsorát.
szóljon hozzá!