
Fotó: Rab Zoltán
A román külügyminisztérium (MAE) helytelennek és alaptalannak tartja az orosz külügyi tárca nyilatkozatait a NATO keleti szárnyán lévő szövetséges katonai jelenlétről.
2022. január 21., 16:122022. január 21., 16:12
2022. január 27., 11:422022. január 27., 11:42
A MAE pénteken közleményt juttatott el az Agerpres hírügynökséghez, amelyben leszögezi, hogy
különösen 2014 óta, amikor Oroszország jogellenesen elfoglalta a Krím ukrajnai területét.
„Ez a magatartás a NATO konstruktív párbeszédre tett kísérletei ellenére jelenleg is egyre erősödik” – teszi hozzá a román külügy.
A MAE rámutat, az a kérés, hogy a NATO-erők állományát, beleértve a csapatokat is, Moszkva igényeinek megfelelően csökkentsék a szövetséghez 1997 után csatlakozott államokban, már szerepel Oroszország 2021 decemberében nyilvánosságra hozott, az európai biztonságra vonatkozó javaslataiban. Ezt a kérést az Észak-atlanti Szövetség egyértelműen elfogadhatatlannak minősítette és elutasította egyrészt nyilvánosan, másrészt a NATO és Oroszország, illetve az USA-Oroszország közötti tárgyalások során, ugyanis
„A szövetségesek határozottan kijelentették, hogy folytatják a kollektív biztonság és védelem megerősítésének politikáját, többek között a szövetséges csapatoknak a keleti szövetségesek területén való jelenléte révén” – szögezi le a román külügy.
A dokumentum szerint
Ugyanakkor Románia reménykedik az Orosz Föderációval való nyílt párbeszéd folytatásában és a biztonsági helyzet rendeződésében – teszi hozzá a tárca.
A Reuters hírügynökség az orosz külügyminisztérium nyilatkozatára hivatkozva azt írta, hogy Oroszország jogilag kötelező érvényű garanciákat kért a nyugati hatalmaktól, többek között azt, hogy a NATO-haderők vonuljanak ki Romániából és Bulgáriából, a NATO pedig ne terjeszkedjen tovább, térjen vissza 1997-es határaihoz – írja az Agerpres.

Egy sor garanciát kér Oroszország a nyugati hatalmaktól, ezek egyike, hogy a NATO-haderők vonuljanak ki Romániából és Bulgáriából – idézte a Reuters hírügynökség Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki nyilatkozatát.
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
szóljon hozzá!