Fotó: Facebook/Antony Blinken
Az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi a kiszivárgott hírszerzési iratok ügyét, de továbbra sem tudják, hogyan kerültek az internetre – ismerte el az amerikai védelmi miniszter Antony Blinken külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján kedden Washingtonban.
2023. április 12., 08:032023. április 12., 08:03
2023. április 12., 08:042023. április 12., 08:04
Lloyd Austin a Fülöp-szigetek kormánydelegációjával tartott megbeszélés utáni sajtóértekezleten a kiszivárgott minősített dokumentumokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „az iratok valahol az interneten voltak, hogy pontosan hol, és hogy kinek volt ezekhez hozzáférése, ezen a ponton nem ismerjük”. A miniszter arra a kérdésre, hogy hírszerzési hiba történt-e, amikor ő is csak azon a napon értesült az ügyről, amikor a sajtó is beszámolt róla, azt válaszolta, hogy azok az iratok, amelyekről tudomása van idén február 28-án és március 1-én keletkeztek, arról pedig nem tud, hogy korábbiak is forogtak-e a világhálón, de erre választ találnak majd.
Arról is beszámolt, hogy egyeztetett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel a kiszivárgott dokumentumokról, amelyek ukrán katonai terveket is tartalmaztak, és megállapította, hogy Ukrajna nem egyetlen meghatározott tervet követ. Hozzátette, hogy
Antony Blinken külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az iratok között olvasható információ arról, miszerint az ukrán hírszerzés ügynökei oroszországi és fehéroroszországi dróntámadásokat hajtottak végre és továbbiakat készítettek elő, azt felelte, hogy nem kommentálná Ukrajna egyes cselekményeit, amikor szuverenitásának és területi integritásának védelméről van szó. Hozzátette, hogy
Antony Blinken arról is beszámolt, hogy kedden beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, akinek megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajna erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megvédje területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.
A kedd esti összegzések szerint mintegy 53 titkos, illetve minősített irat került az internetre a közelmúltban, amelyek az ukrán háborúról szóló tervek és adatok mellett érintik Dél-Koreát, Egyiptomot, és az Egyesült Arab Emirátusokat is. Olyan iratokról van szó, amelyek az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon napi jelentéseiben szerepelnek, és amelyek mintegy 1000 és 5000 közötti, arra megfelelő felhatalmazással rendelkező személyhez jutnak el.
bár ezt az Egyesült Államok korábban többször is cáfolja.
A dokumentum szerint Nagy-Britannia mintegy 50, Lettország 17, Franciaország 15, az Egyesült Államok 17, Hollandia pedig egy katonát küldött az oroszok által megtámadott országba.
Emellett a román légtérben végzett NATO felderítő repülések is szerepelnek benne.
Szakértők szerint ugyanakkor az iratok valódisága kétséges, könnyen előfordulhat, hogy azokat az oroszok manipulálták, mielőtt nyilvánosságra hozták volna őket.
Az ügyben az amerikai igazságügyi minisztérium már korábban bűnügyi nyomozást indított.
Hétfőn az AP hírügynökség arról számolt be, hogy az iratok között szerepel, hogy az amerikai hírszerzés tudomására jutott az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat és az Egyesült Arab Emirátusok közötti állítólagos együttműködés amerikai és brit hírszerző ügynökségek ellen.
A Washington Post arról írt szintén hétfőn, hogy
és amivel kapcsolatban arra utasította a tisztségviselőket, hogy azt tartsák titokban a Nyugat előtt.
Erre reagálva az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője a napilapnak küldött nyilatkozatban azt írta, hogy Egyiptom álláspontja a válságba való be nem avatkozás a konfliktus kezdetet óta, és elkötelezett az egyenlő távolság megtartása mellett mindkét féltől, miközben megerősíti Egyiptom támogatását az ENSZ alapokmánya, a nemzetközi jog és az ENSZ Közgyűlésének határozatai iránt.
Magyar és izraeli hivatalos személyeket is megfigyelt a CIA
A napokban kiszivárgott amerikai iratokból az is kiderül, hogy az Egyesült Államok hírszerzése ukrán tábornokokat, magyar, izraeli és dél-koreai hivatalos személyiségeket, valamint az Atomenergia Ügynökség több tisztségviselőjét is megfigyelte – közölte a Mandiner az Economist alapján.
A cikk szerint a hírszerzők különféle módszereket alkalmaztak. Az egyik eljárás az volt, hogy telefonra telepítettek poloskát, de más módon is rögzítettek beszélgetéseket. Így azonban a célpontok ki tudják deríteni, hogyan szerzi Amerika az információkat – fűzték hozzá, kiemelve: ez lehet az utóbbi egy évtized egyik legjelentősebb hírszerzési botránya Thomas Rid, a Johns Hopkins Egyetem professzora szerint, aki felidézte a Snowden-ügyet, valamint azt, amikor 2016-ban a Nemzetbiztonsági Ügynökség, majd egy évvel később a CIA adattárából csempésztek ki kényes információkat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás