„Bevonul az EU? Megtörténhet, hogy hivatalosan is uniós kiképzőket küldenek Ukrajnába
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
2025. április 17., 09:332025. április 17., 09:33
Hipper nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter elmondta, hogy az uniós tagállamok az EU külügyminiszteri tanácsának hétfői luxembourgi ülésén megvitatták a kezdeményezést.
„Valóban, erről szó volt” – mondta Hipper. „De a lényeg itt az, hogy Ukrajnát támogassuk és a lehető legjobban megerősítsük” – tette hozzá.
„A megbeszélések folyamatban vannak a misszióval kapcsolatban, de ennél többet jelenleg nem tudok megosztani” – mondta.
A hétfői találkozót követően Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője is említést tett egy esetleges kiképzési misszióról folytatott megbeszélésekről.
„Megvan a missziónk az ukrán katonák kiképzésére, már több mint 73 ezer katonát képeztek ki. Tehát ma (április 14-én) arról is tárgyaltunk, hogy mit tehetünk még a missziókkal kapcsolatban" – mondta Kallas.
– tette hozzá.
További részletekkel azonban nem szolgált.
A koalíció olyan országok csoportja, amelyek békefenntartó csapatokat és más biztonsági garanciákat ígértek Ukrajnának egy esetleges tűzszünet esetén.
A koalíció megbeszélésein legalább 37 ország, köztük európai, ázsiai és nemzetközösségi országok vettek részt, és a jelentések szerint 15 ország kész csapatokat küldeni. Más tagokat arra kértek, hogy más formában nyújtsanak támogatást, beleértve a hírszerzést, fegyvereket vagy tengeri támogatást.
Eközben Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes szerdán közölte: Ukrajna és az Egyesült Államok „jelentős előrelépést” ért el az ásványi anyagokról szóló megállapodásról folytatott tárgyalásokon, és a közeljövőben aláírják a memorandumot.
Mint ismeretes, Donald Trump amerikai elnök ásványi anyagokkal kapcsolatos kétoldalú megállapodásra törekszik az Ukrajna orosz megszállás elleni háborújának befejezésére irányuló törekvésének részeként.
Trump ebben látja azt a lehetőséget is, hogy visszaszerezze azokat a dollármilliárdokat, amelyeket az Egyesült Államok az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra költött.
„Technikai csapataink nagyon alaposan együtt dolgoztak a megállapodáson, és jelentős előrelépés történt. Jogi munkatársaink számos pontot kiigazítottak a megállapodástervezetben" – mondta Szviridenko az X közösségi portálon közzétett bejegyzésében.
Szviridenko szerint a megállapodással kapcsolatos munka folytatódik, és mindkét fél megállapodott abban, hogy a közeljövőben aláírnak egy memorandumot, amely az előrehaladás rögzítésének első lépése.
Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszterhelyettes az állami televízióban elmondta, hogy a tárgyalások haladnak, és valószínű, hogy hamarosan aláírhatják az ideiglenes dokumentumot, vagyis a memorandumot.
– mondta Kacska.
Az Egyesült Államok 300 milliárd dollárról mintegy 100 milliárd dollárra csökkentette az Ukrajnának az orosz invázió óta 2022-ben nyújtott támogatás költségére vonatkozó becslést – jelentette szerdán a Bloomberg News az ügyet ismerő személyekre hivatkozva.
A múlt hónapban a Trump-kormányzat új, kiterjedtebb ásványi nyersanyagokra vonatkozó megállapodást javasolt, amely nem ad Ukrajnának jövőbeli biztonsági garanciákat, de megköveteli, hogy egy közös befektetési alapba helyezze a természeti erőforrások állami és magánvállalatok általi kiaknázásából származó összes bevételt Ukrajna egész területén.
– mondta Szviridenko, de további részleteket nem közölt.
„Lehetőséget teremt a beruházások és a fejlődés számára Ukrajnában, és megteremti a kézzelfogható gazdasági növekedés feltételeit Ukrajna és az Egyesült Államok számára egyaránt” – mondta.
Mindeközben Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdai kijevi sajtótájékoztatóján azt közölte: Oroszország több mint 30 alkalommal mért csapást Ukrajna energetikai infrastruktúrájára március 25. óta, az érvényben lévő úgynevezett energetikai tűzszünet ellenére.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Kijev az Egyesült Államok közreműködésével létrejött, az energetikai létesítmények elleni támadásokat tiltó egyezség megsértésének minden egyes esetét részletezve „eljuttatja a partnerállamok fővárosaiba és a nemzetközi szervezetek székhelyeire”.
Tihij megjegyezte, hogy
a dél-ukrajnai mikolajivi régióban, valamint Herszon környékén transzformátorokat ért találat, míg az ország középső részében lévő Poltava megyében egy elektromos távvezeték sérült meg orosz támadások következtében.
„Ukrajna rendszeresen tájékoztatja nemzetközi partnereit, köztük az Egyesült Államokat is, ezekről a támadásokról”
– tette hozzá a szóvivő. A Donyeck megyei ügyészi hivatal a közöségi oldalakon arról tájékoztatott, hogy
Az eset ezúttal a donyecki régió volnovahai járásában történt. Az ügyészség közölte, hogy eljárást indított az ukrán büntetőtörvénykönyv alapján, halált okozó háborús bűncselekmény elkövetéséért. Az előzetes információk szerint április 11-én három ukrán katona teljesített harci feladatokat a volnovahai járásban található Rozdolne település közelében. A közlemény szerint
az orosz erők az ostrom során fogságba ejtették őket, és az egyik fegyvertelen ukrán katonát automata gépkarabéllyal agyonlőtték.
„A hadifoglyok megölése súlyos megsértése a genfi egyezményeknek, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül” – emlékeztetett az ügyészség.
Ugyanakkor szintén szerdán az orosz védelmi minisztérium azt közölte:
Energetikai objektumot a belgorodi, a brjanszki, a kurszki és a herszoni régióban ért tüzérségi, illetve dróncsapás a tárca szerint. A Herszon megyei Csaplini járásban a Szivasszakaja elektromos alállomást ért támadás nyomán helyszínre érkezett mentőalakulatok hat tagja megsebesült egy pilóta nélküli repülőszerkezettel végrehajtott megismételt csapás következtében.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak szerdán kijelentette: számára egyelőre nem ismeretes, mikor jár le a március 18-án meghirdetett harmincnapos moratórium, amely elvileg április 16-án zárul.
„Tájékoztatni fogjuk önöket, egyelőre nem állok készen arra, hogy meghozott döntésről tájékoztassam önöket” – mondta.
Az energetikai objektumokra vonatkozó támadási tilalom a Moszkva és Washington közötti tárgyalások eredményeként született meg. Peszkov hétfőn azt mondta,
Az orosz védelmi és külügyminisztérium korábban többször úgy nyilatkozott, hogy Oroszország szigorúan betartja a tilalmat, miközben az ukrán fél rendszeresen támad orosz létesítményeket. Moszkva a csapásokról tájékoztatta Washingtont.
Ukrán elnök: a fronton használt fegyverek csaknem felét Ukrajnában gyártották
Az ukrán hadsereg által a fronton használt fegyverek több mint 40 százalékát Ukrajnában gyártották – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán egy kijevi rendezvényen.
Az államfő az ukrán védelmi ipar napja alkalmából tartott díjátadó ünnepségen szólalt fel. A beszédet később nyilvánosságra hozta Telegram-oldalán.
„Ma kitüntetésekkel ismertem el a védelmi ipari komplexumunk dolgozóit. A fronton az országunk védelmére használt fegyverek több mint 40 százaléka Ukrajnában készült” – emelte ki beszédében Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy ez a tendencia változatlan. Szavai szerint Ukrajna egyre többet fog gyártani – önállóan és partnereivel közösen –, hogy képes legyen szavatolni önmaga biztonságát.
„Ukrajnának mindig szüksége lesz saját gyártású erős fegyverekre, hogy államunk erős lehessen. Ukrajnának mindig szüksége lesz saját technológiai fölényre is, hogy Oroszország tudja: minden csapásra válaszolni fogunk” – fogalmazott az elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.
A külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy kapcsolatban áll egy román állampolgárral, aki a Spanyolországban történt vasúti balesetben érintett vonatok egyikén utazott.
Románia azon mintegy 60 ország között van, amelyeket Donald Trump amerikai elnök meghívott egy új nemzetközi kezdeményezésbe, a béketanácsába.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!