„Bevonul az EU? Megtörténhet, hogy hivatalosan is uniós kiképzőket küldenek Ukrajnába
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
2025. április 17., 09:332025. április 17., 09:33
Hipper nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter elmondta, hogy az uniós tagállamok az EU külügyminiszteri tanácsának hétfői luxembourgi ülésén megvitatták a kezdeményezést.
„Valóban, erről szó volt” – mondta Hipper. „De a lényeg itt az, hogy Ukrajnát támogassuk és a lehető legjobban megerősítsük” – tette hozzá.
„A megbeszélések folyamatban vannak a misszióval kapcsolatban, de ennél többet jelenleg nem tudok megosztani” – mondta.
A hétfői találkozót követően Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője is említést tett egy esetleges kiképzési misszióról folytatott megbeszélésekről.
„Megvan a missziónk az ukrán katonák kiképzésére, már több mint 73 ezer katonát képeztek ki. Tehát ma (április 14-én) arról is tárgyaltunk, hogy mit tehetünk még a missziókkal kapcsolatban" – mondta Kallas.
– tette hozzá.
További részletekkel azonban nem szolgált.
A koalíció olyan országok csoportja, amelyek békefenntartó csapatokat és más biztonsági garanciákat ígértek Ukrajnának egy esetleges tűzszünet esetén.
A koalíció megbeszélésein legalább 37 ország, köztük európai, ázsiai és nemzetközösségi országok vettek részt, és a jelentések szerint 15 ország kész csapatokat küldeni. Más tagokat arra kértek, hogy más formában nyújtsanak támogatást, beleértve a hírszerzést, fegyvereket vagy tengeri támogatást.
Eközben Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes szerdán közölte: Ukrajna és az Egyesült Államok „jelentős előrelépést” ért el az ásványi anyagokról szóló megállapodásról folytatott tárgyalásokon, és a közeljövőben aláírják a memorandumot.
Mint ismeretes, Donald Trump amerikai elnök ásványi anyagokkal kapcsolatos kétoldalú megállapodásra törekszik az Ukrajna orosz megszállás elleni háborújának befejezésére irányuló törekvésének részeként.
Trump ebben látja azt a lehetőséget is, hogy visszaszerezze azokat a dollármilliárdokat, amelyeket az Egyesült Államok az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra költött.
„Technikai csapataink nagyon alaposan együtt dolgoztak a megállapodáson, és jelentős előrelépés történt. Jogi munkatársaink számos pontot kiigazítottak a megállapodástervezetben" – mondta Szviridenko az X közösségi portálon közzétett bejegyzésében.
Szviridenko szerint a megállapodással kapcsolatos munka folytatódik, és mindkét fél megállapodott abban, hogy a közeljövőben aláírnak egy memorandumot, amely az előrehaladás rögzítésének első lépése.
Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszterhelyettes az állami televízióban elmondta, hogy a tárgyalások haladnak, és valószínű, hogy hamarosan aláírhatják az ideiglenes dokumentumot, vagyis a memorandumot.
– mondta Kacska.
Az Egyesült Államok 300 milliárd dollárról mintegy 100 milliárd dollárra csökkentette az Ukrajnának az orosz invázió óta 2022-ben nyújtott támogatás költségére vonatkozó becslést – jelentette szerdán a Bloomberg News az ügyet ismerő személyekre hivatkozva.
A múlt hónapban a Trump-kormányzat új, kiterjedtebb ásványi nyersanyagokra vonatkozó megállapodást javasolt, amely nem ad Ukrajnának jövőbeli biztonsági garanciákat, de megköveteli, hogy egy közös befektetési alapba helyezze a természeti erőforrások állami és magánvállalatok általi kiaknázásából származó összes bevételt Ukrajna egész területén.
– mondta Szviridenko, de további részleteket nem közölt.
„Lehetőséget teremt a beruházások és a fejlődés számára Ukrajnában, és megteremti a kézzelfogható gazdasági növekedés feltételeit Ukrajna és az Egyesült Államok számára egyaránt” – mondta.
Mindeközben Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdai kijevi sajtótájékoztatóján azt közölte: Oroszország több mint 30 alkalommal mért csapást Ukrajna energetikai infrastruktúrájára március 25. óta, az érvényben lévő úgynevezett energetikai tűzszünet ellenére.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Kijev az Egyesült Államok közreműködésével létrejött, az energetikai létesítmények elleni támadásokat tiltó egyezség megsértésének minden egyes esetét részletezve „eljuttatja a partnerállamok fővárosaiba és a nemzetközi szervezetek székhelyeire”.
Tihij megjegyezte, hogy
a dél-ukrajnai mikolajivi régióban, valamint Herszon környékén transzformátorokat ért találat, míg az ország középső részében lévő Poltava megyében egy elektromos távvezeték sérült meg orosz támadások következtében.
„Ukrajna rendszeresen tájékoztatja nemzetközi partnereit, köztük az Egyesült Államokat is, ezekről a támadásokról”
– tette hozzá a szóvivő. A Donyeck megyei ügyészi hivatal a közöségi oldalakon arról tájékoztatott, hogy
Az eset ezúttal a donyecki régió volnovahai járásában történt. Az ügyészség közölte, hogy eljárást indított az ukrán büntetőtörvénykönyv alapján, halált okozó háborús bűncselekmény elkövetéséért. Az előzetes információk szerint április 11-én három ukrán katona teljesített harci feladatokat a volnovahai járásban található Rozdolne település közelében. A közlemény szerint
az orosz erők az ostrom során fogságba ejtették őket, és az egyik fegyvertelen ukrán katonát automata gépkarabéllyal agyonlőtték.
„A hadifoglyok megölése súlyos megsértése a genfi egyezményeknek, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül” – emlékeztetett az ügyészség.
Ugyanakkor szintén szerdán az orosz védelmi minisztérium azt közölte:
Energetikai objektumot a belgorodi, a brjanszki, a kurszki és a herszoni régióban ért tüzérségi, illetve dróncsapás a tárca szerint. A Herszon megyei Csaplini járásban a Szivasszakaja elektromos alállomást ért támadás nyomán helyszínre érkezett mentőalakulatok hat tagja megsebesült egy pilóta nélküli repülőszerkezettel végrehajtott megismételt csapás következtében.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak szerdán kijelentette: számára egyelőre nem ismeretes, mikor jár le a március 18-án meghirdetett harmincnapos moratórium, amely elvileg április 16-án zárul.
„Tájékoztatni fogjuk önöket, egyelőre nem állok készen arra, hogy meghozott döntésről tájékoztassam önöket” – mondta.
Az energetikai objektumokra vonatkozó támadási tilalom a Moszkva és Washington közötti tárgyalások eredményeként született meg. Peszkov hétfőn azt mondta,
Az orosz védelmi és külügyminisztérium korábban többször úgy nyilatkozott, hogy Oroszország szigorúan betartja a tilalmat, miközben az ukrán fél rendszeresen támad orosz létesítményeket. Moszkva a csapásokról tájékoztatta Washingtont.
Ukrán elnök: a fronton használt fegyverek csaknem felét Ukrajnában gyártották
Az ukrán hadsereg által a fronton használt fegyverek több mint 40 százalékát Ukrajnában gyártották – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán egy kijevi rendezvényen.
Az államfő az ukrán védelmi ipar napja alkalmából tartott díjátadó ünnepségen szólalt fel. A beszédet később nyilvánosságra hozta Telegram-oldalán.
„Ma kitüntetésekkel ismertem el a védelmi ipari komplexumunk dolgozóit. A fronton az országunk védelmére használt fegyverek több mint 40 százaléka Ukrajnában készült” – emelte ki beszédében Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy ez a tendencia változatlan. Szavai szerint Ukrajna egyre többet fog gyártani – önállóan és partnereivel közösen –, hogy képes legyen szavatolni önmaga biztonságát.
„Ukrajnának mindig szüksége lesz saját gyártású erős fegyverekre, hogy államunk erős lehessen. Ukrajnának mindig szüksége lesz saját technológiai fölényre is, hogy Oroszország tudja: minden csapásra válaszolni fogunk” – fogalmazott az elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!