Továbbra is bizonytalan a magyar–román államfői találkozó időpontja. Februárra várták Klaus Johannist Budapestre, de a vizit dátumának kijelölése végül elmaradt, a román államfő hivatala nem tartotta megfelelőnek a hónapot – értesült a Magyar Nemzet.
2016. április 07., 16:082016. április 07., 16:08
A lap úgy tudja, Johannisék márciusi, illetve áprilisi időpontra kértek javaslatot, de ezt a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal Áder János sűrű programja miatt utasította el. Így tovább csúszik a magas szintű találkozó, amely nélkül nehezen lehet jószomszédi viszonyról beszélni.
Az RMDSZ egyébként folyamatosan szorgalmazza az államközi párbeszéd erősítését, csakhogy a diplomáciát jelenleg a bukaresti politikában háttérbe szorított magyar párt nem tudja befolyásolni. Bár az elnöki látogatás körüli huzavonának ehhez nincs köze, kétségtelenül ártott a szász származású román államfő magyarországi megítélésének, hogy visszavonta Tőkés László állami kitüntetését.
Szijjártó Péter január végén járt Bukarestben, az akkori külügyminiszteri megbeszélései Lazăr Comănescuval érezhetően barátibb hangnemben zajlottak, mint a korábbi, budapesti tárgyalások a szociáldemokrata Bogdan Aurescuval. A lap szerint az új, választott román kabinet megalakulásáig, vagyis a szakértői Cioloş-kormány regnálása alatt nem várható hivatalos miniszterelnöki találkozó.
Cioloşék eddig tartózkodtak a korábban már megszokottá vált, Magyarországnak és Orbán Viktornak címzett bíráló üzengetésektől, de elemzők szerint a mostani vezetés is fenntartásokkal kezeli a magyar kormányt euroszkeptikus megnyilatkozásai, valamint az Oroszországgal fenntartott szoros kapcsolatai miatt. Bukarest az Egyesült Államok egyik legelkötelezettebb európai szövetségesének számít, s a többségében románok lakta Moldovai Köztársaság „gyámjaként\" feszült a viszonya Moszkvával. Romániában egyes biztonságpolitikai szakértők, de a titkosszolgálatok is részben orosz zavarkeltést látnak a székely autonómiatörekvésekben, amit lazán összefüggésbe hoznak Orbán „oroszbarátságával\".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!