Hirdetés

Izrael: bizonyítékok vannak arra, hogy a Hamász kórházakat használ pajzsként a támadásai során

•  Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) olyan bizonyítékot hoztak nyilvánosságra, amely szerint a Hamász polgári infrastruktúrát, köztük kórházakat és játszótereket használ pajzsként az Izrael elleni támadások során.

Hírösszefoglaló

2023. november 06., 08:042023. november 06., 08:04

Daniel Hagari ellentengernagy, az izraeli hadsereg fő szóvivője egy vasárnapi sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Hamász többek között a Gázai övezet északi részén lévő indonéziai kórházat használja pajzsként a rakétáira adott izraeli válaszlépésekkel szemben.

Hagari légifelvételeket mutatott a kórházról, rámutatva a közelben lévő eszközökre, amelyek szerinte rakétavetők.

Hirdetés

„Csak 75 méterre, 80 méterre van a kórház. Itt az IDF azonosított egy kilövőállást, vagyis innen indították a rakétákat” – állította Hagari, azzal vádolva a palesztin fegyveres mozgalmat, hogy

a rakétaindító állásokat annak tudatában helyezi el ott, hogy az e célpontokra mért izraeli légicsapások kárt okoznának a kórházban.

Hagari légi felvételeket is mutatott arról, ami szerinte egy alagútnyílás volt a Sejk Hamad bin Kalifa al-Tani kórháznál.

„Egy alagút, amelyet a terror infrastruktúrájához használtak a katari kórházban. Ha ez nem lenne elég... a terroristák a kórházból lövöldöznek a katonáinkra is” – mondta Hagari.

Korábban vasárnap az IDF közölte, hogy

„kilövőgödröket” és „rakétaindító berendezéseket azonosított egy régi játszótéren a Gázai övezetben”.

Az IDF éjszakai videót mellékelt arról, ami szerinte négy rakétaindító csöve volt, „mindössze öt méterre egy gyermekmedencétől”.

A CNN biztonsági szakértője, aki a felvételeket megvizsgálta, azt mondta, hogy úgy tűnik, valóban azt mutatják, amit az IDF állít.

A ramallahi székhelyű Palesztin Hatóság egészségügyi minisztere, Mai Al-Kaila elutasította az izraeli hadsereg állításait, mondván, Izrael célja, hogy „ürügyeket teremtsen a (kórházak) célba vételére”.

„Izrael mindig kifogásokat kreál, és elméleteket és hazugságokat talál ki, hogy legitimálja terveit és akcióit” – mondta a CNN-nek.

A Hamász által ellenőrzött gázai kormány médiahivatalának vezetője, Szalama Marúf szintén elutasította az állításokat az Al-Sífa kórház előtt tartott sajtótájékoztatón vasárnap este.

„(Izrael) mészárlásokat folytat a kórházak ellen” – mondta, miközben mögötte mentőautók hozták be a sérülteket kezelésre. „Az elmúlt órában kiterjedt légicsapások voltak a Gázai övezet kórházainak közelében”.

Eközben Izrael Egyesült Államokbeli nagykövete vasárnap leszögezte:

Izrael nyitott egy humanitárius szünetre a harcokban a Gázai övezetben, ha az a túszok szabadulását jelenti.

Michael Herzog a CBS televíziónak adott interjúban ugyanakkor úgy vélte, a Hamász nem gondolja komolyan a túszok elengedését.
Az izraeli diplomata állítása szerint mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az izraeli katonaság elkülönítse a terroristákat a palesztin civilektől.

Emlékeztetett arra, hogy

az izraeli hatóságok arra szólítják fel a polgári lakosságot, hogy a Gázai övezet déli része felé költözzenek, oda, ahol „nem érheti baj” őket, miközben a Hamász mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt megakadályozza.

A nagykövet a polgári lakosok halálát „tragikusnak” nevezte, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Izrael nem adhat védettséget a Hamásznak csak azért, mert civilek mögé bújik.

Élesen bírálta ugyanakkor az Egyesült Államok diplomáciai megközelítését a Palesztin Hatóság volt Egyesült Államokbeli nagykövete, aki jelenleg az Egyesült Királyságban vezeti a palesztin külképviseletet.

Huszam Zomlot szintén a CBS televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak a tisztességes közvetítő szerepében kellene feltűnnie, és nem az „izraeli narratívát átvennie”. Egyben

bírálta, hogy Washington visszautasítja a tűzszünetre vonatkozó felhívásokat és ehelyett a „humanitárius szünet” elképzelését teszi magáévá.

A palesztin diplomata „feszültnek” nevezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnökének vasárnapi találkozóját.

Blinken egyébként vasárnap Bagdadban tartott sajtótájékoztatóján az Irán által támogatott fegyveresek támadásaira reagálva kijelentette: az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Iránnal, de megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje embereit, akár katonák, akár civilek.

Az amerikai diplomácia vezetője megismételte, hogy

világos üzenetet akar küldeni, senki ne próbálja a Gázai övezetben kialakult konfliktust előnyére fordítani és fenyegetni az Irakban, valamint a régió más országaiban dolgozó amerikaiakat.

„Ne tegyék!” – fogalmazott a külügyminiszter, aki előre be nem jelentett kitérőt tett Irakban közel-keleti útja során.
Antony Blinken bagdadi látogatásával egy időben közölték amerikai katonai illetékesek, hogy Szíriában újabb dróntámadást intéztek egy amerikai katonai bázis ellen. A Tel Baider támaszponton szolgáló amerikai erők megsemmisítették a katonai eszközt. Október 17-e óta 32 alkalommal lőttek ki, vagy indítottak a Szíriában és Irakban állomásozó amerikai erők ellen rakétát, vagy drónt, többségében Irán által támogatott fegyveres csoportok.

Eddig 21 amerikai katona szenvedett kisebb sérülést ezek következtében.

Antony Blinken Bagdadban, Mohammed asz-Szudáni iraki miniszterelnökkel folytatott megbeszélését „őszinte és fontos” tárgyalásnak nevezte és úgy fogalmazott,

„azon dolgozunk keményen, hogy biztosítsuk, a gázai övezeti konfliktus nem mérgesedik el és nem terjed át más helyekre, akár Irakra, akár a régió más részeire”.

Az Egyesült Államok által szorgalmazott, a harcokra vonatkozó „humanitárius szünettel kapcsolatban” a külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy egy ilyen lépés javítsa a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász által túszként tartott külföldiek kiszabadulásának esélyeit.

Arab államok kormányainak tagjaival Jordániában folytatott szombati tárgyalásával kapcsolatban elismerte, hogy

a fegyverszünetet illetően komolyak a nézetkülönbségek az arab országok vezetőivel, akik számára a teljes tűzszünet elfogadható, ugyanakkor az Egyesült Államok egy rövid időre kiterjedő humanitárius szünetet szeretne.

A Palesztin Hatóság vezetőivel szintén vasárnap tartott megbeszélésről Antony Blinken azt mondta, hogy egyelőre mindenki a jelen helyzet megoldására figyel, de ami a Gázai övezet jövőjét illeti, abban a palesztin elképzeléseknek, nézeteknek és palesztin hangoknak kell a középpontban szerepelniük. A „palesztin hangok” képviselője a Palesztin Hatóság, ezért fontos, hogy vezető szerepet töltsön be a Gázai övezet, és Ciszjordánia jövőjének meghatározásában – mondta.

Ferenc pápa telefonon egyeztetett Ebrahim Raiszi iráni elnökkel

A közel-keleti helyzetről beszélt egymással Ferenc pápa és Ebrahim Raiszi - jelentette be a Vatikán, amely közösségi oldalán közölte a hírt vasárnap este.
A pápai állam diplomáciai forrásai a sajtónak úgy nyilatkoztak, hogy az egyeztetést az iráni elnök kérte. A beszélgetéshez alkalmat a Vatikán Állam és Irán közötti diplomáciai kapcsolatok hetvenéves évfordulója nyújtott.
Az Irna iráni hírügynökség beszámolója szerint Ferenc pápa azt mondta, mindent megtesz a harcok leállítása és annak érdekében, hogy Gázában ne öljenek meg több nőt és gyermeket. Az iráni elnök emberiség elleni bűntettnek, az évszázad legnagyobb népirtásának nevezte a „cionista rezsim Gázában elkövetett borzalmas cselekedeteit”. Hangoztatta, hogy a Gázavárosban található templom bombázása, valamint a palesztinok történelmi örökségének elpusztítása a többi vallást is célba veszi, az Amerikai Egyesült Államok és egyes nyugat-európai országok együttműködésével.
A katolikus egyházfő a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében ismételten azonnali tűszünetet sürgetett, és arra kérte a szembenálló feleket, álljanak le a harcokkal. Ferenc pápa súlyosnak nevezte a palesztin területek helyzetét és a Hamász terrorista szervezet kezében levő túszok szabadon engedését kérte.
Nem ez volt az első kapcsolatfelvétel a Szentszék és Irán között: a Hamász október 7-i támadását követően a vatikáni külügyminiszterként ismert Paul Richard Gallagher érsek az Iráni Iszlám Köztársaság külügyi tárcáját vezető Hossein Amir-Abdollahiannal egyeztetett. Gallagher érsek a Szentszék aggodalmát tolmácsolta az Izraelben és a palesztin területeken zajló események miatt hangoztatva, hogy el kell kerülni a konfliktus szélesedését.
Ferenc pápa október 22-én az amerikai elnök Joe Bidennel egyeztetett telefonon, október 26-án pedig a török elnök Recep Tayyip Erdogannal.
A békéről szól Ferenc pápa hétfői találkozója is több mint hétezer gyerekkel, akik a világ 84 országából érkeznek a Vatikánba.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 21., péntek

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint

Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy

A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy
2026. augusztus 21., péntek

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett

Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett
2026. augusztus 21., péntek

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára

Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél
2026. augusztus 20., csütörtök

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből

Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből
2026. augusztus 20., csütörtök

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője

Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt

Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt
2026. augusztus 20., csütörtök

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt

Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt
2026. augusztus 19., szerda

Tarr Zoltán ismét bocsánatot kért a határon túli magyarok politikai eszközként való használatáért

Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.

Tarr Zoltán ismét bocsánatot kért a határon túli magyarok politikai eszközként való használatáért
Hirdetés
Hirdetés