Hirdetés

Izrael: bizonyítékok vannak arra, hogy a Hamász kórházakat használ pajzsként a támadásai során

•  Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) olyan bizonyítékot hoztak nyilvánosságra, amely szerint a Hamász polgári infrastruktúrát, köztük kórházakat és játszótereket használ pajzsként az Izrael elleni támadások során.

Hírösszefoglaló

2023. november 06., 08:042023. november 06., 08:04

Daniel Hagari ellentengernagy, az izraeli hadsereg fő szóvivője egy vasárnapi sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Hamász többek között a Gázai övezet északi részén lévő indonéziai kórházat használja pajzsként a rakétáira adott izraeli válaszlépésekkel szemben.

Hagari légifelvételeket mutatott a kórházról, rámutatva a közelben lévő eszközökre, amelyek szerinte rakétavetők.

Hirdetés

„Csak 75 méterre, 80 méterre van a kórház. Itt az IDF azonosított egy kilövőállást, vagyis innen indították a rakétákat” – állította Hagari, azzal vádolva a palesztin fegyveres mozgalmat, hogy

a rakétaindító állásokat annak tudatában helyezi el ott, hogy az e célpontokra mért izraeli légicsapások kárt okoznának a kórházban.

Hagari légi felvételeket is mutatott arról, ami szerinte egy alagútnyílás volt a Sejk Hamad bin Kalifa al-Tani kórháznál.

„Egy alagút, amelyet a terror infrastruktúrájához használtak a katari kórházban. Ha ez nem lenne elég... a terroristák a kórházból lövöldöznek a katonáinkra is” – mondta Hagari.

Korábban vasárnap az IDF közölte, hogy

„kilövőgödröket” és „rakétaindító berendezéseket azonosított egy régi játszótéren a Gázai övezetben”.

Az IDF éjszakai videót mellékelt arról, ami szerinte négy rakétaindító csöve volt, „mindössze öt méterre egy gyermekmedencétől”.

A CNN biztonsági szakértője, aki a felvételeket megvizsgálta, azt mondta, hogy úgy tűnik, valóban azt mutatják, amit az IDF állít.

A ramallahi székhelyű Palesztin Hatóság egészségügyi minisztere, Mai Al-Kaila elutasította az izraeli hadsereg állításait, mondván, Izrael célja, hogy „ürügyeket teremtsen a (kórházak) célba vételére”.

„Izrael mindig kifogásokat kreál, és elméleteket és hazugságokat talál ki, hogy legitimálja terveit és akcióit” – mondta a CNN-nek.

A Hamász által ellenőrzött gázai kormány médiahivatalának vezetője, Szalama Marúf szintén elutasította az állításokat az Al-Sífa kórház előtt tartott sajtótájékoztatón vasárnap este.

„(Izrael) mészárlásokat folytat a kórházak ellen” – mondta, miközben mögötte mentőautók hozták be a sérülteket kezelésre. „Az elmúlt órában kiterjedt légicsapások voltak a Gázai övezet kórházainak közelében”.

Eközben Izrael Egyesült Államokbeli nagykövete vasárnap leszögezte:

Izrael nyitott egy humanitárius szünetre a harcokban a Gázai övezetben, ha az a túszok szabadulását jelenti.

Michael Herzog a CBS televíziónak adott interjúban ugyanakkor úgy vélte, a Hamász nem gondolja komolyan a túszok elengedését.
Az izraeli diplomata állítása szerint mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az izraeli katonaság elkülönítse a terroristákat a palesztin civilektől.

Emlékeztetett arra, hogy

az izraeli hatóságok arra szólítják fel a polgári lakosságot, hogy a Gázai övezet déli része felé költözzenek, oda, ahol „nem érheti baj” őket, miközben a Hamász mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt megakadályozza.

A nagykövet a polgári lakosok halálát „tragikusnak” nevezte, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Izrael nem adhat védettséget a Hamásznak csak azért, mert civilek mögé bújik.

Élesen bírálta ugyanakkor az Egyesült Államok diplomáciai megközelítését a Palesztin Hatóság volt Egyesült Államokbeli nagykövete, aki jelenleg az Egyesült Királyságban vezeti a palesztin külképviseletet.

Huszam Zomlot szintén a CBS televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak a tisztességes közvetítő szerepében kellene feltűnnie, és nem az „izraeli narratívát átvennie”. Egyben

bírálta, hogy Washington visszautasítja a tűzszünetre vonatkozó felhívásokat és ehelyett a „humanitárius szünet” elképzelését teszi magáévá.

A palesztin diplomata „feszültnek” nevezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnökének vasárnapi találkozóját.

Blinken egyébként vasárnap Bagdadban tartott sajtótájékoztatóján az Irán által támogatott fegyveresek támadásaira reagálva kijelentette: az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Iránnal, de megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje embereit, akár katonák, akár civilek.

Az amerikai diplomácia vezetője megismételte, hogy

világos üzenetet akar küldeni, senki ne próbálja a Gázai övezetben kialakult konfliktust előnyére fordítani és fenyegetni az Irakban, valamint a régió más országaiban dolgozó amerikaiakat.

„Ne tegyék!” – fogalmazott a külügyminiszter, aki előre be nem jelentett kitérőt tett Irakban közel-keleti útja során.
Antony Blinken bagdadi látogatásával egy időben közölték amerikai katonai illetékesek, hogy Szíriában újabb dróntámadást intéztek egy amerikai katonai bázis ellen. A Tel Baider támaszponton szolgáló amerikai erők megsemmisítették a katonai eszközt. Október 17-e óta 32 alkalommal lőttek ki, vagy indítottak a Szíriában és Irakban állomásozó amerikai erők ellen rakétát, vagy drónt, többségében Irán által támogatott fegyveres csoportok.

Eddig 21 amerikai katona szenvedett kisebb sérülést ezek következtében.

Antony Blinken Bagdadban, Mohammed asz-Szudáni iraki miniszterelnökkel folytatott megbeszélését „őszinte és fontos” tárgyalásnak nevezte és úgy fogalmazott,

„azon dolgozunk keményen, hogy biztosítsuk, a gázai övezeti konfliktus nem mérgesedik el és nem terjed át más helyekre, akár Irakra, akár a régió más részeire”.

Az Egyesült Államok által szorgalmazott, a harcokra vonatkozó „humanitárius szünettel kapcsolatban” a külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy egy ilyen lépés javítsa a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász által túszként tartott külföldiek kiszabadulásának esélyeit.

Arab államok kormányainak tagjaival Jordániában folytatott szombati tárgyalásával kapcsolatban elismerte, hogy

a fegyverszünetet illetően komolyak a nézetkülönbségek az arab országok vezetőivel, akik számára a teljes tűzszünet elfogadható, ugyanakkor az Egyesült Államok egy rövid időre kiterjedő humanitárius szünetet szeretne.

A Palesztin Hatóság vezetőivel szintén vasárnap tartott megbeszélésről Antony Blinken azt mondta, hogy egyelőre mindenki a jelen helyzet megoldására figyel, de ami a Gázai övezet jövőjét illeti, abban a palesztin elképzeléseknek, nézeteknek és palesztin hangoknak kell a középpontban szerepelniük. A „palesztin hangok” képviselője a Palesztin Hatóság, ezért fontos, hogy vezető szerepet töltsön be a Gázai övezet, és Ciszjordánia jövőjének meghatározásában – mondta.

Ferenc pápa telefonon egyeztetett Ebrahim Raiszi iráni elnökkel

A közel-keleti helyzetről beszélt egymással Ferenc pápa és Ebrahim Raiszi - jelentette be a Vatikán, amely közösségi oldalán közölte a hírt vasárnap este.
A pápai állam diplomáciai forrásai a sajtónak úgy nyilatkoztak, hogy az egyeztetést az iráni elnök kérte. A beszélgetéshez alkalmat a Vatikán Állam és Irán közötti diplomáciai kapcsolatok hetvenéves évfordulója nyújtott.
Az Irna iráni hírügynökség beszámolója szerint Ferenc pápa azt mondta, mindent megtesz a harcok leállítása és annak érdekében, hogy Gázában ne öljenek meg több nőt és gyermeket. Az iráni elnök emberiség elleni bűntettnek, az évszázad legnagyobb népirtásának nevezte a „cionista rezsim Gázában elkövetett borzalmas cselekedeteit”. Hangoztatta, hogy a Gázavárosban található templom bombázása, valamint a palesztinok történelmi örökségének elpusztítása a többi vallást is célba veszi, az Amerikai Egyesült Államok és egyes nyugat-európai országok együttműködésével.
A katolikus egyházfő a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében ismételten azonnali tűszünetet sürgetett, és arra kérte a szembenálló feleket, álljanak le a harcokkal. Ferenc pápa súlyosnak nevezte a palesztin területek helyzetét és a Hamász terrorista szervezet kezében levő túszok szabadon engedését kérte.
Nem ez volt az első kapcsolatfelvétel a Szentszék és Irán között: a Hamász október 7-i támadását követően a vatikáni külügyminiszterként ismert Paul Richard Gallagher érsek az Iráni Iszlám Köztársaság külügyi tárcáját vezető Hossein Amir-Abdollahiannal egyeztetett. Gallagher érsek a Szentszék aggodalmát tolmácsolta az Izraelben és a palesztin területeken zajló események miatt hangoztatva, hogy el kell kerülni a konfliktus szélesedését.
Ferenc pápa október 22-én az amerikai elnök Joe Bidennel egyeztetett telefonon, október 26-án pedig a török elnök Recep Tayyip Erdogannal.
A békéről szól Ferenc pápa hétfői találkozója is több mint hétezer gyerekkel, akik a világ 84 országából érkeznek a Vatikánba.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 11., vasárnap

Trump szerint energetikai tűzszünet lépett életbe, Zelenszkij nem tud róla, de üdvözli

Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.

Trump szerint energetikai tűzszünet lépett életbe, Zelenszkij nem tud róla, de üdvözli
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Románia felszólította Ukrajnát, hogy tartsa meg a román iskolákat

Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.

Románia felszólította Ukrajnát, hogy tartsa meg a román iskolákat
2026. október 11., vasárnap

Trump „leváltaná” Zelenszkijt, egyre feszültebb az amerikai-ukrán viszony

Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.

Trump „leváltaná” Zelenszkijt, egyre feszültebb az amerikai-ukrán viszony
2026. október 10., szombat

Amerika lazít, az EU bosszankodik, és minden eddiginél nagyobb szankciós csomagra készül Oroszország ellen

Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.

Amerika lazít, az EU bosszankodik, és minden eddiginél nagyobb szankciós csomagra készül Oroszország ellen
Hirdetés
2026. október 10., szombat

Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára

Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.

Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára
2026. október 09., péntek

Navi Pillay dél-afrikai jogászé idén a Nobel-békedíj

Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.

Navi Pillay dél-afrikai jogászé idén a Nobel-békedíj
2026. október 09., péntek

Maia Sandu ismét az egyesülés mellett állt ki: Románia nagyobb biztonságot nyújtana Moldovának

Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.

Maia Sandu ismét az egyesülés mellett állt ki: Románia nagyobb biztonságot nyújtana Moldovának
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Romániára is átterjedhet az ukrajnai háború? Rubio borúlátóan nyilatkozott a jövőről

Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.

Romániára is átterjedhet az ukrajnai háború? Rubio borúlátóan nyilatkozott a jövőről
2026. október 08., csütörtök

Az EU segíti Romániát és Bulgáriát a fekete-tengeri dróntámadások után, a NATO azonban jó okkal nem száll be

Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.

Az EU segíti Romániát és Bulgáriát a fekete-tengeri dróntámadások után, a NATO azonban jó okkal nem száll be
2026. október 08., csütörtök

Márton Áron példáját állította a hívek elé a nagyváradi püspök a Vatikánban

Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.

Márton Áron példáját állította a hívek elé a nagyváradi püspök a Vatikánban
Hirdetés
Hirdetés