
Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) olyan bizonyítékot hoztak nyilvánosságra, amely szerint a Hamász polgári infrastruktúrát, köztük kórházakat és játszótereket használ pajzsként az Izrael elleni támadások során.
2023. november 06., 08:042023. november 06., 08:04
Daniel Hagari ellentengernagy, az izraeli hadsereg fő szóvivője egy vasárnapi sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Hamász többek között a Gázai övezet északi részén lévő indonéziai kórházat használja pajzsként a rakétáira adott izraeli válaszlépésekkel szemben.
Hagari légifelvételeket mutatott a kórházról, rámutatva a közelben lévő eszközökre, amelyek szerinte rakétavetők.
„Csak 75 méterre, 80 méterre van a kórház. Itt az IDF azonosított egy kilövőállást, vagyis innen indították a rakétákat” – állította Hagari, azzal vádolva a palesztin fegyveres mozgalmat, hogy
Hagari légi felvételeket is mutatott arról, ami szerinte egy alagútnyílás volt a Sejk Hamad bin Kalifa al-Tani kórháznál.
„Egy alagút, amelyet a terror infrastruktúrájához használtak a katari kórházban. Ha ez nem lenne elég... a terroristák a kórházból lövöldöznek a katonáinkra is” – mondta Hagari.
Korábban vasárnap az IDF közölte, hogy
Az IDF éjszakai videót mellékelt arról, ami szerinte négy rakétaindító csöve volt, „mindössze öt méterre egy gyermekmedencétől”.
A CNN biztonsági szakértője, aki a felvételeket megvizsgálta, azt mondta, hogy úgy tűnik, valóban azt mutatják, amit az IDF állít.
„Izrael mindig kifogásokat kreál, és elméleteket és hazugságokat talál ki, hogy legitimálja terveit és akcióit” – mondta a CNN-nek.
A Hamász által ellenőrzött gázai kormány médiahivatalának vezetője, Szalama Marúf szintén elutasította az állításokat az Al-Sífa kórház előtt tartott sajtótájékoztatón vasárnap este.
„(Izrael) mészárlásokat folytat a kórházak ellen” – mondta, miközben mögötte mentőautók hozták be a sérülteket kezelésre. „Az elmúlt órában kiterjedt légicsapások voltak a Gázai övezet kórházainak közelében”.
Eközben Izrael Egyesült Államokbeli nagykövete vasárnap leszögezte:
Michael Herzog a CBS televíziónak adott interjúban ugyanakkor úgy vélte, a Hamász nem gondolja komolyan a túszok elengedését.
Az izraeli diplomata állítása szerint mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az izraeli katonaság elkülönítse a terroristákat a palesztin civilektől.
Emlékeztetett arra, hogy
A nagykövet a polgári lakosok halálát „tragikusnak” nevezte, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Izrael nem adhat védettséget a Hamásznak csak azért, mert civilek mögé bújik.
Élesen bírálta ugyanakkor az Egyesült Államok diplomáciai megközelítését a Palesztin Hatóság volt Egyesült Államokbeli nagykövete, aki jelenleg az Egyesült Királyságban vezeti a palesztin külképviseletet.
Huszam Zomlot szintén a CBS televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak a tisztességes közvetítő szerepében kellene feltűnnie, és nem az „izraeli narratívát átvennie”. Egyben
A palesztin diplomata „feszültnek” nevezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnökének vasárnapi találkozóját.
Blinken egyébként vasárnap Bagdadban tartott sajtótájékoztatóján az Irán által támogatott fegyveresek támadásaira reagálva kijelentette: az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust Iránnal, de megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje embereit, akár katonák, akár civilek.
Az amerikai diplomácia vezetője megismételte, hogy
„Ne tegyék!” – fogalmazott a külügyminiszter, aki előre be nem jelentett kitérőt tett Irakban közel-keleti útja során.
Antony Blinken bagdadi látogatásával egy időben közölték amerikai katonai illetékesek, hogy Szíriában újabb dróntámadást intéztek egy amerikai katonai bázis ellen. A Tel Baider támaszponton szolgáló amerikai erők megsemmisítették a katonai eszközt. Október 17-e óta 32 alkalommal lőttek ki, vagy indítottak a Szíriában és Irakban állomásozó amerikai erők ellen rakétát, vagy drónt, többségében Irán által támogatott fegyveres csoportok.
Eddig 21 amerikai katona szenvedett kisebb sérülést ezek következtében.
Antony Blinken Bagdadban, Mohammed asz-Szudáni iraki miniszterelnökkel folytatott megbeszélését „őszinte és fontos” tárgyalásnak nevezte és úgy fogalmazott,
Az Egyesült Államok által szorgalmazott, a harcokra vonatkozó „humanitárius szünettel kapcsolatban” a külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy egy ilyen lépés javítsa a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász által túszként tartott külföldiek kiszabadulásának esélyeit.
Arab államok kormányainak tagjaival Jordániában folytatott szombati tárgyalásával kapcsolatban elismerte, hogy
A Palesztin Hatóság vezetőivel szintén vasárnap tartott megbeszélésről Antony Blinken azt mondta, hogy egyelőre mindenki a jelen helyzet megoldására figyel, de ami a Gázai övezet jövőjét illeti, abban a palesztin elképzeléseknek, nézeteknek és palesztin hangoknak kell a középpontban szerepelniük. A „palesztin hangok” képviselője a Palesztin Hatóság, ezért fontos, hogy vezető szerepet töltsön be a Gázai övezet, és Ciszjordánia jövőjének meghatározásában – mondta.
Ferenc pápa telefonon egyeztetett Ebrahim Raiszi iráni elnökkel
A közel-keleti helyzetről beszélt egymással Ferenc pápa és Ebrahim Raiszi - jelentette be a Vatikán, amely közösségi oldalán közölte a hírt vasárnap este.
A pápai állam diplomáciai forrásai a sajtónak úgy nyilatkoztak, hogy az egyeztetést az iráni elnök kérte. A beszélgetéshez alkalmat a Vatikán Állam és Irán közötti diplomáciai kapcsolatok hetvenéves évfordulója nyújtott.
Az Irna iráni hírügynökség beszámolója szerint Ferenc pápa azt mondta, mindent megtesz a harcok leállítása és annak érdekében, hogy Gázában ne öljenek meg több nőt és gyermeket. Az iráni elnök emberiség elleni bűntettnek, az évszázad legnagyobb népirtásának nevezte a „cionista rezsim Gázában elkövetett borzalmas cselekedeteit”. Hangoztatta, hogy a Gázavárosban található templom bombázása, valamint a palesztinok történelmi örökségének elpusztítása a többi vallást is célba veszi, az Amerikai Egyesült Államok és egyes nyugat-európai országok együttműködésével.
A katolikus egyházfő a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében ismételten azonnali tűszünetet sürgetett, és arra kérte a szembenálló feleket, álljanak le a harcokkal. Ferenc pápa súlyosnak nevezte a palesztin területek helyzetét és a Hamász terrorista szervezet kezében levő túszok szabadon engedését kérte.
Nem ez volt az első kapcsolatfelvétel a Szentszék és Irán között: a Hamász október 7-i támadását követően a vatikáni külügyminiszterként ismert Paul Richard Gallagher érsek az Iráni Iszlám Köztársaság külügyi tárcáját vezető Hossein Amir-Abdollahiannal egyeztetett. Gallagher érsek a Szentszék aggodalmát tolmácsolta az Izraelben és a palesztin területeken zajló események miatt hangoztatva, hogy el kell kerülni a konfliktus szélesedését.
Ferenc pápa október 22-én az amerikai elnök Joe Bidennel egyeztetett telefonon, október 26-án pedig a török elnök Recep Tayyip Erdogannal.
A békéről szól Ferenc pápa hétfői találkozója is több mint hétezer gyerekkel, akik a világ 84 országából érkeznek a Vatikánba.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!