Fotó: Barabás Ákos
Jogvédő aktivistáktól politikusokig széles körben bírálják Németországban a közösségi oldalakon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba.
2018. január 07., 22:472018. január 07., 22:47
2018. január 07., 22:492018. január 07., 22:49
A törvény alapján a közösségi portálok felhasználói az üzemeltetőnél bejelentést tehetnek, ha jogsértő tartalommal találkoznak. Közölniük kell, hogy szerintük melyik törvény mely paragrafusával ellentétes a kifogásolt tartalom. Az üzemeltetőnek panaszkezelő szolgálatot kell működtetnie, és a főszabály szerint a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölnie vagy elérhetetlenné kell tennie a valóban jogsértő tartalmat.
A – törvény szövege szerint – „nyilvánvalóan jogsértő tartalmak” esetében szigorúbb a szabály, ezeket a tartalmakat 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.
amelyek között az is szerepel, hogy negyedévenként jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról.
A szociáldemokrata (SPD) vezetésű szövetségi igazságügyi minisztérium irányításával kidolgozott jogszabály alkalmazásának első hetében az előkészítés során megfogalmazott bírálatokat ismételték meg mindazok, akik elutasítják a törvényt – köztük a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), a Zöldek pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet -, de már konkrét példákra hivatkoztak.
A leggyakrabban emlegetett ügy egy AfD-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, Beatrix von Storch és a Titanic című szatirikus magazin esete a Twitter mikroblog portállal. A képviselő egy bejegyzésében nehezményezte, hogy a kölni rendőrség német, angol és francia mellett arab nyelven is boldog új évet kívánt Twitter-oldalán, és úgy vélekedett, hogy a hatóság ezzel a kedvében akar járni a szavai szerint “barbár, csoportosan nemi erőszakot elkövető muszlim férfiak hordájának”.
A képviselőt ezért az üzemeltető fél napra kitiltotta a portálról, és a bejegyzést elérhetetlenné tette. Törölte a Titanic egyik posztját is, amelyben a szatirikus lap az AfD-s képviselő bejegyzését kifigurázva azt írta, érthetetlen, hogy a német rendőrség miért használ arab számokat, hiszen “úgysem tudom hívni a segélyhívó számot, amikor a barbár hordák meg akarnak erőszakolni”.
Az új törvény először is szűkíti a véleményszabadságot. „A polémia, a szatíra, az irónia, a szexizmus, a kritika vagy a rasszizmus emberileg ugyan gyakran nehezen elviselhető, de törvényileg nem tiltott” – mondta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak Stephan Scherzer, a német lapkiadók szövetségének (VDZ) ügyvezetője, aki szerint a jogszabály a cenzor szerepébe kényszeríti a közösségi portálok üzemeltetőit.
A Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak FDP-s és zöldpárti politikusok azt is hangsúlyozták, hogy a törvény egyik fő következménye a “jog privatizációja”. Mint mondták, a kormánypártok – az SPD és az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség – a jogszabállyal magánkézbe adnak, vagyis a portálok üzemeltetőire bíznak az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket, arra köteleznek nem jogi szolgáltatásokra szakosodott vállalkozásokat, hogy rövid határidővel megválaszoljanak esetenként igen súlyos jogi kérdéseket.
Ezzel kapcsolatos a harmadik fő kifogás, az úgynevezett overblocking – tartalmak túlzott mértékű törlése, elérhetetlenné tétele – probléma.
Egy sor további bírálat is övezi az új törvényt, sokan kifogásolják például azt, hogy nincs pontos meghatározás a központi fogalmakra, a többi között a „nyilvánvalóan jogsértő tartalom” fogalmára. Az AfD szerint a törvény olyan mértékben sérti a szabadságjogokat, hogy az egykori NDK állambiztonsági hivatalának (Stasi) gyakorlatát idézi.
A Bild am Sonntag kiemelte, hogy Oroszországban a német példa átvételére készülnek. Az orosz törvénytervezet szinte szó szerint megegyezik a német jogszabállyal – mondta a lapnak Christian Mihr, az RSF ügyvezetője, hozzátéve: „pofon” Németország számára, hogy éppen a Kreml másolja a félresikerült szabályozást. Rámutatott, hogy Oroszország a 148. helyen áll az RSF listáján, amelyen 180 országot rangsorolnak a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alexandru Munteanu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke pénteken bejelentette lemondását, alig nyolc hónappal kormányának hivatalba lépése után – közölte a Moldpres állami hírügynökség.
Felgyújtotta magát és a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe egy férfi, aki tibeti zászlót tartott a kezében az ENSZ New York-i székháza előtt csütörtökön – közölte a New York-i rendőrség.
Magyarország megvonta az előző kormány által megadott politikai menedékjogot Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski lengyel ellenzéki politikusoktól, valamint Ziobro feleségétől is – közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön az X-en.
Van valami különös abban, amikor az ember Észak-Komáromba érkezik. A Kárpát-medencei magyar újságíróknak immár másodszor meghirdetett Taste of Comorra (Komárom ízei) háromnapos tanulmányút a város sokféle arcát szerette volna megmutatni.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!