Fotó: Barabás Ákos
Jogvédő aktivistáktól politikusokig széles körben bírálják Németországban a közösségi oldalakon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba.
2018. január 07., 22:472018. január 07., 22:47
2018. január 07., 22:492018. január 07., 22:49
A törvény alapján a közösségi portálok felhasználói az üzemeltetőnél bejelentést tehetnek, ha jogsértő tartalommal találkoznak. Közölniük kell, hogy szerintük melyik törvény mely paragrafusával ellentétes a kifogásolt tartalom. Az üzemeltetőnek panaszkezelő szolgálatot kell működtetnie, és a főszabály szerint a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölnie vagy elérhetetlenné kell tennie a valóban jogsértő tartalmat.
A – törvény szövege szerint – „nyilvánvalóan jogsértő tartalmak” esetében szigorúbb a szabály, ezeket a tartalmakat 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.
amelyek között az is szerepel, hogy negyedévenként jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról.
A szociáldemokrata (SPD) vezetésű szövetségi igazságügyi minisztérium irányításával kidolgozott jogszabály alkalmazásának első hetében az előkészítés során megfogalmazott bírálatokat ismételték meg mindazok, akik elutasítják a törvényt – köztük a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), a Zöldek pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet -, de már konkrét példákra hivatkoztak.
A leggyakrabban emlegetett ügy egy AfD-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, Beatrix von Storch és a Titanic című szatirikus magazin esete a Twitter mikroblog portállal. A képviselő egy bejegyzésében nehezményezte, hogy a kölni rendőrség német, angol és francia mellett arab nyelven is boldog új évet kívánt Twitter-oldalán, és úgy vélekedett, hogy a hatóság ezzel a kedvében akar járni a szavai szerint “barbár, csoportosan nemi erőszakot elkövető muszlim férfiak hordájának”.
A képviselőt ezért az üzemeltető fél napra kitiltotta a portálról, és a bejegyzést elérhetetlenné tette. Törölte a Titanic egyik posztját is, amelyben a szatirikus lap az AfD-s képviselő bejegyzését kifigurázva azt írta, érthetetlen, hogy a német rendőrség miért használ arab számokat, hiszen “úgysem tudom hívni a segélyhívó számot, amikor a barbár hordák meg akarnak erőszakolni”.
Az új törvény először is szűkíti a véleményszabadságot. „A polémia, a szatíra, az irónia, a szexizmus, a kritika vagy a rasszizmus emberileg ugyan gyakran nehezen elviselhető, de törvényileg nem tiltott” – mondta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak Stephan Scherzer, a német lapkiadók szövetségének (VDZ) ügyvezetője, aki szerint a jogszabály a cenzor szerepébe kényszeríti a közösségi portálok üzemeltetőit.
A Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak FDP-s és zöldpárti politikusok azt is hangsúlyozták, hogy a törvény egyik fő következménye a “jog privatizációja”. Mint mondták, a kormánypártok – az SPD és az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség – a jogszabállyal magánkézbe adnak, vagyis a portálok üzemeltetőire bíznak az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket, arra köteleznek nem jogi szolgáltatásokra szakosodott vállalkozásokat, hogy rövid határidővel megválaszoljanak esetenként igen súlyos jogi kérdéseket.
Ezzel kapcsolatos a harmadik fő kifogás, az úgynevezett overblocking – tartalmak túlzott mértékű törlése, elérhetetlenné tétele – probléma.
Egy sor további bírálat is övezi az új törvényt, sokan kifogásolják például azt, hogy nincs pontos meghatározás a központi fogalmakra, a többi között a „nyilvánvalóan jogsértő tartalom” fogalmára. Az AfD szerint a törvény olyan mértékben sérti a szabadságjogokat, hogy az egykori NDK állambiztonsági hivatalának (Stasi) gyakorlatát idézi.
A Bild am Sonntag kiemelte, hogy Oroszországban a német példa átvételére készülnek. Az orosz törvénytervezet szinte szó szerint megegyezik a német jogszabállyal – mondta a lapnak Christian Mihr, az RSF ügyvezetője, hozzátéve: „pofon” Németország számára, hogy éppen a Kreml másolja a félresikerült szabályozást. Rámutatott, hogy Oroszország a 148. helyen áll az RSF listáján, amelyen 180 országot rangsorolnak a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!