
Nem kap meghívót? Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Fotó: NATO.int
Az ukrajnai béke garanciát jelent arra, hogy Oroszország soha többé nem szállja meg az országot, de ehhez nem szükséges Kijev NATO-tagsága – mondta Joe Biden amerikai elnök a Time magazinban kedden megjelent interjújában.
2024. június 05., 09:002024. június 05., 09:00
Biden elmondta, hogy korábban nem volt hajlandó támogatni Ukrajna „NATO-sítását”. Az ukrajnai béke feltételéhez hozzátartozik, hogy Kijevvel is olyan kapcsolatokat ápoljanak, mint más országokkal, „ahol fegyvereket szállítunk, hogy a jövőben meg tudják védeni magukat”.
– mondta Biden.
Kijev a 2023-as vilniusi NATO-csúcstalálkozón nem kapta meg a hőn áhított meghívást és nem kapott határozott határidőt sem a szövetséghez való csatlakozásra, annak ellenére, hogy a NATO lépéseket tett az együttműködés szorosabbra fűzésére.
Ukrán tisztségviselők reményüket fejezték ki, hogy a július 9-11-re tervezett washingtoni találkozó határozottabb jelzést hoz majd.
Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete azt mondta, hogy
„A lényeg azonban az, hogy ha valaha is hagyjuk, hogy Ukrajna elbukjon, jegyezzék meg a szavaimat: látni fogják, hogy Lengyelország is elbukik, és látni fogják, hogy az összes olyan nemzet, amely Oroszország tényleges határa mentén fekszik, a Balkánról és Fehéroroszországból, mindezek, ők is sorra kerülnek” – tette hozzá Biden.
Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden arról beszélt: a francia katonai kiképzők ukrajnai jelenlétét az orosz fegyveres erők „legitim támadási célpontnak” tekintenék.
– mondta Lavrov egy sajtótájékoztatón Jean Claude Gakosso kongói külügyminiszterrel közösen.
„Függetlenül a státuszuktól, a katonai tisztviselők vagy zsoldosok legitim célpontot jelentenek a fegyveres erőink számára – tette hozzá”.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka május 27-én azt mondta, hogy Franciaország kiképzőket tervez Ukrajnába küldeni a hadsereg kiképzésére, bár az ukrán védelmi miniszter később azt mondta, hogy a Franciaországgal és más nyugati szövetségesekkel folytatott tárgyalások még folyamatban vannak.
Emmanuel Macron francia elnök hivatalosan nem erősítette meg, hogy az ország katonai kiképzőket fog küldeni, az államfő azt mondta, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló bejelentést a D-nap 80. évfordulójának megemlékezésén teszik meg ezen a héten.
Az Associated Press szerint Macron hivatala nem kívánta kommentálni Lavrov megjegyzéseit.
Lavrov megjegyzései szorosan egybeesnek Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének a nap folyamán korábban tett megjegyzéseivel.
– mondta Peszkov.
Oroszország kampánya, hogy nyomást gyakoroljon Franciaországra, hogy késleltesse katonai kiképzők küldését, Moszkva utcáin is megnyilvánult: a francia nagykövetség előtti buszmegállóban plakátok jelentek meg, „franciák, ne ismételjétek meg őseitek hibáit” felirattal – jelentette kedden korábban a France24.
Közben Volodimir Zelenszkij elnök szerint annak ellenére, hogy még csak június eleje van, a következő hetek meghatározhatják az ukrajnai háború sorsát az év hátralévő részében.
Zelenszkij keddi napi beszédében elmondta, hogy
Amint arról a Kyiv Independent beszámolt, a Bahmut és Avgyijivka romjaitól nyugat felé haladó orosz csapatoknak sikerült egy tucat kisebb falut lerohanniuk, és közel kerültek Csasziv Jarhoz.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy a Harkivi területen „stabilizálták” a helyzetet, és köszönetet mondott „minden egyes parancsnoknak és katonának”, aki részt vett az erőfeszítésekben.
Azt is közölte, hogy a minisztériumoktól jelentéseket kapott a drónok gyártásáról és beszerzéséről,
„Egy olyan időszakban, amikor tüzérségi utánpótlást vártunk partnereinktől, az FPV drónok valójában megmentették a frontot” – mondta.
Utalva az Ukrajna előtt jelenleg álló szélesebb körű nehézségekre, Zelenszkij szerint az elkövetkező hetek „meghatározzák az egész nyarat, és sok tekintetben az egész évet”.
„Mind a békecsúcs, amelyen a világ felsorakozik Ukrajna mögött, mind az EU-val való kapcsolataink, mind a frontvonalbeli pozíciók, mind a hazai termelés tekintetében” – tette hozzá.
Szárazföldi logisztikai folyosókat hoz létre az amerikai csapatok gyors frontra küldéséhez a NATO
Szárazföldi logisztikai folyosókat hoz létre az amerikai csapatok gyors frontra küldéséhez a NATO arra az esetre, ha háborúba kerülne Oroszországgal – tudta meg bennfentes forrásokból a The Telegraph, amelyet a Portfolio szemlézett.
A brit lap forrásai szerint négy ilyen logisztikai korridort hozna létre a NATO Európában.
Az egyik Norvégián, Svédországon és Finnországon keresztül húzódna, a másik Olaszországon, majd Szlovénián és Horvátországon keresztül Magyarországon érne véget.
A harmadik Görögországon, Bulgárián és Románián keresztül húzódna, a negyedik pedig Törökországon, majd Bulgárián és Románián keresztül vezetne át.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
szóljon hozzá!