Fotó: Igor Bobic/Twitter
Joe Biden nem állít fel elnöki bizottságot a Capitolium elleni januári támadás körülményeinek kivizsgálására, miután a felsőházban a republikánus párti szenátorokok megakadályozták egy ilyen kétpárti testület létrejöttét – közölte csütörtökön az Axios nevű amerikai hírportállal Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.
2021. június 04., 07:322021. június 04., 07:32
Psaki szerint Biden egy elnöki vizsgálóbizottság létrehozása helyett inkább fokozni fogja a nyomást a kongresszusra, hogy mégis hozzon létre saját hatáskörben egy ilyen bizottságot.
Az Axios szerint a szenátusi elutasítás után egyes demokrata párti honatyák felvetették, hogy Biden elnöki bizottságot hoz majd létre. Psaki szerint azonban az elnök határozottan egyetért Nancy Pelosi demokrata párti házelnökkel abban, hogy a kongresszusra kivételes szerep hárul a vizsgálat lefolytatásában.
„Az elnök ezért nem tervezi azt, hogy saját bizottságot jelöljön ki” – mondta a szóvivő.
Nancy Pelosi a minap ugyancsak elutasította egy elnöki vizsgálóbizottság létrejöttét. Az NBC News hírtelevízió szerint Pelosi áttekintette, hogy ebben a helyzetben milyen lehetőségek kínálkoznak. A szóba jöhető lehetőségek között van egy újabb szenátusi szavazás megtartása, illetve az, hogy a képviselőház nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és korelnöke venné át a kezdeményezést.
Ha a trumpizmus egyes elemei meg is maradnak, Donald Trumpnak január 6-a után nagyban csökkentek az esélyei, hogy még szerepet játsszon a politikában – állapította meg lapunknak Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértőt többek között arról faggattuk, milyen rövid, illetve hosszú távú hatásai lehetnek a washingtoni Capitoliumnál történteknek.
Mint ismeretes, január 6-án Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen elmondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségrevonási eljárást indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett a vádak alól.
A képviselőház május 19-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kétpárti bizottságot hoznának létre a Capitolium elleni támadás kivizsgálására, de a republikánus párti szenátorok május 29-én megakadályozták a törvénytervezet elfogadását a felsőházban.
Csaknem négyórányi zavar után biztonságosnak nyilvánították az amerikai törvényhozás épületét, amelyet a Donald Trump távozó elnököt támogató tüntetők ostromoltak meg szerda este, megzavarva az elektori szavazatok hitelesítésének folyamatát.
Amerikai hírportálok csütörtökön azt írták, hogy az igazságügyi minisztérium közel 1,5 millió dollárra becsülte a Capitolium elleni támadás idején okozott károk nagyságát, és támadásban részt vevő személyektől kártérítést fog követelni.
Az összeg abban a levélben szerepelt, amelyet a szövetségi főügyészség szerepét betöltő tárca küldött a floridai Paul Allard Hodgkins ügyvédjének. Hodgkins szerdán – immár másodikként – bűnösnek vallotta magát az illetékes bíróság előtt a washingtoni törvényhozás épületének megtámadásában. Hodgkinsnak kétezer dollárt kell átutalnia a pénzügyminisztériumnak kártérítés gyanánt.
A törvényhozás épülete elleni támadással összefüggésben eddig több mint 440 ember ellen emeltek vádat.
Példátlan incidensek zajlanak az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump szimpatizánsai megostromolták a washingtoni Capitoliumot, az amerikai törvényhozás épületét a hivatalban lévő elnök beszéde után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!