Fotó: Igor Bobic/Twitter
Joe Biden nem állít fel elnöki bizottságot a Capitolium elleni januári támadás körülményeinek kivizsgálására, miután a felsőházban a republikánus párti szenátorokok megakadályozták egy ilyen kétpárti testület létrejöttét – közölte csütörtökön az Axios nevű amerikai hírportállal Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.
2021. június 04., 07:322021. június 04., 07:32
Psaki szerint Biden egy elnöki vizsgálóbizottság létrehozása helyett inkább fokozni fogja a nyomást a kongresszusra, hogy mégis hozzon létre saját hatáskörben egy ilyen bizottságot.
Az Axios szerint a szenátusi elutasítás után egyes demokrata párti honatyák felvetették, hogy Biden elnöki bizottságot hoz majd létre. Psaki szerint azonban az elnök határozottan egyetért Nancy Pelosi demokrata párti házelnökkel abban, hogy a kongresszusra kivételes szerep hárul a vizsgálat lefolytatásában.
„Az elnök ezért nem tervezi azt, hogy saját bizottságot jelöljön ki” – mondta a szóvivő.
Nancy Pelosi a minap ugyancsak elutasította egy elnöki vizsgálóbizottság létrejöttét. Az NBC News hírtelevízió szerint Pelosi áttekintette, hogy ebben a helyzetben milyen lehetőségek kínálkoznak. A szóba jöhető lehetőségek között van egy újabb szenátusi szavazás megtartása, illetve az, hogy a képviselőház nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és korelnöke venné át a kezdeményezést.
Ha a trumpizmus egyes elemei meg is maradnak, Donald Trumpnak január 6-a után nagyban csökkentek az esélyei, hogy még szerepet játsszon a politikában – állapította meg lapunknak Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértőt többek között arról faggattuk, milyen rövid, illetve hosszú távú hatásai lehetnek a washingtoni Capitoliumnál történteknek.
Mint ismeretes, január 6-án Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen elmondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségrevonási eljárást indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett a vádak alól.
A képviselőház május 19-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kétpárti bizottságot hoznának létre a Capitolium elleni támadás kivizsgálására, de a republikánus párti szenátorok május 29-én megakadályozták a törvénytervezet elfogadását a felsőházban.
Csaknem négyórányi zavar után biztonságosnak nyilvánították az amerikai törvényhozás épületét, amelyet a Donald Trump távozó elnököt támogató tüntetők ostromoltak meg szerda este, megzavarva az elektori szavazatok hitelesítésének folyamatát.
Amerikai hírportálok csütörtökön azt írták, hogy az igazságügyi minisztérium közel 1,5 millió dollárra becsülte a Capitolium elleni támadás idején okozott károk nagyságát, és támadásban részt vevő személyektől kártérítést fog követelni.
Az összeg abban a levélben szerepelt, amelyet a szövetségi főügyészség szerepét betöltő tárca küldött a floridai Paul Allard Hodgkins ügyvédjének. Hodgkins szerdán – immár másodikként – bűnösnek vallotta magát az illetékes bíróság előtt a washingtoni törvényhozás épületének megtámadásában. Hodgkinsnak kétezer dollárt kell átutalnia a pénzügyminisztériumnak kártérítés gyanánt.
A törvényhozás épülete elleni támadással összefüggésben eddig több mint 440 ember ellen emeltek vádat.
Példátlan incidensek zajlanak az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump szimpatizánsai megostromolták a washingtoni Capitoliumot, az amerikai törvényhozás épületét a hivatalban lévő elnök beszéde után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!