Fotó: Igor Bobic/Twitter
Joe Biden nem állít fel elnöki bizottságot a Capitolium elleni januári támadás körülményeinek kivizsgálására, miután a felsőházban a republikánus párti szenátorokok megakadályozták egy ilyen kétpárti testület létrejöttét – közölte csütörtökön az Axios nevű amerikai hírportállal Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.
2021. június 04., 07:322021. június 04., 07:32
Psaki szerint Biden egy elnöki vizsgálóbizottság létrehozása helyett inkább fokozni fogja a nyomást a kongresszusra, hogy mégis hozzon létre saját hatáskörben egy ilyen bizottságot.
Az Axios szerint a szenátusi elutasítás után egyes demokrata párti honatyák felvetették, hogy Biden elnöki bizottságot hoz majd létre. Psaki szerint azonban az elnök határozottan egyetért Nancy Pelosi demokrata párti házelnökkel abban, hogy a kongresszusra kivételes szerep hárul a vizsgálat lefolytatásában.
„Az elnök ezért nem tervezi azt, hogy saját bizottságot jelöljön ki” – mondta a szóvivő.
Nancy Pelosi a minap ugyancsak elutasította egy elnöki vizsgálóbizottság létrejöttét. Az NBC News hírtelevízió szerint Pelosi áttekintette, hogy ebben a helyzetben milyen lehetőségek kínálkoznak. A szóba jöhető lehetőségek között van egy újabb szenátusi szavazás megtartása, illetve az, hogy a képviselőház nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és korelnöke venné át a kezdeményezést.
Ha a trumpizmus egyes elemei meg is maradnak, Donald Trumpnak január 6-a után nagyban csökkentek az esélyei, hogy még szerepet játsszon a politikában – állapította meg lapunknak Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértőt többek között arról faggattuk, milyen rövid, illetve hosszú távú hatásai lehetnek a washingtoni Capitoliumnál történteknek.
Mint ismeretes, január 6-án Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen elmondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségrevonási eljárást indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett a vádak alól.
A képviselőház május 19-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kétpárti bizottságot hoznának létre a Capitolium elleni támadás kivizsgálására, de a republikánus párti szenátorok május 29-én megakadályozták a törvénytervezet elfogadását a felsőházban.
Csaknem négyórányi zavar után biztonságosnak nyilvánították az amerikai törvényhozás épületét, amelyet a Donald Trump távozó elnököt támogató tüntetők ostromoltak meg szerda este, megzavarva az elektori szavazatok hitelesítésének folyamatát.
Amerikai hírportálok csütörtökön azt írták, hogy az igazságügyi minisztérium közel 1,5 millió dollárra becsülte a Capitolium elleni támadás idején okozott károk nagyságát, és támadásban részt vevő személyektől kártérítést fog követelni.
Az összeg abban a levélben szerepelt, amelyet a szövetségi főügyészség szerepét betöltő tárca küldött a floridai Paul Allard Hodgkins ügyvédjének. Hodgkins szerdán – immár másodikként – bűnösnek vallotta magát az illetékes bíróság előtt a washingtoni törvényhozás épületének megtámadásában. Hodgkinsnak kétezer dollárt kell átutalnia a pénzügyminisztériumnak kártérítés gyanánt.
A törvényhozás épülete elleni támadással összefüggésben eddig több mint 440 ember ellen emeltek vádat.
Példátlan incidensek zajlanak az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump szimpatizánsai megostromolták a washingtoni Capitoliumot, az amerikai törvényhozás épületét a hivatalban lévő elnök beszéde után.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Drón csapódott be egy lakóépületbe Wyryki településen, Kelet-Lengyelországban, de senki sem sérült meg – jelentette a Polsat News magán televíziós csatorna a helyi rendőrségre hivatkozva.
Európa harcban áll egy egységes és békében élő, szabad és független kontinensért – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
A londoni rendőrséghez érkezett bejelentés alapján sikerült megakadályozni egy kárpátaljai iskola ellen tervezett fegyveres támadást.
Halíl al-Hajja, a Hamász emigrációban élő gázai vezetője, egyúttal főtárgyalója az Izraellel katari közvetítéssel folyó tárgyalásokon, túlélte Izrael keddi dohai, célzott rakétatámadását, a fia és stábjának vezetője azonban életét vesztette.
A lengyel hadsereg szerdán kora reggel közölte, hogy lelőtt néhány drónt, amelyek megsértették légterét az oroszok szomszédos Ukrajna elleni támadása során.
A francia elnök, Emmanuel Macron kedden a védelmi minisztert, Sébastien Lecornu-t nevezte ki miniszterelnökké – közölte az Elysée-palota.
szóljon hozzá!