Hirdetés

Biden Izraelt bírálta a gázai akció miatt, de közben összekeverte Egyiptomot Mexikóval

•  Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu

Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu

Keményen bírálta Izraelt Joe Biden amerikai elnök a Hamász terrorszervezet ellen indított gázai megtorló akció miatt: az elnök csütörtökön „túlzónak” nevezte az izraeli hadsereg gázai tevékenységét, és hozzátette, hogy azon dolgozik, hogy a harcok tartósan szüneteljenek.

Hírösszefoglaló

2024. február 09., 08:292024. február 09., 08:29

Biden egy sajtótájékoztatón beszélt egy különleges ügyészi jelentés kapcsán, amely arról szól, hogy nem emelnek vádat az elnök ellen titkos dokumentum megőrzése miatt, de amely kérdéseket vetett fel szellemi éberségével kapcsolatban – amit a Fehér Ház vitat. Ugyanakkor amikor Biden a gázai helyzetről beszélt, összekeverte Mexikót Egyiptommal – írja a Háárec.

Idézet
Azt hiszem, mint tudják, kezdetben a mexikói elnök – Sziszi – nem akarta megnyitni a kaput, hogy a humanitárius segélyek bejuthassanak”

– mondta. „Beszéltem vele. Meggyőztem őt, hogy nyissa ki a kaput. Beszéltem Bibivel, hogy nyissa ki a kaput az izraeli oldalon. Nagyon keményen, nagyon keményen sürgettem őt, hogy humanitárius segélyt juttasson be Gázába” – mondta Biden.

Hirdetés

„Rengeteg ártatlan ember van, akik éheznek, bajban vannak és meghalnak. Ennek véget kell vetni” – tette hozzá az elnök.

Biden a továbbiakban elmondta, hogy folyamatos kapcsolatban áll Katar, Egyiptom és Szaúd-Arábia vezetőivel, „hogy annyi segélyt juttassunk Gázába, amennyit csak tudunk”.

Azt is elmondta, hogy kormánya nagyon keményen dolgozik a túszul ejtett tűzszünet kezelése érdekében.

„Fáradhatatlanul dolgoztam ezen a megállapodáson, amely a Gázai övezetben zajló akciókban a harcok tartós szüneteltetéséhez vezet” – mondta.

Az Izrael és Szaúd-Arábia közötti, jelenleg megrekedt normalizációs folyamatról szólva Biden elmondta, hogy „közvetlenül a Hamász támadása előtt kapcsolatban álltam a szaúdiakkal és másokkal, akik elismerték volna Izrael létjogosultságát, a Közel-Kelet részévé tennék és teljes mértékben elismerték volna őket – cserébe bizonyos dolgokért, amelyekre az Egyesült Államok kötelezettséget vállalna”.

Arra a kérdésre, hogy mik voltak ezek a dolgok, Biden így válaszolt: „Két dologra vonatkozott; nem megyek bele a részletekbe, de az egyik az északkeleti főellenségükkel szembeni védelemmel foglalkozik. A második lőszer és hadianyagok biztosításával, hogy megvédjék magukat. Véletlenül ez az az időszak, amikor a konfliktus kitört. Nincs bizonyítékom arra, amit mondani fogok, de nem alaptalan a gyanú, hogy a Hamász megértette, mi készülődik, és meg akarta akadályozni, mielőtt megtörtént volna”.

Közben magas rangú amerikai katonai hírszerző tisztek kongresszusi képviselőknek azt mondták az elmúlt napokban, hogy bár Izrael csökkentette a Hamász katonai képességeit, de közel sincs ahhoz, hogy felszámolja azt – jelentette a New York Times.

A tisztek tartózkodtak attól, hogy becsléseket adjanak a megölt Hamász- harcosok számáról, de magánbeszélgetéseken azt mondták, hogy

úgy tűnik, hogy a szervezet katonai szárnya tagjainak csak egyharmadát ölték meg

– áll a jelentésben.

A New York Times beszámolója azt is megjegyezte, hogy a tisztek hangsúlyozták azt a leckét, amelyet az Egyesült Államok megtanult a korábbi háborúkból, hogy nem bölcs dolog megszámolni az ellenséges erők halott harcosait.

Vedant Patel amerikai külügyminisztériumi szóvivő aggodalmát fejezte ki azon jelentések miatt, amelyek szerint az izraeli hadsereg hadműveletet tervez a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városában.

„Még nem láttunk bizonyítékot egy ilyen hadművelet komoly tervezésére” – mondta Patel, hozzátéve, hogy

„egy ilyen műveletet most, tervezés és átgondolatlanság nélkül végrehajtani egy olyan területen, ahol egymillió embernek van menedéke, katasztrófa lenne”.

„Nem támogatnánk egy ilyen művelet végrehajtását komoly és hiteles tervezés nélkül, ami az ott menedéket kereső több mint egymillió emberre vonatkozik, valamint a humanitárius segítségnyújtásra és a külföldi állampolgárok biztonságos távozására gyakorolt hatások mérlegelése nélkül” – folytatta Patel.

Mindezek ellenére az izraeli hadsereg légicsapásokat hajtott végre csütörtökön a Gázai övezet déli részén lévő Rafah város ellen, egy nappal azután, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász palesztin iszlamista szervezet tűzszüneti ajánlatát.

A csütörtöki bombázásoknak 14 halálos áldozatuk van a gázai hatóságok szerint.

Az egyiptomi határhoz közeli Rafah egyike az utolsó városoknak az övezetben, ahová még nem ért el a hadsereg szárazföldi művelete.

Szerda éjszaka tartott tel-avivi sajtótájékoztatóján Antony Blinken amerikai külügyminiszter a civilek megkímélésének szükségességét hangsúlyozta, kiemelve Rafahot, és emlékeztetett arra, hogy a városban mintegy 1,4 millióan lehetnek, beleértve az övezet más részeiből oda menekülőket is.

Közben Kairóban – Egyiptom és Katar közvetítésével – tovább folynak a tűzszüneti tárgyalások, a Hamász küldöttsége csütörtökön érkezett oda.

A Nicosiában tartózkodó Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter megismételte, hogy Kairó az összes érintett féllel együttműködve igyekszik elérni a fegyveres konfliktus lezárását, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a gázaiaknak szánt humanitárius segélyek célba juttatása érdekében.

Palesztin biztonsági források szerint Izrael csütörtökön 71 olyan palesztint engedett szabadon, akiket a gázai szárazföldi hadművelet közben vettek őrizetbe.

Ugyancsak csütörtökön

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa azzal vádolta meg az izraeli hadsereget, hogy az Izraelt Gázától elválasztó határkerítés gázai oldalán egy kilométer széles sávban minden civil infrastruktúrát lerombol – noha harcok már nincsenek ott –, mert ütközőzónát akar kialakítani.

„Ennek a rombolásnak (…) az lesz az eredménye, hogy az eddig ott élők többé nem térhetnek vissza lakhelyükre, és úgy tűnik, hogy a cél éppen ez” – szögezte le. „Emlékeztetem az izraeli hatóságokat, hogy a civil lakosság erőszakos áttelepítése akár háborús bűncselekménynek is minősülhet” – tette hozzá.

Az izraeli hadsereg visszautasította a főbiztos vádját, hangsúlyozva, hogy a hadsereg határ menti műveletei a Hamász terrorcélokat szolgáló alagútrendszere ellen irányulnak.

Heves rakétasorozatok érték Észak-Izraelt

Heves, mintegy harminc rakétából álló sorozatot lőttek Libanonból Észak-Izraelre csütörtök este, válaszul a libanoni síita Hezbollah szervezet egyik vezetőjének megölésére – jelentette a Walla hírportál.
Az izraeli hadsereg (IDF) tüzérségi választ adott a Libanonból érkező rakétákra, a lövedékek forrásait célozva meg. Az izraeli biztonsági vezetők szerint a Hezbollah magas rangú tagjának meggyilkolása miatt lőtték Észak-Izraelt.
A Hezbollah előzőleg azt állította, hogy rakétákkal támadta Izrael Maron-hegyen található légi irányító bázisát, miután Izrael támadást intézett Nabatijánál egy jármű és dél-libanoni falvak ellen.
A Hezbollah két harcosa életét vesztette, amikor csütörtök délután Dél-Libanonban, Nabatijánál autójukra rakétát lőtt az izraeli légierő. A szaúd-arábiai al-Hadasz hírcsatorna jelentése szerint a két halott egyike Abbász al-Dabbas, a Hezbollah regionális parancsnoka volt.
Csütörtök este az október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt túszok családtagjai tüntetést tartottak Tel-Avivban a katonai főhadiszállásnál, ahol összeült esti tárgyalására Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezetésével a háborús kabinet. Az út fölötti gyalogosforgalmat biztosító hídról egy hatalmas molinót lógattak le, melyen az állt, hogy „alku vagy halálos ítélet”.
Eközben Jeruzsálemben több jobboldali szervezet irányításával ezrek tiltakoztak az elraboltak szabadon bocsátásáról szóló megállapodás ellen, a háború folytatását, a Hamászra gyakorolt nyomás növelését követelve.
Szerda este az izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász tűzszüneti és túszelengedési alkuját, és bejelentette, arra utasította a hadsereget, hogy készüljenek fel a harcra az egyiptomi határnál található Rafahban, az övezet déli részén.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek

Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.

Romániai halálos áldozata és sérültje is van egy brüsszeli tűzvésznek
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról

Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.

Szijjártó Péter lemond parlamenti mandátumáról
2026. július 14., kedd

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”

Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.

Trump: ,,az irániaknak nincs semmijük, csak a nagy szájuk”
2026. július 13., hétfő

FRISSÍTVE – Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás megbízatása

A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.

FRISSÍTVE – Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás megbízatása
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Lemond a Fidesz-frakció vezetéséről Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.

Lemond a Fidesz-frakció vezetéséről Gulyás Gergely az alkotmánymódosítás elleni tiltakozásul
2026. július 13., hétfő

Megvédeni a gyermekkort: Brüsszel kész az életkori korlátozásokra

Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.

Megvédeni a gyermekkort: Brüsszel kész az életkori korlátozásokra
2026. július 13., hétfő

Meglepte a német nagykövetet a román identitást védők reakciója

Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.

Meglepte a német nagykövetet a román identitást védők reakciója
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Megkérdőjelezte a román identitást a német nagykövet, kiakadtak az unionisták

Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.

Megkérdőjelezte a román identitást a német nagykövet, kiakadtak az unionisták
2026. július 12., vasárnap

Amerika válaszcsapást mért Iránra az európai hajó megtámadása miatt

Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.

Amerika válaszcsapást mért Iránra az európai hajó megtámadása miatt
2026. július 11., szombat

Fokozatosan újraindul a hírszolgáltatás magyar közmédia felületein

Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.

Fokozatosan újraindul a hírszolgáltatás magyar közmédia felületein
Hirdetés
Hirdetés