Bevándorlóhullám: nem működik a görög szűrő

A regisztrálásukat végző görög hatóságoknak sem módjukban, sem érdekükben nem áll pontosan megállapítani, hogy ki honnan érkezett – írta a Foreign Policy című amerikai külpolitikai folyóirat (FP) tudósítójának leszboszi tapasztalatai alapján.

Nincs kapacitás

A naponta mintegy ezer embert regisztráló központ dolgozói között jó esetben egy arabul beszélő ember van. Miután a Frontex uniós határvédelmi ügynökség és a civil szervezetek munkatársai délután két órakor hazamennek, már ennyi sincs. A regisztrációs folyamatok nagy részét helyi rendőrök és köztisztviselők végzik, akik a megfelelő felszerelés és támogatás hiányában nem tudják eldönteni, hogy a menekültek tényleg onnan jöttek-e, ahonnan állítják.

„Ezek közül a képek közül rá tud mutatni az országának pénznemére?” – tette fel a kérdést a Frontex egyik tisztviselője egy magát a szíriai Deir-ez-Zór korábbi lakosának beállító férfinak. A kérdezett nem a szíriai pénznemre mutatott rá a százas bankókat ábrázoló képek közül. „Talán eredetileg Irakból származik?” – kérdezte a tisztviselő a férfitől, aki végül közölte, hogy igen, ő és családja iraki, de több évet éltek Szíriában.

A férfit ezután a határvédelmi ügynökség más munkatársaihoz küldték tovább, akik segítettek neki egy tenyér nagyságú papírt kitölteni, majd egy másik bódéhoz irányították, ahol az említett papírdarab hivatalos okirattá vált egy görög köztisztviselő aláírásával és hivatalos pecsétjével. A regisztráció utolsó állomása az ujjlenyomatvétel volt, amely után a férfinak a hatóságok átnyújtottak egy ideiglenes úti okmánynak számító papírlapot – ezzel már beutazhat az EU többi tagországába.

A háború elől menekülő szíriaiak számíthatnak arra, hogy például Németországban és Svédországban menedékjogi kérelmüket jóváhagyják. A jobb munka- és tanulási lehetőségekért Európába tartó, viszonylag biztonságos országokból érkező emberek viszont általában nem felelnek meg a háború elől menekülőket megillető juttatásoknak, és nagy a valószínűsége a kiutasításuknak is – magyarázta az amerikai folyóirat szerzője.

Susan Fratzke, a bevándorlási témákkal foglalkozó, Migration Policy Institute nevű washingtoni kutatóközpont elemzője szerint a menekültek ügyeinek feldolgozása sosem volt teljesen működőképes Görögországban, a mostani hullámmal pedig a rendszer túlterheltté vált. Az EU területére Görögországban belépő menekülteknek ott kellene menedékjogért folyamodniuk, és a görög hatóságok dolga lenne a papírmunka, valamint az átvilágítási folyamat végigvitele – mondta az elemző. Athén azonban jól tudja, hogy ezek az emberek nem akarnak maradni, ezért meg sem próbálja a menekültekkel kapcsolatos ügyeket érdemben kezelni, inkább ráhagyja azt a célországokra.

Okmányok nélkül

A Kara Tepe-i regisztrációs központba érkezőknek csak a töredékét vetik alá valamiféle átvilágításnak. A görög hatóságok nem rendelkeznek a szükséges eszközökkel ehhez, a Frontex munkatársai pedig nincsenek egész nap a regisztrációs központban.

A Foreign Policy munkatársa egyik nap azt tapasztalta, hogy miután helyi idő szerint délután négy óra körül a központ dolgozói hazamentek, arabul iraki akcentussal beszélő férfiak egy csoportja érkezett a helyszínre. A többi menekült iránymutatását követve odamentek egy felügyelet nélkül hagyott asztalhoz, amelyen egymás hegyén-hátán álltak halomban a kitöltetlen formanyomtatványok.

A férfiak, akik elmondásuk szerint elhagyták dokumentumaikat a tengeren, az állampolgárság rubrikába beírták azt, hogy Szíria, és a frissen kitöltött papírokkal odamentek egy helyi rendőrtiszthez. A papíron szereplő információk közjegyzői hitelesítést kaptak, és egy óra múlva már kézhez kapták az EU-ba való belépésre feljogosító dokumentumot.

A központ segélymunkásainak elmondása szerint az érkezők felénél nincsenek okmányok. A sziget partjain viszont nemegyszer pakisztáni és iraki útleveleket, továbbá török személyi igazolványokat találtak a helyiek. A dokumentumokat feltehetően azért dobták el, mert ezeknek az országoknak az állampolgárai kevesebb eséllyel kapnak menedékjogot Európában – véli az FP.

Az elemzés szerint nincsenek következményei annak, ha valaki hazudik a származási országáról. Ha az átvilágítást végző tisztviselő nem elégedett egy menekült válaszaival, őrizetbe vetetheti ugyan, de a gyakorlatban ez ritkán történik meg. Görögország mindazonáltal az egész EU-nak árt azzal, ha komolyabb átvizsgálás nélkül engedi tovább a menekülteket más tagországokba, hiszen minél tovább tartózkodik valaki az Unió területén, annál nehezebb visszaküldeni a hazájába – vélte a washingtoni kutatóközpont elemzője.