2012. július 13., 12:292012. július 13., 12:29
A chisinăui parlament a kormányzó Szövetség az Európai Integrációért koalíció képviselőinek támogatásával szavazta meg a párttörvény módosítását, amelynek értelmében az országban mostantól tilos „a totalitárius politikai rendszerek jelképeinek” használata.
A jogszabály arra a jelentésre hivatkozik, amelyet a kommunista korszak moldovai eseményeinek történeti és politikai-jogi értékelésére két éve létrehozott bizottság tett le a parlament asztalára. A testület felállítását annak idején Mihai Gimp ideiglenes államfő, a Liberális Párt elnöke kezdeményezte.
Az ellenzéki kommunista párt - amely változatlanul a legjelentősebb önálló politikai erő az országban, s jelvényében ma is szerepel a sarló és kalapács - nemmel szavazott, és bírálta a Nyugat-barát többségű parlament döntését, azt állítva, hogy az új törvény az ellenzékkel szembeni nyomásgyakorlás eszköze.
„Ez a törvény a kommunista pártnak a politikai életből való kiiktatását szolgálja. Önök húsz évvel elkéstek, minket már ismernek Moldovában” - jelentette ki a párt vezetője, Vladimir Voronin volt államfő. Az országot 2001 és 2009 között irányító kommunisták frakciója tiltakozásul elhagyta a parlament épületét, Voronin pedig bejelentette, hogy a törvénymódosítást megtámadják az alkotmánybíróságon.
„Ha a totalitárius rezsim elítéléséről beszélünk, az megtörtént még az 50-es években, és a sztálini vezetés időszakára vonatkozott. Ennek mai megismétlése a moldovai társadalom megosztását és destabilizációját eredményezi. Ha (Mihai) Gimp ezt akarta, akkor sikerült elérnie” - jelentette ki Vadim Misin volt házelnök, jelenleg független képviselő.
Szavai szerint a döntés megnehezíti a szakadár Dnyeszter menti terület problémájának rendezését is, hiszen annak jelképei közt is ott van a betiltott sarló és kalapács.
E két eszköz az egykori kommunista szimbólumok között a proletariátus és a szegényparasztság jelképe volt. Egymásra helyezésükkel az ipari és mezőgazdasági munkások szövetségét, összetartozását akarták kifejezni. Az ötágú vörös csillaggal egyetemben szerepelt a Szovjetunió és más szocialista országok zászlaján vagy címerében. 1993 óta Magyarországon is tiltott önkényuralmi jelképnek számít.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.