
2012. szeptember 07., 09:112012. szeptember 07., 09:11
A hosszúra nyúlt parlamenti vitában Edvard Nalbandján külügyminiszter egyebek közt azt mondta, a magyar hatóságok „nem tudnak értelmes magyarázatot adni” arra, miért változtatták meg hirtelen az ügyben éveken át képviselt álláspontjukat, „miért hittek olyan könnyen az azeri hazugságnak”, s adták át Azerbajdzsánnak a 2004-ben Budapesten örmény tiszttársát, Gurgen Markarjánt meggyilkoló Ramil Safarovot.
A külügyminiszter felszólalása szerint a magyar kormány arra sem tud meggyőző magyarázattal szolgálni, miért cselekedett titokban. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) karabahi konfliktusban közvetítő, úgynevezett minszki csoportjának társelnökei szintén az utolsó pillanatig nem tudtak a magyar–azeri alkuról – mondta.
Nalbandján kifejtette: az örmény külügyi tárca augusztus folyamán nemegyszer fordult a magyar külügyminisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy adjanak tájékoztatást Ramil Safarov átadásának ügyéről, de azt a választ kapták, hogy Safarovot nem fogják átadni Azerbajdzsánnak. Tigran Balaján örmény külügyi szóvivő egyébként kijelentette: az Örményország és Magyarország közötti kapcsolatok normalizálásához nincs feltétlenül szükség közvetítésre.
A tisztségviselő úgy fogalmazott: „Nem hiszem, hogy feltétlenül szükség lenne közvetítésre. Itt világos lépésekre van szükség a magyar hatóságok részéről.” Elman Abdullajev azeri külügyi szóvivő eközben azt közölte: Azerbajdzsán a diplomatái és állampolgárai ellen irányuló mindenfajta lehetséges provokációért teljes mértékben Örményország vezetését fogja felelőssé tenni – jelentette ki szerdán Bakuban.
| Mintegy negyvenen tüntettek csütörtökön Bukarestben az örmény templom előtt az ellen tiltakozva, hogy Budapest kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot. A csendes megmozduláson román és magyar nyelvű feliratokat is a magasba emeltek. A tüntetés előtt egy örmény küldöttség, amelyet Varujan Pambuccian parlamenti képviselő vezetett, tiltakozó levelet adott át a bukaresti magyar nagykövetségen. A képviselő közölte, Füzes Oszkár nagykövet „tiszteletre méltóan” viselkedett, bocsánatot kért és közölte: a magyar állam mélységesen sajnálja a történteket. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bocsánatkérés ellenére a tények tények maradnak, és megoldást kell találni az azeri tiszt újbóli bebörtönzésére. |
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.