
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanásával fenyegetőzött az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott beszélgetésében – írta hétfőn a Spiegel Online német hírportál brüsszeli forrásokra hivatkozva.
2014. szeptember 02., 17:072014. szeptember 02., 17:07
„Két héten belül beveszem Kijevet, ha úgy akarom” – az orosz elnök ezekkel a szavakkal fejezte ki a Barrosóval szombaton folytatott telefonbeszélgetésében azt a véleményét, hogy az EU-nak nem kellene őt provokálnia az uniós szankciók kiterjesztésével. A Kreml ugyanakkor kedden azt közölte: Putyin szavait kiragadták a kontextusukból.
A beszélgetést az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte, aki magyarázatot akart kérni az orosz elnöktől orosz katonák határon átnyúló, Ukrajna délkeleti régióját érintő tevékenységére. Barroso a szombati uniós csúcson beszámolt a beszélgetésről – írta hétfőn a La Repubblica című olasz lap, amelynek értesülését brüsszeli források megerősítették a Spiegel Online-nak.
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán Barroso beszámolója után David Cameron brit miniszterelnök felidézte, hogy 1938-ban kudarchoz, és végül világégéshez vezetett a náci Németországgal szemben folytatott megbékélési politika, és óvott attól, hogy a nemzetközi közösség újra elkövesse ezt a hibát.
Angela Merkel is hozzászólt ehhez a napirendi ponthoz. A német kancellár a tanácskozás több résztvevőjének elmondása szerint feldúltnak tűnt, és úgy vélekedett, hogy Putyin az ukrán válság további mélyítésére törekszik, súlyos katonai konfliktust kíván előidézni. Merkel továbbá arra figyelmeztetett, hogy a moszkvai vezetés tervei Ukrajna után Lettországot és Észtországot is érinthetik – írta a Spiegel Online a La Repubblica alapján.
Kreml: kiragadták a szövegkörnyezetből Putyin kijelentését
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó kedden azt mondta: az orosz elnök kijelentését kiragadták a szövegkörnyezetből Kijev két héten belüli bevételéről, Vlagyimir Putyin nyilatkozatának teljesen más értelme volt. Usakov szerint túllép a diplomáciai gyakorlat keretein José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének pontatlan idézete.
„Ez nem korrekt, és túllép a diplomácia gyakorlat keretein. Nem méltó egy komoly politikushoz” – idézte Ria Novosztyi hírügynökség Usakovot, aki azonban azt nem részletezte, hogy az orosz elnök pontosan miként fogalmazott.
Jurij Usakov egyúttal ismételten cáfolta azokat a kijevi és nyugati bejelentéseket, hogy Oroszország csapatokat vezényelt Ukrajna keleti részébe, ahol súlyos harcok dúlnak az ukrán fegyveres erők és a Moszkva-barát szakadárok között. Usakov felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy Moszkvában ezt már számtalanszor cáfolták.
Módosul az orosz katonai doktrína
Oroszország módosítja katonai doktrínáját, és ebben a NATO bővítése és az ukrán válság is közrejátszik – közölte az orosz biztonsági tanács egyik vezetője a Ria Novosztyi hírügynökséggel. Mihail Popov a kedden megjelent interjúban azt mondta, hogy a módosításra elsősorban az úgynevezett arab tavasz, a szíriai fegyveres konfliktus és az ukrán helyzet miatt megjelent új katonai veszélyek miatt van szükség.
A testület titkárhelyettese Oroszországot érintő külső katonai veszélynek nevezte a NATO katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határhoz, ami alatt a katonai szervezetbe való újabb tagok felvételét is értette. Oroszországban a jelenleg is hatályban lévő katonapolitikai irányelveket 2010-ben fogadták el.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter eközben bejelentette: az orosz fegyveres erők az év végéig még 180 új repülőgépet és helikoptert kapnak. A korszerű légi haditechnika folyamatosan érkezik a csapatokhoz. Az idén már 50 gépet eljuttattak a hadsereghez, és az év végéig még további 180 érkezik.
Federica Mogherini, az EU soros elnökségét ellátó Olaszország külügyminisztere, az unió leendő új kül- és biztonságpolitikai főképviselője eközben kedden az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt leszögezte: az Oroszországgal határos kelet-európai országoknak biztosítékokat kell kapniuk arra, hogy „nem csupán üres szólam” a védelmükre vonatkozó NATO-kötelezettségvállalás.
Amúgy hétfőn Minszkben eredmény nélkül ért véget az ukrajnai konfliktus békés lezárásának módjait kereső nemzetközi összekötő csoport ülése, az orosz hírügynökségek szerint a felek egyelőre csak írásos javaslataikat cserélték ki tanulmányozásra, s várhatóan pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.
„Átadtuk egymásnak a dokumentumokat és tanulmányozni fogjuk azokat” – idézte az Interfax Andrij Purgint, az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaság\" miniszterelnök-helyettesét, aki jelezte, hogy a tárgyalások várhatóan szeptember 5-én folytatódnak.
Purgin úgy fogalmazott, hogy kijevi részről „nagyobb lélegzetű” javaslatok érkeztek, de ezekről nem közölt részleteket. Ily módon csak a szakadárok indítványai ismertek. Ezek között szerepel, hogy ismerjék el a két szakadár terület különleges státusát, az ukrán hadsereg vessen véget az ellenük folytatott hadműveletnek, tartsanak szabad választásokat, ismerjék el az orosz nyelv hivatalos státusát, részesítsék feltétel nélkül amnesztiában a felkelés részvevőit és az összes politikai foglyot, fegyveres egységeik kapjanak különleges státust.
Orosz tévé: elárulták parancsnokaik az ukrán katonákat
Elárulták parancsnokaik az ilovajszki katlanból menekülő ukrán katonákat – legalábbis ezt mondták a Rosszija 24 orosz állami hírtelevíziónak a délkelet-ukrajnai szakadár fegyveresek fogságába került Donbasz nevű ukrán zászlóalj egyes tagjai. A Rosszija 24 mostani, hétfői anyagában az orosz hírtévé helyszíni tudósítója azt állította: a Donyeck közeli Ilovajszknál bekerített egység 108 emberét szerencsésnek lehet nevezni, mert élve kerültek ki a „húsdarálóból\".
Elmondása szerint az ukrán alakulat emberei parancsnokaik, és az ukrán vezetés által gyakorlatilag magukra hagyatva több napot töltöttek bekerítve. Amikor a stábbal közölték, hogy a gyűrűből ki lehet vonulni a számukra elvileg létrehozott humanitárius folyosón, a hadoszlop elindult, de szinte alig telt el néhány perc, amikor minden oldalról golyók és lövedékek kezdtek el süvíteni. „A velem közölt információ szerint volt folyosó, kiengedtek bennünket” – kezdte mondanivalóját a Rosszija 24 kamerája előtt az ukrán Donbasz zászlóalj „Lermontov\" azonosító elnevezést viselő megbízott parancsnok-helyettese.
„Amikor azonban Mnohopillja és Cservonoszilszkij között leereszkedtünk a völgybe, kereszttűzbe kerültünk, irányítható páncélelhárító rakétákkal, 30 milliméteres gránátvetőkkel és deszantos páncélozott, lánckerekes harci járművek ágyújával, lőfegyverekkel lőttek ránk. Előttem négy jármű haladt, hátul három, végül csak kettő maradt” – számolt be az ilovajszki menekülésről az ukrán parancsnok-helyettes – aki ezek szerint mégis a katonáival volt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
szóljon hozzá!