
2011. május 17., 08:482011. május 17., 08:48
Főleg az értelmiségiek körében, akik februárban annyira örültek annak, hogy honfitársaik végre magukhoz tértek a letargiából, és rázni kezdték a megroggyant államapparátus rozsdás vasoszlopait.
A „rezsim megdöntése” ugyanis eddig az egyetlen követelése a tüntetőknek, amely megvalósult. Mubarakot és fiait hamarosan bíróság elé állítják. Nemrég két volt minisztert többévi börtönbüntetésre ítéltek. A kormány, számos hatóság és a közszolgálati médiumok élére új vezetők kerültek. Ám a forradalmárok egyéb követelései – szólásszabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása, küzdelem a korrupció ellen, a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének felszámolása – eddig nem váltak valóra.
Ehelyett egyre több jel mutat arra, hogy a Nílus menti országban sok minden a régi kerékvágásban megy tovább. Nemrég börtönbe csuktak egy fiatal bloggert azért, mert bírálta a katonai vezetőket. Fanatikus iszlamisták véres utcai öszszetűzéseket provokálnak ki muzulmánok és kopt keresztények között. A rendőrség pedig változatlanul zaklatja azokat az állampolgárokat, akik nem hajlandók kenőpénzt fizetni.
A január és február hónapban a hatalom pribékjeivel bátran szembeszálló fiatal aktivisták csalódottak amiatt, hogy ilyen lassú ütemű az állam átalakítása. „Érezhető az elkeseredés, különösen a fiatalok körében” – mondja a 26 éves Rama Maher, az Alasanek ja Baladi (Érted, hazám) nevű nem kormányzati szervezet aktivistája. Ő maga – mint hozzáteszi – még derűlátó, még ha tárgyilagos szemmel nézve nincs is rá oka. Azt kívánja, hogy „az emberek megértsék: nem szabad feladnunk a küzdelmet, mert még hosszú út áll előttünk”. „Azok közül, akikkel találkoztunk és beszélgettünk, negyven százaléknak fogalma sem volt semmiről. Sem arról, hogy a parlamentnek két háza van, sem a legutóbbi népszavazás tárgyáról” – állítja Mohammed Adel, egy ifjúsági szervezet szóvivője. A megkérdezettek nagy része arra a kérdésre, mit vár a közelgő választástól, azt felelte: az új elnök építtessen új utakat, és teremtsen munkahelyeket a fiatalok számára. Arról, hogy az elnökválasztás előtt még parlamenti választásokat is kell tartani, a legtöbbnek fogalma sem volt.
A Szabad Front a Békés Változásért az egyike annak a kevés ifjúsági szervezetnek, amelyek saját jelölteket indítanak a szeptemberben esedékes törvényhozási választásokon. Túlzott derűlátás azonban az ő aktivistáit sem jellemzi. „A liberális és a nem vallásos erők állóháborúra fecsérelik az erejüket. Ezt könnyen kihasználhatják az iszlamista erők, például a Muzulmán Testvériség vagy a szalafisták, és tönkretehetik Egyiptom demokratikus jövőjét” – figyelmeztetett nemrég Esszam as-Sarif, a front szóvivője.
A szalafisták, akik az ősatyák iszlámjához való visszatérést hirdetik, s akiket üldöztek a Mubarak-korszakban, az utóbbi hetekben többször is olajat öntöttek a tűzre. Előbb néhány vezetőjük bűnnek nyilvánította a turizmust. Utána tiltakoztak egy keresztény tartományi kormányzó kinevezése ellen. Legutóbb pedig muzulmánokat uszítottak keresztényekre a főváros egyik szegénynegyedében, Imbabában. A hadsereg, amely Mubarak bukása óta a hatalom egyedüli birtokosa, közölte, hogy a 13 emberéletet követelő imbabai összecsapásokat „a régi rendszer hívei” provokálták ki. Számos keresztény és ateista egyiptomi azonban úgy véli, a fenti magyarázattal a katonai vezetők csupán megpróbálnak kibújni a felelősség alól.
A Muzulmán Testvériség, amelynek tagjai Mubarak idején csak független jelöltekként indulhattak választásokon, magát mérsékelt polgári erőnek tekinti. A párt pillanatnyilag saját választási hadjáratát készíti elő, ennek súlypontja az állam „iszlám jellegének” hangsúlyozása lesz. Az iszlamisták új pártjának a neve Szabadság és Igazságosság lesz
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
szóljon hozzá!